Csonka Székelyföld? (Régiósítás)

Lapunk értesülése kapcsán Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő úgy fogalmazott: az egyik változat szerint Kovászna és Hargita nem épülne be egyik mega-megyébe sem. Traian Băsescu államfő egyébként szintén egy ilyen megoldást sugallt, amikor a konzultációk után hangsúlyozta: a nyolcmegyés átszervezést a Demokrata Libe­rális Párt és a Románia Hala­dásáért Országos Szövetség támogatja, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek álláspontja ettől eltérő, hiszen ők úgy vélik, az átszervezés során tekintettel kell lenni arra, hogy hol élnek nemzeti kisebbségek, különösen Hargita és Kovászna megyére. "Több változat van, egyikről sem szeretnék beszélni" – fogalmazott az államfő. Az említett változat szerint Maros megye Sze­ben, Fehér, Brassó megyével alkotna közös régiót. Traian Băsescu egyébként tegnap este azt is leszögezte: bármelyik átszervezési elképzelés jobb, mint a jelenlegi felosztás.

Hajthatatlan ellenzék
Traian Băsescu államfő elsőként az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség képviselőit fogadta a Cotroceni-palotában. Mint mondta, kompromisszumot keres az ellenzékkel, hiszen azt tapasztalta, hajlandóak a honatyák létszámának 300-ra való csökkentésére, a régióátszervezés nyomán pedig azt az elképzelésüket is elfogadhatónak tartja, hogy megőrizzék a kétkamarás parlamentet, ez esetben az egyik ház a térségek képviseleteként működne. A kompromisszum feltétele azonban, hogy az ellenzék támogassa a parlamenti képviselők számának 300-ra csökkentését, illetve a nyolcmegyés közigazgatási átszervezést. Hangsúlyozta: azt mielőbb végre kell hajtani, a halasztás nem megoldás. Szintén eltökéltnek mutatkozott az alkotmánymódosítás ügyében: mint mondta, várhatóan a mai nap folyamán megérkezik az alkotmánybíróság jóváhagyása, ezt követően pedig a parlament elé terjeszti a tervezetet. Leszögezte: nem hajlandó lemondani arról a szándékáról, hogy az alaptörvényből iktassák ki a vagyonszerzés törvényes jellegének vélelmezését, szerinte ugyanis ez akadály a korrupcióellenes harcban.
Victor Ponta és Crin Antonescu, az ellenzéki szövetség társelnökei a találkozón azzal az ötlettel álltak elő, hogy iktassanak be szakértői kormányt, amely az ellenzék, a hatalom és a pénzügyi szakértők javaslatára válságellenes intézkedéscsomagot dolgozna ki, ezt a parlament egészének támogatását élvező kabinet végrehajtaná, ugyanakkor ősszel előrehozott parlamenti választásokat szerveznének, Băsescu azonban azzal replikázott, ez politikai instabilitáshoz vezetne. Az ellenzékiek azt is leszögezték, nem hajlandóak kompromisszumra az államfővel, ezt követően a találkozó véget is ért.

Összevonnák a községeket is
Jóval többet tartott a koalíció képviselőivel folytatott tanácskozás. Lejártakor Emil Boc kormányfő, a Demokrata Liberális Párt elnöke közölte: az általa vezetett alakulat támogatja az alkotmánymódosítást és a közigazgatási átszervezést. Mint mondta, ez ügyben hétfőig folytatják a tárgyalásokat a koalíciós partnerekkel. Hasonló álláspontra helyezkedett a Románia Haladásáért Országos Szövetség, Cristian Diacones­cu, az alakulat tiszteletbeli elnöke úgy vélekedett, jó lett volna, ha e két alapvető reformot még 2007-ben lezárják, hiszen a jelenlegi rendszer bürokráciát és korrupciót gerjeszt. Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői nem nyilatkoztak a találkozó után – rövidesen azonban Traian Băsescu foglalta össze a konzultáció következtetéseit.
Az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek hallgatására utalva az államfő azt mondta, az annak a jele, hogy nem akarnak kilépni a koalícióból, hanem keresik a megoldást, és ezt értékeli. Szerinte az ellenzék képviselői felelőtlenségről, politikai éretlenségről tettek bizonyságot a találkozón, a koalíciós erőkkel folytatott beszélgetés azonban építő jellegű volt. Úgy vélte, mindenki arra törekszik, hogy Románia ne kerüljön újabb politikai válságba, mert az a törékeny gazdasági egyensúlyt veszélyeztetheti. A közigazgatási átszervezés előnyeit ecsetelve az államfő elmondta: jelentős megtakarításokat lehetne elérni – évi 100 millió euróról beszélt –, leépíthetnék a bürokráciát, hatékonyabbá válna az uniós alapok lehívása. Ha a koalíciónak sikerül közös álláspontra jutnia, év végéig átszervezhetnék a dekoncentrált intézményeket, ez természetesen leépítésekkel járna, a jövő évi helyhatósági választásokat pedig már az új rendszerben szerveznék meg. A közigazgatási átszervezést követné az "életképtelen" községek összevonása – az elképzelés szerint 5000 lakos alatti község nem létezne többé. Leszögezte: a közigazgatási átszervezésre mindenképpen sor kerül.

A székelyek barátja?
A Székelyfölddel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva az államfő arra kérte a lakosságot, ne vegye figyelembe egyes politikusok felelőtlen kijelentéseit. "Azt szeretném, ha minden román vagy más nemzetiségű lakos tisztában lenne azzal, hogy senki nem akarja megsemmisíteni hagyományaikat, a kisebbségek anyanyelvét, és senki nem akarja, hogy olyan szervezési hagyományokhoz ragaszkodjunk, amelyek nem felelnek meg a fejlesztési kihívásoknak" – fogalmazott. Mint mondta, megértéssel viszonyul a kisebbségekhez, tisztában van azzal, hogy meg szeretnék őrizni anyanyelvüket, hagyományaikat, kultúrájukat. Úgy vélte, a román politikusok közül neki a legjobb a viszonya a Hargita és Kovásznai megyei lakossággal, hiszen nem olyan politikus, aki túlzott nacionalizmusból igyekszik tőkét kovácsolni. "Annyira vagyok nacionalista, amennyire egy román embernek, különösen egy államfőnek annak kell lennie, de nem tartozom azok közé, akik attól félnek, hogy a magyarok vállukra veszik Hargita és Kovászna megyét, és Magyarországra szaladnak vele" – szögezte le.

Az átszervezés hátulütői
A Traian Băsescu által elmondottakat értékelve Márton Árpád lapunknak kifejtette: a kompromisszumos javaslatok hátulütőire is oda kell figyelni, felhívta a figyelmet arra, hogy Băsescu nem beszélt Maros megyéről, amely Szeben, Brassó és Fehér megyével kerülne egy közigazgatási egységbe. Ez esetben – akárcsak a partiumi megyéknél is – a magyarság aránya az adott közigazgatási egységen belül jelentősen csökkenne, sok esetben az anyanyelvhasználatra jogosító küszöböt sem érné el. A községek összevonása is furcsa állapotot teremtene, hisz sok esetben nemrég önállósult közigazgatási egységekről van szó, ezúttal meg össze kellene vonni például Málnást, Mikóújfalut és Bodokot, vagy Maksát, Dálnokot és Csernátont, ráadásul ez is azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egyes településeken sérülhet az anyanyelv-használati jog. A háromszéki képviselő elmondta: az RMDSZ a hét végén alakítja ki hivatalos álláspontját, amikor összeül a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, majd a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A felmerült átszervezési javaslatokról azonban többet ő sem árult el.