Röviden

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: a kérelmek 65 százalékát már feldolgozták, az állampolgársági eskütételek folyamatosak. Állampolgársági esküt eddig mintegy tízezren tettek. Balog Virág László felidézte, hogy korábban már voltak magyar állampolgárok, 1941–45-ig: őt 1942-ben, amikor Csúrogon megszületett, magyarnak anyakönyvezték; tíz évvel ezelőtt kérte régi állampolgárságának honosítását, de a rendőrök csak "mosolyra húzták szájukat, nem tettek semmit ennek érdekében". Most beadtuk, és nem csak azért tartozunk nagy köszönettel, hogy állampolgárok leszünk, hanem azért külön is, hogy mi lettünk a százezredikek – tette hozzá Balog Virág László, aki feleségével, tanár fiával és annak házastársával érkezett Budapestre. Az állampolgársági kérelmet két unokája számára is benyújtották.

Újra kiélezett "magyarkérdés" Kárpátalján
Az ukrán ultranacionalisták "ajándékot" kaptak azzal, hogy a beregszászi járási tanács megszavazta a magyar himnusz lejátszását az ülésein, ráadásul a döntés ismét kiélezte a "magyarkérdést" Kárpátalján – írta a Zerkalo Nyegyeli ukrán hetilap. Ukrajnán belül szokatlanul nagy visszhangot váltott ki a beregszászi járási képviselő-testület döntése, ez az egyetlen olyan közigazgatási egység az országban, amelyben a kárpátaljai népesség 12 százalékát kitevő magyarok vannak többségben 76,3 százalékos arányukkal. Az írás szerint ennek ellenére is furcsa a járási tanács egyhangú döntése a helyi ügyészség óvása miatt, és legközelebbi ülésén arról kell majd határoznia, hogy érvényben hagyja-e a magyar himnusszal kapcsolatos határozatát. A kérdés körül nagy vita várható, s ha a képviselők nem vonják vissza döntésüket, akkor az ügy bíróság elé kerül – emlékeztet a cikk. Az ukrán lap szerint a kárpátaljai magyaroknak nem érdemes elvi kérdést kreálni a nemzeti himnuszuk ügyéből, mivel az utóbbi időben már amúgy is túlságosan magukra vonták az ukrajnai közvélemény, a titkosszolgálatok és politikai pártok figyelmét, elegendő csak a kettős állampolgárság vagy a vereckei honfoglalási emlékmű körüli bonyodalmakra gondolni.

Megválasztották az öt új alkotmánybírót

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját a magyar Országgyűlés. Mind az öten a kormánypártok jelöltjei voltak. A képviselők titkos szavazással – szeptember 1-jei hatállyal – választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Szalay Péter ügyvédet, Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét, Balsai Ist­ván fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igaz­ságügy-miniszterét és Pokol Béla egyetemi tanárt.

Román történelem Moldovában
Moldovában ősztől változni fog a történelemoktatás, amelyhez Romániából kapnak tankönyveket – jelentette be tegnap Mihail Steahtitchi oktatási miniszter. A moldovai iskolákban megszűnik a hazai és világtörténelem oktatását egységként kezelő integrált történelem tantárgy, s helyébe lép a románok történelmének oktatása, illetve a világtörténelem, amelyek tankönyveit Romániában készítik. Az iskoláknak szükségük van ezekre a tankönyvekre, hogy a maga teljességében ismerjék a történelmi igaz­ságot – mondta a moldovai miniszter. Az integrált történelmet 2003-ban vezették be a moldovai iskolákban, s 2006 óta minden iskolában tanítják. Bevezetése előtt a románbarát Keresztény­demokrata Néppárt tiltakozó akciókat szervezett, mert a hatóságok a román nyelv és a románok történelme tantárgyak nevét moldovai nyelvre és Moldova történelmére akarták változtatni.