Nagyajta ünnepre készül

De mert említett adománylevélben a település nevét illetően különbözőek a vélemények, fontosnak tartjuk röviden ide iktatni annak frissebben megfogalmazott értelmezését. Nagyajta első írásos említéséről Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájában azt írja, hogy II. András magyar királyunk által a Barcaságra letelepített szászok 1211-es adománylevélben, melyben a német lovagoknak telephelyül kijelölt birtok körvonalazódik, az északi határvonal Almagei-től (Halmágy?) a Noilgiant váráig terjed. Ezt egyesek Nagyajtával azonosítják – írja Lestyán Ferenc Megszentelt kövek című, 1996-ban kiadott jeles kétkötetes munkájában. A második, 1222-ben kiadott adománylevélben viszont az említett északi határvonal változatlan marad, de az első adománylevélben szereplő Noilgiant helyett már Castrum Noialt szerepel. Akner és a későbbi erdélyi szász írók ezt határozottan Nagyajtának vélik.
Az 1332-es évi pápai tizedjegyzékben Nagyajta Ahch néven szerepel (ugyanis az olasz dézsmaszedők elferdítették a magyar helységneveket). Ekkor már egyházas helység volt, plébániatemplommal rendelkezett, s a pápai tizedszedőknek Jakab nevű papja tíz régi banálist és három garas pápai tizedet fizetett.
A július 11–17-e között tartandó ünnepségsorozatról Bihari Edömér, Nagyajta község polgármesterét kérdeztük.
−Túl a nyolc évszázadra való emlékezésen, nekünk több adósságunk van, amit ez ünnepi alkalommal szeretnénk törleszteni – mondotta. – Kétszáz évvel ezelőtt született itt Kriza János, 130 évvel ezelőtt alakult a ma is működő daloskör, 110 éve született ugyancsak itt Bihari József színművész. Az ünnep reggeli nyitánya a középajtai fúvószenekaré. A református templomban kezdjük az ünnepet, ahol dr. Egyed Ákos történész-akadémikus Nagy­ajta históriáját eleveníti fel, Demeter László baróti muzeo­lógus pedig a település jeles szülötteiről beszél. Ekkor nyílik meg a Nagyajta régen és ma tárlat, dokumentumkiállítás, megtekinthetők lesznek a nagyajtai festők (Dezső Miklós és Szentpáli Ida) fellelhető munkái. Estébe hajlik e sorok írójának előadása Nagyajta és környékének idegenforgalmi értékei címmel. A keddi napon játékfilmmaraton lesz gyerekeknek és felnőtteknek. Olyan filmrészleteket mutatunk be, amelyekben Bihari József is játszik, az ünnepségre meghívtuk két Magyarországon élő fiát is. Bihari lesz a művelődési otthon nagytermének névadója. Ez alkalommal leleplezzük a Bihari-emléktáblát, melynek fémdomborművét Sár­pátki Zoltán Csíkszeredában élő szobrászművész készítette. Szerdán sportnapot szervezünk néhai Kutlik Ru­dolf sportbarát és az egykori helyi sportlap szerkesztőjének emlékére. Csütörtökön egy másik jeles szülöttünkre, Nyiredi Géza kolozsvári kollégiumi tanárra emlékezünk, nevét felveszi az iskola kémiai laboratóriuma. A nap néptánctalálkozóval zárul. Kriza János-emlékünnepség kezdődik pénteken az unitárius vártemplomban, megnyitjuk a felújított Kriza-emlékkiállítást, kapható lesz a Vadrózsák-kötet reprint kiadása. Kriza-családról szóló genealógiai előadást tart Kisgyörgy Zoltán. A nagyajtai daloskörre népes kórustalálkozóval emlékezünk szombaton, amikor az esti jókedvet a sepsiszentgyörgyi Melodika-együttes biztosítja. A vasárnapi záróünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődik a vártemplomban, látható lesz a 300 éves, frissen restaurált kőszószék, székely kapukat avatunk a vártemplomnál, és virágkoszorúk kerülnek minden helyi emlékműre, emlékhelyre. Az ünnepsorozat végét koncert és tábortűz jelzi.