Sepsiszentgyörgy, 2017. december 13., szerda 01:31
Köszöntjük Luca, Otília nevű olvasóinkat!

Ötszázötvenes délután

2011. június 4., szombat, Közélet
Újabb különleges rendezvénnyel örvendeztette meg a városvezetés Sepsiszent­györgy lakóit, az 550. születésnap eddigi és ezutáni eseményei közül is kiemelkedő a tegnap délutáni helytörténeti és zenetörténeti kettős program.
Szemerja nevezetességeinek bemutatásával kezdődött a délután, Kisgyörgy Zoltán oly izgalmas túrára vitt egy autóbusznyi, e városrész múltjára kíváncsit, hogy a néhai határfa avatásának kezdete is jócskán megcsúszott emiatt. Sebaj, maradt idő egy kis vitára, hogy valójában hol állott a Szemerja végét, Sepsiszent­györgy kezdetét – vagy fordítva, nézőpont kérdése – jelző faragott faoszlop, az idősebbek úgy emlékeztek, egy rég lebontott ház előtt, József Álmos régi fényképekről viszonylag pontosan beazonosíthatja helyét, s azt is tudni véli, a sötétedő dicskorszakban valamikor Székely Zoltán néhai múzeumigazgató "mentette be" az intézmény kerítése mellé, védett (rejtett?) zugba. Tény, hogy mostani helye, bár lehet, nem pontosan az, hol egykor állott, igencsak találó, Boér Hunor javaslatára a határfa a Kós Károly utcának ahhoz a töréséhez került, ahonnan egyenes már az út egyik irányban Szemerja felé, másik irányban a városközpont felé.
Jó, hogy megmaradt a szemerjaiak identitástudata, de nem erősebb, mint a sepsiszentgyörgyi identitástudat – ezt már Antal Árpád András mondta a határfa avatásán. Mert nem elég csak utakat javítani, fontos az érzelmi kötődés, úgy lesz versenyképes város Sepsi­szentgyörgy, ha lakói büszkék rá, és e jel (vissza)állítása újabb pillanat büszkének lenni városunkra – jelentette ki a polgármester. Helytörténeti "lecke" következett, a Nemere – Sepsiszentgyörgy első újságja – korabeli, 1877-es évszámából két "korabeli polgár" (Veress László és Debreczi Kálmán színművész) a Szemerja–Sepsiszentgyörgy egyesülése mellett és ellen érvelő, olykor hajmeresztő okokat felsorakoztató cikkeiből olvasott fel, mintegy vitázva egymással – nem is állta meg a polgármester, hogy meg ne jegyezze: hasonló a hangulat manapság is a város önkormányzatában.
A határfa (felvételünkön) sűrített történetét Vargha Mi­hály, a Székely Nem­zeti Mú­zeum igazgatója elevenítette fel, megjegyezve, a 90-es évek­ben Kónya Ádám is fontolgatta visszaállítását, a megfelelő alkalom azonban most érkezett el. S bár két, mára már egybeforrott település határát jelzi a csernátoni Haszmann-műhelyben készült oszlop – egyik oldalán Szemer­ja városrész, másikon Sep­siszent­györgy r(endezett) t(aná­csú) város a felirata –, ne a megosztást, hanem az egyesülést jelképezze mindig a határfa – figyelmeztetett Vargha Mihály, ki Antal Árpád András polgármesterrel együtt leplezte le ez újabb várostörténeti mementót. Áldást pedig a jelenlévőkre más nem is mondhatott, mint a szemerjai egyházköz­ség tiszteletese, Incze Zsolt.
Hangolt még a rétyi fúvósokból, a szentgyörgyi és környékbeli kórusokból összeállt 550 fős nagycsapat, mire a határfa avatóünnepségéről a városközpontba ért a nem túl számos közönség, Szilágyi Zsolt próbaáriáját így is megtapsolták. Miként tapsot kapott a városévnyi kórus minden adódó alkalommal, valahányszor Kelemen Antal pihenőt intett karmesteri pálcájával, a vastaps Szilágyi Zsolt hátborzongatóan csodálatos Hunyadi-áriájának is kijárt, és a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország, egy rég elfelejtett operett többször betiltott betétdala, a zenetörténeti ötszázötvenes délután "csemegéje" után visszát tapsolt az előadók számát alig meghaladó közönség. De ebbe a délutánba ennyi fért bele – és ez nem kevés.
Hozzászólások
2011. június 4.
szombat 14:59
eberendre
1964 hozzászólás
Ne kacagj, valaki szentgyörgyöt ötfelé szeretné elszelni.


2011. június 4.
szombat 17:41
kifli
308 hozzászólás
...a polgármesterünknek semmit sem jelent a magyarságtudat, ez csak politikai fogás. Aki jó szemmel nézi a magyar-román fiatalok barátkozását és még pénzt is ad rá az elrománosodó Szentgyörgyön, annak az a szó, hogy magyar, nem jelent semmit. Ő is csak egy áruló, a többi között.

2011. június 6.
hétfő 09:49
Ekeferi
402 hozzászólás
persze megkezdodott a kampany.....

2011-06-04: Máról holnapra - Sylvester Lajos:

A nemzeti emlékezés napja

A múlt év május 31-e óta június 4-e, a Magyarországot szétdaraboló, 23,4 millió lakost érintő, az ország népességét 7,6 millióra apasztó, területét azelőtti kiterjedésének egyharmadára csonkoló trianoni békediktátum évfordulója a magyar Országgyűlés határozata szerint nemzeti emléknap Magyarországon, és az elszakított nemzetrészek nyelvi, kulturális, lelki és hitbéli kötődései révén az utódállamok magyarok lakta térségeiben is. Nem ünnep, hanem nemzeti emléknap, a Nemzeti Összetartozás Napja.
2011-06-04: Közélet - Farcádi Botond:

Aláírásokkal az autonómiáért (Uniós szintű polgári kezdeményezés)

A Székely Nemzeti Tanács élni kíván az uniós szintű polgári kezdeményezés lehetőségével, hogy az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus ismerje el, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak.