Rejtélyek, sorsok, múmiák

A váci dominikánusok templomában 1729–1731 között építettek egy kriptát, melybe a kiváltságosak – papoknak, gazdagabb polgároknak, köztiszteletben álló személyeknek – holttestét temették. 1838-ban befalazták, léte feledésbe merült, míg 1994-ben a templom felújításakor rátaláltak egy titkos bejáratra. A kriptában díszes, festett, egymásra halmozott fenyőfa koporsókra bukkantak. Amikor az egyiket felnyitották, meglepetésükre kiszáradt, konzerválódott emberi holttestet, múmiát találtak benne. Összesen 265-öt. A váci katolikus püspökség felismerte a lelet nem mindennapi tudományos értékét, és a helyi Tragor Ignác Múzeumhoz fordult, embertannal foglalkozó kutatók segítségét kérve. A múzeum munkatársai és más szakértők, antropológusok, néprajzosok, radiológusok, patológusok, bőrgyógyászok és mikrobiológusok közreműködésével végezték el a leletek feltárását, vizsgálatát. A halotti rítus tárgyai a váci múzeumban maradtak, a múmiák pedig a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe kerültek. A testek a kripta egyedülállóan megtervezett szellőzési rendszerének köszönhetően minden emberi beavatkozás nélkül, természetes módon mumifikálódtak. A Vácott feltárt 265 múmiából tizennégy – többek között a kivágott szívű apáca és a tüdőbajban elhunyt pap tanár – látható a Csíki Székely Múzeum időszakos kiállításán.
Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta: az érdeklődés e kiállítás iránt is jelentős, de nem akkora, mint az előzőek esetében, megnyitása óta június 2-áig több mint hatezren nézték meg a múzeum hatodik nagyszabású tárlatát, és folyamatosan jelentkeznek diákcsoportok is. Akik ide látogatnak, nem csalódnak – hangsúlyozta a múzeum igazgatója –, a látvány maradandó élményt nyújt. A kiállítás nem csak a múmiákról szól, hanem van egy olyan tudományos töltete is, amit ritkán lehet tapasztalni, olyan vizuális világgal lehet találkozni, amely meglehetősen ritka.
Arra a kérdésünkre, hogy mi lesz a múzeum következő nagy kiállítása, Gyar­mati Zsolt elmondta: hasonló kiállítás megszervezése legalább egy esztendőt vesz igénybe, ezért már gondolkoztak a következő tárlaton, de a múzeumnak helyet adó Mikó-vár felújítása összefügg a múzeum életével, és amennyiben a fel­újítás megzavarja a múzeum rendes életét, akkor a jövő évi kiállítás elmarad, amennyiben nem, több téma is felmerült, például Csontváry festményeit hoznák el, és természetesen szóba jöhet egy Salva­dor Dali-tárlat is, melyet Né­metországból vinnének Csíkszeredába.