Hol tart a háromszéki vállalkozói piac? (Kereskedelmi és iparkamarai elemzés)

Sokan azt állítják, hogy a gazdasági válságot tudati szinten gerjesztették, ezért egyáltalán nem mellékes tényező a krízis végének tudatosítása. A Háromszéken újonnan bejegyzett vállalkozások száma 2010-ben gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival. A tevékenységüket felfüggesztők száma (566) viszont 51 százalékkal csökkent 2009-hez képest, az önkéntes cégfelszámolók száma (136) pedig még nagyobb mértékben, 72,4 százalékkal esett vissza. A cégük törlését kérelmezők száma viszont drámai módon gyarapodott – 2010-ben 1367-en –, ami 163 százalékos növekedést jelentett. Ilyen körülmények között 2010 végén a megyében 7833 vállalkozás szerepelt a cégnyilvántartásban, 51 százalékuk jogi személyiséggel rendelkezik, 49 százalékuk pedig úgynevezett engedélyezett magánszemély.
A kamara nyilvántartása alapján 2009 volt vállalkozói szempontból a hullámvölgy alja – az első év a legutóbbi két évtizedben, amelyben a törölt, feloszlatott, felfüggesztett cégek száma meghaladta az újonnan regisztrált vállalkozások számát. Sajnos, a "csoda" egy évvel későbben is megismétlődött: 2069 cég megszűnt, és mindössze 1012 érkezett. 2011. első negyede az új cégek számának (300) 3,4 százalékos növekedése tekintetében kisebb javulást hozott, a mérleg azonban továbbra sincs egyensúlyban, mivel a cégtörlések trendje változatlan: 375 az idei első negyedévben, a tavalyi 152-höz képest.
Az okok – a válság és a minimáladó bevezetése mellett – elsősorban a jelentősebb infrastrukturális és külföldi beruházások hiányában keresendők. A célperiódusban a bejegyzett külföldi részesedésű cégek száma 24 százalékkal csökkent, a dollár alapú külföldi tőke háromszéki jelenléte azonban így is 186 százalékos növekedést regisztrált. Más kérdés, hogy a 263 000 dolláros össztőke túl kevés ahhoz, hogy lényeges gazdasági fejlődést eredményezzen. Éppen ezért a gazdasági élet felpezsdítése szempontjából – a piacról ilyen-olyan okokból eltűnt cégek számára kormányzatilag biztosított második esélyen túl – elsődleges fontosságúak a nagyobb léptékű beruházások, amelyek a kis- és középvállalkozások számára is lehetőségeket biztosítanak.
Az önmagában sem könnyű célkitűzés megvalósítását a gyenge infrastruktúra is nehezíti. Sok minden áthidalható azonban megfelelő, a hazai és külföldi piacok azonosítását célzó vállalkozóbarát mentalitással, valamint az uniós források hatékony felhasználásával. Ezek segítségével kidolgozhatók azok a rövid- és középtávú perspektívák, amelyek a kamara szakvéleménye szerint elengedhetetlenek a megye gazdasági fejlődése szempontjából. A Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara idén ezt a törekvést a korábbinál sokkal több külföldi üzleti kapcsolat megteremtésének elősegítésével kívánja szolgálni, elsősorban olyan országokban, amelyek már túljutottak a válságon. Ennek szolgálatába állítják a gazdasági missziókat, a kiállításokon és vásárokon való részvételeket, az uniós finanszírozású szakemberképzési és továbbképzési tanfolyamokat.
A kamara a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal partnerségben olyan programon dolgozik, amely a régió befektetési potenciáljának felmérését célozza, elébe menve a lehetséges beruházók várható igényeinek. A jelenlegi kamarai törvény sajnos nehézkessé teszi a különböző többoldalú finanszírozási alapokhoz való hozzáférést, így azokhoz az uniós alapokhoz is, amelyek lehetővé tennék ipari parkok létesítését, projektek, amelyekben a kamara jelentős szerepet tudna játszani.