Sepsiszentgyörgy, 2012. május 27., vasárnap 08:19
Köszöntjük Hella nevű olvasóinkat!
Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz
felhasználó jelszó
Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk:
Legtöbb hozzászólás:
2011. június 24., péntek: Nyílttér

Tölgyes-pataki római őrtorony üzenete (Határhelyzetek)

Bordi Zsigmond Loránddal a Cser­nátoni Csonkatorony – Ika vára – helyreállításának mikéntjeit osztjuk és szorozzuk, s egyszer csak hipp-hopp, mintha egy történeti monda cselekménybonyolításának balladai homályba bújtatott csomópontjához érkeznénk, a régész meseszövésének színhelye áttevődik az Ojtoz völgyébe, ott is a Tölgyes patakának torkolatához, és beszélgetőtársam azt kezdi fejtegetni, 1000–1500 lejnyi tá­mogatásra lenne szüksége ahhoz, hogy az ottani római őrtorony topográfiai felmérését elkészíttessék, és a kolozsvári egyetemi hallgatók archeológusnak készülő csoportjával az őrtorony körüli régészeti feltárást elvégezzék, mert másképp a vízmosásos erózió folytán az egykori torony maradék leletanyaga is eltűnik, pedig ez a feltárás perdöntő lehetne az Ojtoz völgye egész történetének újragondolásában.
A régész észreveheti a tekintetemben bujkáló kérdőjelet, mert magyarázni kezd: a rómaiak ott és oda építettek őrtornyokat, ahol nem vezettek kiépített utak a hegyszorosokon át, de a völgy földrajzi adottságai révén potenciálisan átjárhatóvá tehető lett volna, mint ahogyan ez a későbbi évszázadok folyamán meg is történt. A Tölgyes patakánál őrséget működtettek tehát, hogy ne érhesse keleti irányból meglepetés a birodalmat. A berecki római kasztrum helye is ismert, dr. Szé­kely Zoltán kutatóárkokat ásott csupán ezen a helyen, és a komplex feltárás itt is várat magára. Meglehet, hogy a berecki kasztrum és az őrtorony leletanyaga újraíratná az Ojtoz völgyének hadászati történetét, mert megeshetett, hogy Mátyás nem is ezen a szoroson indult a moldvai útra, amelyen Ştefan cel Mare csapatának moldvabányai (Baia) éjszakai rajtaütése számára balul ütött ki. Ez a völgy, feltételezhető, hogy a hadak számára akkor átjárhatatlan volt.
A Rákóczi-vár későbbi, a 15. században, 1467–1474 között épült. A részben helyreállított falmaradványok lőrései alap­ján meg lehet állapítani, hogy a fal a lőfegyverek elterjedése után készült, s a völgy alsó szakasza felől esedékes támadásokat volt a feladata kivédeni.
Ha ez a feltevés az őrtorony maradványainak feltárása révén igazolást nyerne, akkor ez cáfolná azt az állítást is, amely a római–román történelmi folytonosság egyik alaptétele, az tudniillik, hogy az Ojtozi-szoros a római korban Erdély és Moldva között az átjárást lehetővé tette. Más szóval: történelmi mítoszok fala omlanék le.
Beszélgetésünk végén kapcsolok, hogy ez a Csonka torony mellőli ojtozi kiruccanás nem is volt kitérő, logikailag együvé kapcsolja az, hogy az Ika vára körüli ásatásokat és a restaurálás elkezdését a csernátoni polgármesteri hivatal finanszírozta – a kérdés az, hogy vajon akadna-e olyan székelyföldi, talán berecki vállalkozó, a berecki polgármesteri hivatal, akik az őrtorony körüli topográfiai felmérést finanszíroznák, s akik a leendő régészek archeológiai leletmentését, akár az elszállásolás és az étkeztetés biztosításával támogatni tudnák?
Bennünket azért is érdekelne ennek a feltárásnak az eredménye, mert a Tölgyes pataka melletti őrtorony egyik pillére lehetne – a berecki római kasztrum és az ojtozi Rákóczi-vár mellett – az ojtozi telephelyen tervezett Ojtoz völgye a hadak útján nevű katonatörténeti múzeumnak.
Hozzászólások
Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:


Miért regisztráljon? Regisztrált felhasználóként:
  • Hozzászólását csatolhatja írásainkhoz
  • Feliratkozhat a hírevélre
  • Saját profil-oldala lesz a Háromszék weboldalán


A regisztráció ingyenes !!!

Regisztráljon most
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el.
A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Háromszék nyomtatott+online
HónapEURRONUSDHUF
1 4,76 ~20,00 ~5,9 ~1438
3 14,28 ~60,00 ~17,7 ~4316
6 28,56 ~120,00 ~35,5 ~8632
12 57,12 ~240,00 ~70,8 ~17264
Háromszék online
HónapEURRONUSDHUF
1 3,80 ~15.99 ~4,73 ~1150
310,83 ~45,57 ~13,48 ~3277
621,20 ~89,22 ~26,39 ~6417
1241,00 ~172,69 ~51,00 ~12420
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
Ha Ön már regisztrált, lépjen be kontójába
Felhasználónév:
Jelszó:
Ha még nincs fehasználói fiókja, itt Regisztrálhat
- :
Megtűrtek az iskolánkban
A Székely Mikó Kollégiumban hatvan éve végzett 29 egykori diák érettségi találkozójának egyik szervezője voltam. Az összejövetelt nem szombatra vagy vasárnapra, hanem csütörtökre, május 26-ára időzítettük, hogy ne zavarjunk senkit.

- Ferenczy L. Tibor:
Korszerű szlovák történelem
Hetilapból tallózom az alábbi sorokat: "A magyar állam tes­téből kiszakított, önálló országrészként 18 éve létrejött Szlovákia történelmét alkották meg »úgynevezett« tör­ténészek 424 oldalon, amely kötet hamarosan bekerül a világ összes könyvtárába és egyetemeire... Valószínűleg nem fog zavarni senkit sem, hogy a magyar királyok nevét szlovákosították, s az egész könyv a valós történelem helyett kitalációk sorozata, magyarán hazugság. Stefan I., Belo IV., Jan Hunady, Matej Korvin – íme Szlovákia uralkodói, a tótok és a Pravda újság pellengérező cikke szerint."

Archívum
<<2012 május>>
HKSzCsPSzV
1
6
13
20
27
28
29
30
31
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
Médiapartnerünk a:
HHRF
© 2003-2012 H-PRESS - Minden jog fenntartva - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
programozás: laca.ro
- RSS