Magyar jogászokat képeznek

A jogi tanszék újraalapítása az intézet kincses városbeli tagozatán olyan esemény, melynek jelentőségét nem lehet túlbecsülni, ezzel az egyik legfájóbb hiányát pótolta a megcsorbított, önállóságát vesztett magyar felsőoktatásnak. Mint közismert, az sok egyéb vonatkozásában, sajnos, még mindig nem tudta kiheverni ama méltánytalan helyzet szülte veszteségeket, melyeket a Bolyai Tudomány­egyetem erőszakos megszüntetése ötvenkét éve okozott.
Az 1872-ben létesített kolozsvári egyetem leglátogatottabb kara volt a jogászképzés, az 1919-es elüldözésig eltelt közel fél évszázad alatt jogászok ezrei kerültek ki padjaiból. Amikor a magyar felsőoktatás 1940-ben újraindult Kolozs­váron, az erdélyi magyarság egyik legnagyobb tanügyi sérelmét orvosolta az impériumváltás. Több­szörö­sen megalapozott jogos voltát bizonyítja, hogy az egyetem ezt követően is 1959-ig fennmaradt, és csak súlyos, máig tarthatatlannak ítélt jogsérelem árán számolhatták fel.
Osztozik e legitimitásban ma a magyar jogászképzés is Erdélyben, és dicséretére válik a Sapientiának, hogy mivel a közjogi csorba kiköszörülése a román állami részről késik, maga látott munkához és állított fel jogi tanszéket Kolozsváron. Az újraalapításnak mindenekelőtt az erővel megszakított tanárképzés fonalát kellett felvennie, az oktatói utánpótlásról gondoskodnia, a tanszemélyzetet kinevelnie. Ennek kibontakozásával 2010-ben beértek a feltételek arra, hogy a tanszék megkapja az ideiglenes működési engedélyt, s ezzel megkezdődtek a kurzusok. Az első hallgatók immár túl vannak félévi vizsgáikon is.
Pályaválasztó fiatalok számára összefoglalnánk, amit dr. Veress Emőd tanszékvezető lapunk érdeklődésére fontosnak látott tudomásunkra hozni:
A jogi szakon negyven helyet hirdetnek meg jövőre is, ezek fele lesz tandíjmentes. A képzés kétnyelvű, a magyarul előadott tárgyakhoz román, a románul előadottakhoz magyar terminológiai kiegészítés járul. Szemben a jogi karok nagy létszámú személytelen tömegoktatási gyakorlatával, hallgatóközpontú képzésre törekszenek, külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a négy plusz kétévi egyetemi tanulmányok mellett speciális felkészítőt tartsanak az ügyészi és bírói pályára lépni kívánók számára. Mint köztudott, azokat versenyvizsgával lehet elnyerni. Bár az ügyvéd sem elegendő, magyar bírókból és ügyészekből mutatkozik a legnagyobb hiány Romániá­ban. A többiek ügyvédek, jogtanácsosok, köz­tisztviselők, képviselők stb. lehetnek, elhelyezkedhetnek mindenütt, ahol jogi végzettséget kérnek.