A válás útján

Pedig aligha lehet véletlen az időzítés. A nagyobbik kormánypárt minden bizonnyal afféle csatolt áruként, a kisebbségi törvényért cserébe szerette volna átvinni a nyolc mamutmegyéről szóló elképzelését. Ez abból is kitetszik, hogy a demokrata-liberálisok – akik korábban szinte minden fontos jogszabályt a parlament megkerülésével, felelősségvállalási eljárással fogadtak el – egyszeriben katolikusabbak lettek a pápánál, módfelett ragaszkodnak a törvényhozó testületben zajló szavazáshoz, és minduntalan azt szajkózzák, van még idő a hat éve elakadt kisebbségi törvénytervezet jóváhagyására. Hiába szögezte le többször is az RMDSZ vezetése, hogy a jogszabály nem váltópénz, hiába fogalmazott meg újabb és újabb ultimátumot a magyar szervezet, a demokraták semmiképpen nem akarnak lemondani arról a fegyverről, amellyel, úgy vélik, ideig-óráig sakkban tarthatják koalíciós partnereiket.
Bizalmatlanság lett úrrá a hatalom berkeiben, kudarcba fulladnak az egymást követő tárgyalások, zsarolások, fenyegetőzések, ultimátumok hangzanak el, és egyre nehezebben tudjuk elhinni az eredménytelen egyeztetések utáni nyilatkozatokat, miszerint tárgyalnak, és előbb-utóbb megszületik a közös megoldás. Ehhez ugyanis egyik félnek engednie kellene, márpedig a jelenlegi helyzetben ezt aligha engedhetik meg maguknak. A Demokrata Liberális Pártnak vagy abba kellene belemennie, hogy a székelyföldi megyék külön régiót képezzenek – ezt a közvélemény nyomása miatt sem tehetik meg –, vagy pedig halasztani kellene a nagy megyésítést – erre viszont előreláthatólag az államfő nem adja majd áldását.
Az RMDSZ szintén nem engedheti meg magának, hogy elfogadja a DLP közigazgatási reformját – választótábora jelentős részét veszítené el –, a kisebbségi törvényhez meg szintén ragaszkodnia kell az eredmények felmutatása, a következetesség kényszere miatt, hiszen Kelemen Hunor többször is leszögezte: június végéig vagy lesz kisebbségi törvény, vagy nem lesz koalíció.
Minden jel arra utal hát, kibékíthetetlen ellentétek éleződtek ki a kormányerők között, végnapjait éli a koalíció, és most már inkább az a tét, miként kerülnek ki az érintettek a játszmából: megtépázottan vagy diadalmasan állhatnak választóik elé?