Érvekkel a megamegyék ellen (Antal Árpád a bukaresti egyeztetésekről)

Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke ismertette azokat az érveket, amelyekkel a demokrata-liberálisokat is szem­besítették a keddi egyeztetésen. Elmondták, hogy a jelenlegi regionális felosztás 1996-ban történt, akkor készült erről hatástanulmány, azóta eltelt tizenöt év, és kiderült, nem úgy működtek ezek a fejlesztési régiók, ahogy elképzelték.
Az európai alapelv szerint a szegényebb régiók részesülnek nagyobb támogatásban, ám ez a tizenöt esztendő bebizonyította, a jelenlegi felosztás nem alkalmas sem a szegényebb térségek felzárkóztatására – a szakadékok még nagyobbak lettek –, sem arra, hogy adott fejlesztési egységen belül a szegényebb megyék helyzete közelítsen a gazdagabbakéhoz – ismertette a legfontosabb gazdasági érvet Antal Árpád. Szerinte ez megfelelő bizonyíték arra, hogy az érvényben lévő fejlesztési régiós leosztás gazdasági szempontból nem életképes.
Nincs racionalitása a Demokrata Liberális Párt által elképzelt megamegyéknek a pénzek lehívása szempontjából sem, hiszen az önkormányzatok eddig is jól teljesítettek, a Regionális Operatív Program összes pénzét lehívták, rosszul állnak azonban a minisztériumok felelősségkörébe tartozó Szektoriális Operatív Programok. Az infrastruktúra-fejlesztésnél szintén balgaság a nagy megyékre hivatkozni, sem az országutak, sem az autópályák építése nem tartozik az önkormányzatokra.
Nem szerepelt az első érvek között, de elmondták a román politikusoknak, hogy Románia három nemzetközi egyezményt is ratifikált, így kötelező számára azok alkalmazása. Ezek közül az egyik kimondja: nem lehet közigazgatási egységet úgy átszervezni, hogy megváltozzanak az etnikai arányok. "Ma Hargita megyében több mint 80 százalékos a magyarok aránya, az új, nagy régióban 29 százalék lenne. Ez elfogadhatatlan" – szögezte le Antal Árpád. Elmondta azt is, felmerült, de válasz nélkül maradt még számos kérdés, például, hogy mi lesz a megyéknek alárendelt intézményekkel – nálunk a Székely Nemzeti Múzeummal vagy a Háromszék Táncegyüttessel –, mi történik a megyei önkormányzatok által felvett hitelekkel – Kovászna megyének nincs ilyen, de Brassónak annál több –, ki vállalja át a megyei tanácsok feladatkörét a községi közbeszerzések, urbanisztikai engedélyek ügyében? Egyértelmű volt, a koalíciós partner nem készítette elő javaslatát, elsősorban választási szempontok vezették, taktikázás, melynek céltáblája lehetett akár az RMDSZ is, és csak a 2012-es megmérettetést tartották szem előtt – vélekedett Antal Árpád, aki szerint a 2014 utáni uniós pénzekre hivatkozni most botorság, az RMDSZ öt éve fújja: 2012 végéig el kell készíteni a fejlesztési régiók újrafelosztását, hogy a 2013 utáni EU-s költségvetést már aszerint osszák el.
A DLP azért akarja a nyolc nagy megyét, mert alkotmánymódosítás nélkül csak ezt a változatot tudják átvinni, az alaptörvény megváltoztatásához pedig nincs többségük. A jelenlegi felosztás mellett érveltek, főként azzal, hogy ezt már mindenki megszokta, ha más javaslatot – például az RMDSZ-ét – fogadnának el, felborulna a rendszer. Az RMDSZ azt szeretné, ha első lépésként a fejlesztési régiókat változtatnák meg, sok érv szól az általa javasolt 16 régió mellett, s majd csak akkor alakítsák közigazgatási egységekké, ha beigazolódott alkalmasságuk – mondta Antal Árpád.