Visszalépés a kisebbségi törvénynél (Egyezséget szegett Boc pártja)

Az egyik ilyen döntés az volt, hogy a tervezet vitáját nem onnan folytatták, ahol évekkel ezelőtt – még az előző parlamenti ciklusban – abbamaradt, hanem egészen az első cikkelytől kezdve. Emiatt csütörtökön csupán a 18. cikkelyig jutottak el a 78 cikkelyes tervezetben. Nem csupán az ellenzék, de a koalíciós partner Demokrata Liberális Párt részéről is érkeztek olyan szövegváltozatok, amelyek kedvezőtlenek a kisebbségek számára. A 14. cikkely az eredeti változat szerint megtiltotta volna a kisebbségek által lakott régiók határainak olyan módosítását, amely megváltoztatná az etnikai arányokat – a csütörtökön megszavazott szövegben azonban az szerepel, hogy az államnak joga van megváltoztatni a határokat, ha az nem csorbítja a kisebbségi polgárok jogait. Vagyis az arányok megváltoztatásának tilalma kimaradt. Varga Attila szerint a bizottság megfogalmazása "jogi szempontból nem megfelelő, és megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezményt".
Marius Dugulescu bizottsági alelnök azonban úgy véli, az eredeti javaslat sérti az alkotmányt, mert lehetetlenné teszi az ország átszervezését.
Az RMDSZ a koalícióban maradás feltételéül szabta, hogy a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt a parlamenti ülésszak lezárásáig, azaz június végéig fogadja el a parlament. "Ha nem készül el jövő héten a bizottsági jelentés, a jogszabály elfogadására nincs esély az ülésszak végéig. Ha ez így lesz, akkor a kormány bejelentheti, hogy a parlamenti vita megkerülésével, azaz felelősségvállalással terjeszti be a tervezetet. Ez esetben júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakon kerül sor a felelősségvállalásra" – jelentette ki Varga, aki azonban nem sok esélyt lát arra, hogy akár ebben a formában is sikerül elfogadtatni a jogszabályt.
A bizottsági vitát tegnap kellett volna folytatni, de az ülésen egyetlen honatya sem jelent meg, így a további munkála­tokat hétfőre halasztották. Közben az RMDSZ koalíciós tárgyalásokat kért, mert elégedetlen a fejleményekkel. Márton Árpád háromszéki képviselőtől megtudtuk, hogy a döntő szót ugyan a képviselőháznak kell kimondania, de a kisebbségi törvény sorsa akkor is bizonytalan, ha sikerül elfogadtatni: utána ugyanis megtámadható az alkotmánybíróságon, és ennek döntése a nyári szünet miatt nagyon eltolódhat, végül pedig az államfőnek is alá kell írnia ahhoz, hogy életbe lépjen, de akár vissza is küldheti a parlamentnek.