Belföldi hírek

Emlékeztetett: közös ellenőrzési akciótervet dolgoztak ki az országos rendőr-főkapitányság szakembereivel, amely 2010 óta működik. Az illegális erdőkivágás megállítása érdekében tavaly módosították az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat: növelték a bírságok értékét, az ellenőrző, büntető szervek körébe bevonták a csendőrséget, a határőrséget, a készenléti felügyelőséget. Borbély közölte: hamarosan a parlament asztalára kerül egy olyan tervezet, amely bűncselekménynek minősíti majd azt is, ha valaki 5 köbméternél kevesebb fát vág ki vagy szállít törvénytelenül. Szerinte további gondot jelent, hogy az erdőtulajdonosoknak nincs pénzük, hogy fizessenek erdejük őrzéséért, védéséért, ezért az illegális erdőkivágások legnagyobb hányada magánkézben levő erdőkből történik.

Mégis kell a magyar rendőr
Tizenöt magyar helyet hirdet meg idén az Alexandru Ioan Cuza rendőrakadémia magyar nemzetiségűek számára – tájékoztatott tegnapi közleményében az RMDSZ. A jelentkezéssel kapcsolatos információk, tudnivalók várhatóan a jövő hét folyamán kerülnek fel az akadémia honlapjára, a www.academiadepolitie.ro oldalra.

Kevés európai pénzt hívtunk le
Románia továbbra is az utolsó Közép- és Kelet-Európában az uniós alapok lehívása tekintetében, 2007 és 2010 között a tényleges kifizetések osztályában alig 7 százalékos a felhasználási arány. A KPMG auditáló és tanácsadó társaság tanulmánya szerint Románia tavaly év végéig alig 1,5 milliárd eurót hívott le a 23,3 milliárd eurós költségvetésből, amely 2007 és 2013 között az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál, a Kohéziós Alapnál és az Európai Szociális Alapnál áll rendelkezésre hét operatív program révén. Regionális szinten a 2004 után csatlakozott tíz ország 17 százalékban használta ki az uniós alapokat. A tényleges kifizetések arányát tekintve Lettország teljesített a legjobban, 30 százalékkal, következik Litvánia (30%), Szlo­vénia (27%), Csehország (26%), Észtország (21%), Szlovákia (17%), Magyarország és Lengyelország (17–17%), Bulgária (10%), az utolsó helyen áll Románia (7%). A megkötött szerződések tekintetében Románia elkerülte Bulgáriát, 2007 és 2010 között 10,4 milliárd euróra kapott ígéretet a rendelkezésre álló alapokból, ami 45 százalékos arányt jelent a bolgárok 37 százalékához képest. A leggyengébben teljesített az ország a szállítás és a környezetvédelem terén, ahol a legtöbb pénz áll rendelkezésre.

Alkotmányos, de módosítják
Az alkotmánybíróság tegnap alaptalannak minősítette, és elutasította a környezetszennyezési adóról szóló, 2008/50-es sürgősségi kormányrendelet bizonyos előírásaival kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat. A döntés ellenére a kormány módosítani kívánja a rendeletet. Erről tegnapi ülésén döntött a kabinet, azzal indokolva az intézkedést, hogy összhangba kívánják hozni a rendeletet az Európai Bíróság ez ügyben született korábbi ítéletével. Az Európai Közösségek Bírósága áprilisban egy szebeni törvényszék kérésére fogalmazta meg álláspontját ez ügyben. Az európai testület szerint a gépkocsik első romániai beíratásakor fizetendő környezetszennyezési adó ellentétes az Európai Unió jogszabályaival, visszafogja az importot és a más tagállamokban vásárolt használt autók forgalomba való beíratását.

Nem kötelező a homlokzat-felújítás
A szenátus tegnap elutasította a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztériumnak az épületek műépítészeti és környezeti minőségének javítását célzó törvénytervezetét. A felsőház közigazgatási bizottsága korábban jóváhagyta a jogszabályt, a végső döntést a képviselőháznak kell meghoznia. A tervezet előírja, hogy fel kell újítani a ,,közveszélyt" jelentő, megrongálódott épülethomlokzatokat, erkélyeket, tetőket. Ez a felújítás a tulajdonosok kötelessége, ,,saját kezdeményezésre" és saját költséggel kell lebonyolítaniuk. Az önkormányzatok hatásköre az ellenőrzés, illetve nekik kell értesíteniük a tulajdonosokat kötelezettségeikről.