Menni vagy maradni? (Régiósítási dilemmák)

A szövetségen belül megoszlanak a vélemények, tegnap a parlamenti frakciók ülésén tárgyaltak erről, Kelemen Hunor szerint a honatyák többsége a népszavazás kezdeményezését részesítené előnyben. Markó Béla kormányfőhelyettes – megerősítve lapunk keddi értesüléseit –az Erdélyi Magyar Televízióban elmondta: felmerült egy olyan megoldás, mely szerint Hargita és Kovászna megye továbbra is megőrizné státuszát. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a kormányból való kilépést firtató újságírói kérdésre annyit válaszolt: minden lehetséges.

Visszafogott honatyák
Román sajtóinformációk szerint a keddi, Cotroceni-palotai megbeszélésen olyan változat is felmerült, amely szerint Maros, Hargita és Kovászna megyét Brassó megyével társítanák. Ezt az információt azonban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök cáfolta: "Nem tárgyaltunk erről a lehetőségről. Ez nem kirakójáték. Elvekről van szó, és a helyi közösség érdekeiről." A külön Kovászna és külön Hargita megyéről szóló változatról egyébként Markó Béla úgy vélekedett: érdekes a javaslat, de további pontosításokra van szükség. Amennyi előnye, annyi hátránya is lenne, hiszen nem ad választ Maros megye, illetve a Partium helyzetére – fejtette ki a volt szövetségi elnök.
Az RMDSZ-frakciónak tegnapi ülésén a honatyák többsége azon a véleményen volt, hogy egyetlen olyan megoldás sem elfogadható, amely a megamegyék kialakításával, illetve a községek összevonásával a magyarság nagy részét hátrányos helyzetbe sodorná a jelenlegihez képest – fejtette ki lapunk érdeklődésére Márton Árpád háromszéki képviselő, cáfolva azokat a tegnapi sajtóinformációkat, melyek szerint a kormányból való kilépés mellett foglaltak állást. Döntés a szombati SZKT-n születik – szögezte le Márton Árpád. Hasonlóan nyilatkozott a tanácskozás után Kelemen Hunor is. A szövetségi elnök ismét leszögezte: az RMDSZ nem támogatja az ország nyolc megyébe történő átszervezését, és keresik a köztes megoldást, de jelen pillanatban nem tudja, melyik lehetne ez. "A mi érdekünk a koalíció és a politikai stabilitás megőrzése, de nem fogadhatunk el egyetlen olyan megoldást sem, amely nem tartja tiszteletbe a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos, Románia által ratifikált egyezményeket, nem fogadhatunk el olyan megoldást, amely nem veszi figyelembe a magyar közösség közép és hosszú távú érdekeit" – magyarázta. Románia elfogadott néhány kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményt, és bármilyen közigazgatási reformot hajt végre, tekintettel kell lennie a nemzetiségekre – fűzte hozzá. Erre utalt egyébként Márton Árpád is, amikor kifejtette: jelenleg hat megyében 25 százalék fölötti a magyarság aránya, ezért nem értenek egyet az olyan átszervezéssel, amelynek következtében 20 százalék alá csökkenne ez az arány.
Kelemen Hunor azt is elmondta: kollégái többsége szerint jó lenne népszavazást szervezni a közigazgatási átalakításról, de még nem született döntés a kérdéséről, hiszen gondot jelent a kérdés megfogalmazása is. "A megyék nagy részében az a tendencia, hogy elfogadják a népszavazást, de döntés nem született" – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Mint ismeretes, az ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség népszavazást kezdeményez a területi-közigazgatási átszervezésről minden megyében, ahol az önkormányzatban többséggel rendelkezik. A javasolt kérdés a következő: "Egyetért-e Traian Băsescu államfő azon szándékával, hogy felszámolják az önök megyéjét?"

Az államfő B terve
Traian Băsescu államfő tegnap a közszolgálati rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy az RMDSZ "javaslatainak némelyike aberráns, de vannak olyanok, amelyekről lehet tárgyalni". Cáfolta, hogy román és magyar községeket akarna összevonni, hangsúlyozva: Románia megállapodásokat írt alá arról, hogy tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, beleértve azt is, hogy nem oszlatja fel a közösségeiket. Hatalmas kudarc lenne, ha a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ nem jutna kompromisszumra, és így feláldoznák az átszervezést, az államapparátus létszámcsökkentését – vélekedett.
Tegnap este a B1 televízió műsorában azt is leszögezte: a nyolc óriásmegye, valamint a külön Kovászna és külön Hargita megye – "sohasem együtt" – a "maximális" engedmény. Ez esetben szerinte a két megye továbbra is a kormányzati pénzektől függne, nem lenne közvetlen kapcsolata Brüsszellel. A televíziós műsorban azt is kifejtette: amennyiben az RMDSZ elutasítja az ajánlatot, nem lesz területi-közigazgatási átszervezés, kezdődik a dekoncentrált intézmények megreformálása, létszámcsökkentés az állami apparátusban. Ma­radnak ugyan a megyei tanácsok, de a dekoncentrált intézmények száma csökken. Nem lesz többé minden megyében ren­dőr-főfelügyelőség, tanfelügyelőség, állat-egészségügyi hatóság, hanem minden fejlesztési régióban csak egy lesz, ugyanakkor jelentős létszámcsökkentést hajtanak végre. Szerinte ebben az esetben az RMDSZ-nek nincs oka távozni a kormányból.
Băsescu a kisebbségi törvényre is kitért: szerinte a közigazgatási átszervezéssel együtt felelősségvállalással azt is el lehetne fogadni, amennyiben viszont nem lesz adminisztratív átrendezés, a pártokon múlik a jogszabály elfogadása, de ez nem túl valószínű. Szerinte amúgy sincs semmi új a törvényben, az csupán az eddigi jogszabályok gyűjteménye. Úgy vélekedett, a magyarok nem akarják elveszíteni elnyert jogaikat, nem akarnak letenni az anyanyelvhasználatról, az anyanyelvű oktatásról, és biztosítani kell őket, hogy ez nem történik meg. "Nem hallottam a magyarokat olyan csúnyán beszélni Romániáról, mint a románok teszik. Ragaszkodnak szülőföldjükhöz, de azt szeretnék, hogy anyanyelvükön beszéljenek, tanuljanak" – fejtette ki.

Régiókról az ET-ben
Románia régiós átalakítási terveit bírálta tegnap az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén Kalmár Ferenc András. A magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő utalt arra, hogy a vita tárgyát képező előterjesztés szerint lehetővé kell tenni a bevándorlók vallásának, kultúrájának, identitásának megőrzését. "Ha ez így van, akkor mi a helyzet az etnikai közösségekkel?" – tette fel a kérdést. Szerinte Európa asszisztál ahhoz, hogy egyes országokban asszimilációs törekvések vannak. A KDNP-s képviselő szerint a tervezett változtatások erőszakkal megváltoztatnák a regionális demográfiai összetételt, ami az ET-nek tett román kötelezettségvállalás figyelmen kívül hagyását jelentené.