Röviden

Tíz éve, 2001. június 19-én fogadta el az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló és az úgynevezett státustörvényt, ami jól szimbolizálja, hogy a kulturális örökségvédelem a nemzetpolitika egyik eszköze – mondta a két jogszabály tízéves jubileuma alkalmából tartott tegnapi budapesti sajtótájékoztatón Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke. Tőkés László püspök, EP-képviselő bejelentette: a Schmitt Pál államfőnél tett tavaszi látogatásakor állapodtak meg abban, hogy kezdeményezik a Kárpát-medence magyar kulturális örökségéről szóló parlamenti határozattervezet kidolgozását. A munka a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsban meg is kezdődött, majd a KMAT szövegváltozata mellett a KÖH és a közigazgatási tárca is készített egy-egy verziót. Tőkés szerint a parlament ősszel fogadhatja el az indítványt. A javaslat létrehozna egy magyar nemzeti értéktárat, bevezetné a magyar nemzeti örökség címet, és többek között ösztönözné az anyaországi és határon túli magyar területek közötti turizmus fejlesztését is.

Devizahitelesek megsegítése
Elfogadta a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényt az Országgyűlés tegnap. A jogszabályt 248 igen szavazattal, 60 ellenében, 40 tartózkodással fogadták el a képviselők. A törvény rendelkezik arról, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező természetes személyek 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik hitelezőjüknél a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését. A rögzített árfolyam a svájci frank esetén 180 forint, euró esetén 250 forint, japán jen esetén pedig 200 forint. Az Országgyűlés kérte a törvény sürgős kihirdetését is.

Halasztás Görögország hitelezéséről
Rendkívüli találkozót tartanak július 3-án az euróövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup), hogy döntsenek a Görögországot támogató nemzetközi hitelcsomag újabb részletének felszabadításáról. Ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az Eurogroup elnöke jelentette be tegnap Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján. Meggyőződését fejezte ki: Görögország mindent megtesz annak érdekében, hogy teljesüljenek a 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósításának feltételei. Görög részről korábban azt jelezték, hogy a parlament június végén hozza meg a szükséges döntéseket. Az Eurogroup hétfő hajnalban úgy határozott, megvárja ezen határozatok megszületését a hitel felszabadításához.

Újabb szankciók Fehéroroszország ellen
Az emberi jogok helyzetének folytatódó romlása miatt Fehéroroszországgal szemben újabb szankciós intézkedésekről döntöttek tegnap Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei. A tanácskozásról kiadott közlemény szerint további személyeket vettek fel a minszki rezsim vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott kulcsembereinek, illetve támogatóinak listájára, valamint három újabb vállalatot büntettek Európában elérhető javaik befagyasztásával. Ezen túlmenően tilos eladni Fehéroroszországnak fegyvereket, illetve olyan felszerelést, amit belső karhatalmi elnyomásra lehet használni. A miniszterek abban is megállapodtak, hogy az Európai Beruházási Bank fehéroroszországi műveleteit csak akkor lehet folytatni, ha az unió kielégítőnek ítéli az országban az emberi jogok helyzetének alakulását, a jogállami követelmények érvényesülését.

Párizs kész kiadni Noriegát
Párizs készen áll megalkotni a kiadatási rendeletet Manuel Noriega egykori panamai elnök ügyében, miután az Egyesült Államok is hozzájárult a kiadatáshoz – közölte a francia külügyminisztérium. A panamai kormány azért kéri az 1989-ben megbuktatott diktátor kiadatását, hogy hazájában töltse le húsz évig tartó börtönbüntetését. Ezt távollétében azért szabták ki rá, mert 1985-ben elrendelte legfőbb ellenzéki ellenfele, Hugo Spadafora meggyilkolását.