Szakképzés falun élőknek

A szakképzés főként a szociális segélyből – ez családtagok száma szerint változik (például egy fő 125 lejt kap, négyen 390 lejt) – élő rétegnek szól, ugyanis ezek az emberek találnak legnehezebben munkát. A háromszéki községekben év eleje óta ugyan csökkent a szociális segélyért folyamodók száma (közel 4700-ról 4400-ra esett vissza), de vannak olyan települések, ahol egyre többen kérik ezt a minimális juttatást. Ebben Előpatak vezet, ott több mint hatszáz fő, vagyis család igényelt szociális segélyt, viszont négyszáz és kétszáz között változik az igénylők száma Bölönben, Gelencén, Kőrös­patakon, Zágonban, Bacon­ban, Nagyborosnyón, Bardo­con és Hidvégen.
Főként a kisebb falvakban nehéz álláshoz jutni, az ajánlatok közel háromnegyede továbbra is városba szól (Sepsi­szentgyörgyön például jóval kevesebb a szociális segélyért folyamodók száma), ugyanakkor a falun élő munkanélküliek általában nem tudják kifizetni az ingázás költségeit. A vidéki állástalanok helyzetét az is nehezíti, hogy az ott élő fiatalok között vannak, akik még az általános iskolát sem fejezik be, így őket szakmai tanfolyamra sem lehet beírni, ez a probléma a roma közösségeket sújtja leginkább. A falun élő munkanélkülieknek ingyenes tanfolyamokat (falusi turizmus, kereskedelem, vendéglátóipar stb.) szervez a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal, főként olyan szakmákban gondolkodnak, amelyek hosszú távon bizto­sítanak munkalehetőséget. Amen­­nyiben egy településről összegyűl egy tizennégy fős csoport, akár helyben is megoldható a képzés.