Petrőczy Kata Szidónia, az első ismert költőnőnk (Erdélyi nagyasszonyok)

Józsa Judit kisplasztikája
FOTÓ: GEDAI CSABA

Első fokú unokatestvére volt Thököly Imre felső-magyarországi fejedelemnek. 1670-ben nagyanyjánál, Thúrzó Katalinnál talált menedéket Árva várában, amikor a német zsoldosok, mert apja részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, még gyermekként börtönbe vetették.
Szabadulása után Erdélybe menekült, ahol húszéves korában férjhez adták Pekry Lőrinchez, Apafi Mihály erdélyi fejedelem katonatisztjéhez, Udvarhely­szék későbbi kapitányához. Apafi féltékeny lett az Erdélybe menekült Thököly Imrére, s annak szökését követően, 1686-ban Pekry Lőrincet – mint Thököly rokonát – lecsukatta, vagyonát elkobozta. Később kiszabadult, birtokait is visszakapta, gróf lett, Alsó-Fehér vármegye főispánja, majd 1704-ben II. Rákóczi Ferenc Erdély főgenerálisává nevezte ki Gyulafehérváron.
Petrőczy Kata fiai gyermekkorukban meghaltak, csak lányai nőttek fel: Polixéna, Teréz és Zsófia. 1703-ban férje csatlakozott a Rákóczi-szabadságharchoz, ezért Rabutin Petrőczy Katát Nagyszeben várában nyolc hónapig fogva tartotta gyermekeivel, mígnem Rákóczi egy elfogatott osztrák tábornok ellenében kicserélte. A várbörtönben fordította magyarra Arndt János luneburgi lutheránus püspöknek A kereszt nehéz terhe alatt... kezdetű munkáját, amelyet 1705-ben Kolozsváron adott ki a maga költségén, majd ennek folytatását Huszton fordította, és Lőcsén jelent meg 1708-ban. Mert férje katolizált, magyarra fordította és kiadta a Pápista Vallásra Hajlott Lutheránusok Lelkeknek ismeretének kinnya című alkotást, ő ugyanis buzgó protestáns (evangélikus) volt. Férje Apponyi Albertnével megcsalta, ezért – ura vallási és hitvestársi hűtlenségén bánkódva – magányában verseket írt Petrőczy Kata Szidónia tulajdon kezével írott énekei címmel. E kézirat hosszú évekig lappangott az ózdi kastély könyvtárában. Thaly Kálmán jóvoltából látott néhány vers nyomdafestéket, neki köszönhető, hogy nem tűntek el végleg e remekművek.
1705-ben Rabutin elpusztította Pekry kutyfalvi birtokát, és a sokat szenvedett nagyasszonyt a fejedelem a beregszentmiklósi várba küldte, ahol 46 éves korában meghalt.
A Petrőczyek és Pekryek rokoni és atyafisági kapcsolatban álltak a vargyasi báró Daniel és a zsibói báró Wesselényi családdal. Kata A kereszt nehéz terhe alatt... című munkájának második kiadását báró Daniel Polixéna jelentette meg Kolozsváron 1764-ben, a vargyasi Da­niel-kastélyt pedig id. báró Daniel István és felesége, gróf Pekry Polixénával újíttatta fel 1723-ban. 1745-ben készült kettős családi címerük ma is ott látható a kastély palotaszárnyának homlokfalán.
Józsa Judit kisplasztikáján Kata a költészetet szimbolizáló magaslaton, kősziklán ül, s könyökére támaszkodva elmélkedik. Bal keze naplóján nyugszik. A talapzaton a Petrőczy és a Pekry család címerei láthatók. A kerámiaszobrász egy eredeti olajfestményről mintázta Petrőczy Kata Szidónia alakját.