Különleges státuszt Székelyföldnek (Románia közigazgatási átszervezése)

A szövetségnek megvan a saját regionális átszervezési javaslata, amelynek értelmében tizenhat régióra osztanák Romániát, és ebben külön régiót alkotnának a székely­földi megyék. A magyarság szempontjából sem a nyolc-, sem a tizenkét régiós változat nem megfelelő, egyetlen térségben sem lenne többségünk, és esélyünk sem az irányításba való beleszólásra – fejtette ki Borbély László, aki elmondta, csak abban az esetben fogadhatja el az RMDSZ a nagyobbik kormánypárt javaslatát, ha különleges státuszt biztosítanak a három székelyföldi megyének. Borbély László elismerte, hogy az átszervezésre szükség van, és lehet vitatkozni ennek módjáról, akár arról is, hogy a megyék hatásköreinek egy része átkerüljön a régió hatáskörébe. Ugyanak­kor kiemelte: igaz, a politika a kompromisszumok játéka, de a magyarság számára előnytelen megoldást nem hajlandóak elfogadni. Tisztában vannak azzal is, hogy az idő sürget, a DLP-vel még ezen a héten igyekeznek közösen elfogadható megoldást találni. Az RMDSZ politikai alelnöke azt is kiemelte, a kisebbségi törvény továbbra is elsődleges, ragaszkodnak ahhoz, hogy még ebben a parlamenti szesszióban elfogadják azt.
A legnagyobb kormánypárt hétfőn jelentette be, hogy még a héten véglegesíti az új területi-közigazgatási átszervezési elképzelést, nyolc, legfeljebb tizenkét régióra osztanák Romá­niát, a miniszterelnök szerint ez feltétlenül szükséges, hogy az ország 2013 után ne kockáztassa az európai pénzek lehívását. A román sajtó értesülései szerint Emil Boc az államfőtől kapta feladatul az ország adminisztratív átszervezését, és két mintát vesznek alapul: vagy a lengyel vajdaságok mintájára 3–4 millió lakosú ma­mut­ré­giókat hoznak létre, vagy meg­maradnának a jelenlegi megyék, de a döntéshozatal jelentős része átkerülne regionális szintre, a kormánynak alárendelt prefektusok kezébe. Bu­ka­resti források szerint a minisz­terelnök felelősségvállalással szeretné elfogadtatni az új felosztásról szóló törvényt, ám ehhez a koalíció minden tagjának támogatására szüksége lesz.

MPP-s tiltakozás
A Magyar Polgári Párt közleményben jelezte, a programjában is szereplő aszimmetrikus regionalizmust tekinti Románia számára a legmegfelelőbbnek, és a következő régiókat tartja elfogadhatónak: Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Mun­ténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium (Körös-vidék), Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székely­föld. Az MPP felszólítja a kormánykoalícióban részt vevő, illetve a parlamenti többséget biztosító RMDSZ-t, hogy ne járuljon hozzá a kormány által tervezett átszervezéshez, véleményük szerint ugyanis annak katasztrofális következményei lehetnek az erdélyi magyarság jövőjét illetően. "Ne tetézzék eddigi nemzetsorvasztó, megalkuvó politikai tevékenységüket, és az utolsó utáni órában próbáljanak meg felülemelkedni szűk csoport- és pártérdekeiken!"– áll az MPP dokumentumában.