Sepsiszentgyörgy, 2012. május 27., vasárnap 08:26
Köszöntjük Hella nevű olvasóinkat!
Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz
felhasználó jelszó
Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk:
Legtöbb hozzászólás:
2011. június 29., szerda: Pénz, piac, vállalkozás

Verespatak-lobbi: a másik oldal

Hivatalosan is szervezetbe tömörültek a Verespatak-projekt hívei. A megfelelő nyilvánosság előtt Bukarestben alapított Támogatói Csoportot különböző területen tevékenykedő 48 szervezet, intézmény és magánszemély hozta létre.
A Támogatói Csoport létrehozását munkaadói és szakszervezetek, valamint civil szervezetek kezdeményezték – áll a csoport első hivatalos közleményében. A bányaterv tanulmányozása és a helyszíni tájékozódás után úgy értékelték, hogy "a bányaterv gazdaságilag életképes, betartja a törvényes előírásokat, lényeges összetevője az örökség restaurálása és ennek érvényre juttatása, és összességében jelentős gazdasági, kulturális és környezetvédelmi haszonnal jár helyi és országos viszonylatban". A csoport programsorozatot tervez, amely a bányaterv mielőbbi beindításának szükségességéről építő és kiegyensúlyozott párbeszéd kialakítása érdekében szervezendő találkozókat, konferenciákat, bemutatókat, nyilvános vitákat tartalmaz.
A lobbicsoport máris több gazdasági vezetőt soraiban tudhat. Ovidiu Nicolescu, a Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Taná­csának elnöke például így nyilatkozott a Verespatak-tervről: "A bányaterv egyedi a maga nemében, pozitív tétje precedens nélküli Románia gazdasága számára. Különböző alkalmakkor azt tapasztaltam, hogy nagyon sok magánszemély, közösségi és civil szervezet határozottan hisz e nagyszabású projekt megvalósításának szük­ségességében."
A Támogatói Csoport megalakulásakor megválasztották a Koordináló Tanácsot, amelynek tagjai: Ovidiu Ni­co­lescu, a Kis- és Közepes Vál­lal­kozások Országos Ta­nácsá­nak (CNIPMMR) elnöke, Ion Popescu, a Meridian Országos Szakszervezeti Szö­vetség elnöke, Eugen Furdui, Verespa­tak község polgármestere, Tiberiu Andrioaiei, az Épít­kezési Cégek Mun­kaadói Szövetségének (PSC) alelnöke, dr. Andrei Jurcă, a Pro Roşia Montană Egyesület elnöke, Bogdan Baltazar pénzügyi tanácsadó, dr. Emil Pop, a Petrozsényi Egyetem rektora, egyetemi tanár, dr. Moise Achim, a Gyula­fehérvári 1918. Decem­ber 1. Egyetem rektora, egyetemi tanár.
Hozzászólások
2011. június 29., szerda 07:59
Mirke
2733 hozzászólás

Remélem ez a tömörülés se lesz különb a daciakárpótló bandánál. De hadd tegyék .Ebből kavarják ki egyesek az aranyat nem a zagyból.És még ki sem kell mozdulni Bukurest-ből!

2011. június 29., szerda 08:40
lacafaca74
2661 hozzászólás
Így van Mirke, ezek lefizetett emberek úgy mint az a sok "levél" írója, akik jövőjük biztonságát látják a projektben. Érdekes, egyetlen magyar nevű sincs közöttük. Lehet véletlen.

2011. június 29., szerda 10:00
Mk
301 hozzászólás
Márton István
AU + NaCN=?
Szempontok a cianidos technológiájú bányászat betiltása ellen

Kevesebb hulladékot termel, kevésbé mérgező és sokkal hatékonyabb: a cianidos aranykitermelés a ma létező legkörnyezetbarátabb módszer az aranybányászatban. Miért? Válasz a zöldeknek.

Vezető hírek között olvashatjuk, hogy a verespataki bányászat elleni tiltakozás egy újabb fejezethez érkezett. A környezetvédő szervezetek, szabadelvű politikusokkal karöltve, nemcsak a verespataki befektetés megállítását, hanem a ciántechnológiás bányászat betiltását követelik.

Bár a felhívás nem ad sok lehetőséget más vélemény megfogalmazására – ezt csak az „erdélyi lakosok és az anyaországi magyarok érdekeit és biztonságát” veszélyeztető „cinkosként” tehetjük –, mégis merészkedek megfogalmazni néhány egyéb szempontot is:

1. Az egyértelmű (szerintem még a kezdeményezőknek is), hogy olyan tervezetet indítványoznak, amellyel nem a szabad piacgazdasági döntéseket motiválják. Igaz, abban mindannyian egyetértünk, hogy talán nem ez a legfontosabb (de azért fontos !) szempont a kérdés mérlegelésekor.

Rögtön idekívánkozik a skandináv államok és Kanada példája, mely országok erős zöld hagyományok mellett kiterjedt bányászattal rendelkeznek – az említett államok gazda(g)sága alapozódik erre – és a cianidos eljárás alkalmazása is rutinszerű.

2. Természetesen a szabadelvűséghez tartozik, a szabadság szeretete mellett, az élet és értékeink tisztelete is. Így egyformán értékesnek tarthatjuk a rousseaui környezetet, akárcsak az épített környezetet, az emberi kultúránk sokszínűségét, alkotásait és „fejlődő” technológiáját.

A bányászat is ide kapcsolódik: nemcsak rombol és elvesz, hanem értéket teremt. Verespatakon a római kori és monarchiabeli bányászati örökség védelme kapcsán is felvetődik a bányászat értékeinek védelme magával a bányászattal szemben.

Ha közgazdaságilag nézzük, talán az érckutatás a legkiemelkedőbb (tudásalapú) értékteremtő befektetés a világon, hisz egy addig egyáltalán nem ismert érctelepet tár fel és tesz a kultúránk számára értékessé. A bányászat pedig az egyik „leghightechebb” iparág, amely az érctelepet kitermeli, mégha ezt – sajnos – romániai viszonylatban nem is ismer(het)jük.

Így a bányászatot zsigerileg elutasítani, talán szűklátókörűségre és balgaságra utal. Inkább meg kellene tanulnunk, a környezeti egyensúlyt fenntartva, értelmesen végezni.

3. Természettudományokkal foglalkozván úgy gondolom, hogy a természet tisztetelete nem merülhet ki annak felszínes, „tájszerű” és bigott szeretetében. Jó, ha megismerjük annak folyamatait és alakító tényezőit, hisz benne élünk, könnyebb lesz elkerülni annak megsértését.

Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a cianidos aranykitermelés – és itt most eltekintek a génmódosított baktériumok által való oxidálás módszerétől, amely egy másik „öko-problémát” vet fel – a ma létező legkörnyezetbarátabb módszer az aranybányászatban. Három szempontból is:

a) Kevésbé mérgező-szennyező, mint például a hagyományos amalgámozási eljárások (lásd a kommunizmus évei) vagy más ismert savazási (leaching) technológiák.
b) Sokkal hatékonyabb, mint bármely más technológia, tehát több arany kitermelhető ugyanannyi kőzetből és energia-befektetéssel, így kisebb volument kell kibányászni ugyanannak az igénynek a kielégítésére.

c) Kevesebb hulladékot termel, mint más eljárás, gondolok itt nemcsak arra, hogy gyorsan bomlik, hanem arra is, hogy lehetőséget ad más nehézfémek (Zn – cink, Cd – kadmium) kivonására is – pluszköltség nélkül –, ami egyébként ott hever szerte a meddőhányóinkban és iszaptározóinkban, veszélyeztetve a következő generációkat.

Ugyanitt hasznos lenne a környezetvédőkkel egy szakmai csevegés a cianid, a hidroxi-cianid, a fém-cianid vegyületek fiziko-kémiai tulajdonságairól, valamint a cianid-adszorpció, -oxidálás, -volatizálás, -biohígítás, hidrolízis, a thiocianid-képződés stb. folyamatáról, de talán ez meghaladja a jelen iromány kereteit.

„Csak” egyetlen baj van a cianid techonlógiával:

úgy kell vele dolgozni, hogy ne történjen haváriaszerű baleset. Ehhez viszont munkavédelmi törvények szigorúságát, színvonalas monitoring-rendszer és korrupciómentes gazdaság megteremtését várom egy politikustól, és nem a technológia vagy a bányászat betiltását.

Sőt, nem lenne-e hasznosabb, ha ezt egy szakmailag indokolt ciántervezettel és jogrendszerrel szabályoznánk? – lásd a bányaipar által felvállalt Cyanide Code kezdeményezést, vagy az Európai Parlament aktuális ügyködéseit a témában.

Klasszikus példa erre az offenbányai (Baia de Arieş) bányakitermelés közelmúltbeli története: a romániai szabályozás nem engedte az arany kivonását a kibányászott és részben dúsított (flotált) koncentrátumból, így az egészet behajózták, Kanadába szállították és ott a legkörnyezetbarátabb hangulatban, a legfejlettebb technológiával feldolgozták. A történetben csak két résztvevő nyert: a szállító és a kanadai feldolgozó, a román állam – a bányavállalaton keresztül – minden befektetett pénzegység után kétannyit veszített.

4. Az ipar által bevetett cinizmust szeretném mellőzni, de a következetesség nevében megkérdezném, hogy a törvénytervezet az élelmiszeripar cianid-használatát is tiltja-e?

5. A körülmények – a Nagy Románia Párt támogatására való hivatkozás – elég unszimpatikusak. Sajnos inkább a környezetvédő szervezeteink – tisztelet a kivételnek – zöldséges idealizmusát (és sokszor sajnos idiotizmusát is) vélem felfedezni a kezdeményezésben, mint környezettudatos viselkedését.
Érdemesebb ettől inkább elhatárolódni.

A nagyromániás párt és az ortodox egyház tiltakozása nagyon gusztustalannak és álszentnek tűnik addig, amíg az előbbi elnöke ujjnyi vastagságú arany nyaklánccal feszeng, illetve az ortodox egyház aranytárgyainak és díszműveinek töredékéből nemcsak az egész verespataki területet, hanem a fél Szigethegységet meg lehet vásárolni.

Mikor érünk el oda, hogy a zöld szervezeteink véleményezései és a civil társadalom politikai kezdeményezései ne csak a szívükből jöjjenek, hanem az eszükre is alapozódjanak?

A szerző a Genfi Tudományegyetem Természettudományi Karán az Ásványtani Tanszék doktorandusza


2011. június 29., szerda 12:39
dinibacsi
4945 hozzászólás
Én csak idézek Murphybol:ami elromolhat,el is romlik!Föleg Romániában,ahol felét ellopják,a többinek felét elmegvesztegetik a biztonsági berendezésekre elöirt pénzeknek!Pár év mulva olyan jól lemérgezzük ciánnal a vidéket,ahogy kell!Ezt nekem elhihetitek,megérjük,és majd megmagyarázzák,hogy elmozdultak a rétegek,stb!Mert ez igy megy mifelénk!

2011. június 29., szerda 22:10
Mirke
2733 hozzászólás

Mk-nak. Kár volt az időért Ezt itt leírni mert amúgy szép és jó Genfből nézve a dolgokat.Mert egy a genfi elmélet és más lenne a román gyakorlat.Itt nincs rend , nincs fegyelem nincs munkavédelem,nem lehet az amúgy "tiszta tehnológiát alkalmazni.Túl nagy a kockázat és ahogy dini írta az tuti ,hogy elb...na az egész egy szemperc alatt. És akkor kinek hiányoznak a halott folyók , a holdbéli táj .Biztosan nem Kanadának sem a disznófejű Bukarestieknek .Ha pedig dupla a veszteség nem kell csinálni és rögtön dupla lesz a nyereség. Az egyszeri zsidókereskedő is aki azon jajgatott , hogy egész héten ráfizet a boltra abból gazdagodott meg ,hogy vasárnap nem nyitotta ki a boltot.

2011. június 29., szerda 22:56
Mk
301 hozzászólás
@Mirke
Húzzátok már magatokra a fadzsekit és ne keserítsétek a fiatalok életét. Megértem, hogy a kommunizmusban megkeseredtetek, de hálistennek még sok fiatal lenyel bennetek, s teszi a dolgát tovább.

Azóta Márton István is hazajött Genfből és itthon fogott vállalkozásba. Miként annak idején a korondiak galacig fuvaroztak, úgy ingázik ő is Erdély és Szerbia közt, hogy itthon adózhasson.

Románia változik, az emberek változnak.
Van aki saját sötét pincéjéből nem tud kikászálódni, hanem csak óbégat, hogy netán, ha egy napon a gyereke is lejönne odaüti valami káposztanyomtató ménkű.



2011. június 29., szerda 23:40
Mirke
2733 hozzászólás

Nyelés előtt ajánlom jól megrágni a falatot különben könnyen félrenyel a sok mohó ifjú titán,és jöhet a lepedő amit hála a jó Istennek nem életkor szerint húzzák az ember fiára.
Amíg Márton barátod Szerbiát járja olvasd el ha nem utálod Ady " Harc a nagyúrral " c. vesét .Ha megértetted miért ajánlom ne válaszolj ha meg nem esik le a tantusz szólj és adómentesen megmagyarázom.

2011. június 30., csütörtök 09:00
Mk
301 hozzászólás
Ismerem én nagyon a verset, és a disznófejűekből is eleget, a betokosodott agyúakból még többet.
Csóró gyerekként végeztük mi el az egyetemet, egy zsák pityókán és rezsón pirított szalonnán. Éppen ezért megtanultunk küzdeni a nagyúrral és a te fajta mélabús demagógiával.

Székelyföldnek ipar kell, ember elejibe való fizetések kellenek, mert hanem a fiatalok a nyakukba veszik a világot.
Mi nem anarchista módjára piszkáljuk a disznó fejű nagy urakat, hanem munkával, tudással próbálunk magunkon, rokonainkon és nemzetünkön segíteni. Ilyen sorrendben, mert így természetes.

Akik a nyersanyagok ellen, energiahordozók ellen, ipar ellen agitál, de számítógépről fórumozik (hányféle elem található meg benne a Mendelev táblázatból?), botmixerrel keveri a Xart, autóval, vonattal utazik és nem gyalogol, az BORT ISZIK ÉS VIZET PRÉDIKÁL!

2011. június 30., csütörtök 10:17
dinibacsi
4945 hozzászólás
Hát idefigyelj Mk,láttam én már báránybört is kifeszitve,ugyhogy huzd te magadra a fakabátot,pofátlan,nagyképü teremtménye a természetnek!Senki nem keseredett meg a kommunizmus alatt közülünk,hanem ugy ahogy,tuléltük,és erre jön egy taknyos észt osztani nekünk!Kedves félidiota barátom,nem tudom,te hol élsz,nem is érdekel,de ne adj te nekünk leckét haladásból!Romániában egy kibászott aszfaltot nem tudnak megcsinálni ugy hogy 2 évnél többet tartson!Jöhet ide Kanada!Miért is jön? A profitért,amit majd szépen hazavisz,és mi maradunk A KIÉGETT,KIZSAROLT TERMÉSZET MARADVÁNYAIVAL!eZ SZERINTED A HALADÁS?Természetesen a legolcsobb védelmi rendszert épit ki,és nagyivben tesz a lakoság érdekeire!Nem tudom ,jártál-e Lupeniben,meg a zsilvölgyi elhagyatott bányavárosokban?Rettenetes,ami ott van!Kell enkünk ilyen?Vagy Köröspatakon?Amipota kifogyott a nemlétezö szén,azota ugy néz ki a környék,mintha meteor csapott volna be ide!Ehez nem kell a mendelejev táblázat,amit már akkor megtanultam,amikor te még a töködön örölted a port a homokban!Ugyhogy gondold át,kinek ajánlod te a fakabtot,pofátlan alak!

2011. június 30., csütörtök 10:56
Mk
301 hozzászólás
Dinibácsi, jártam há Lupényben, Urikányban, láttam a 10 emeletes blokk oldalából kinőtt, derékvastag fát. Láttam cukorkáét magyarul köszönő, elvándorolt székelyek nyomornegyedbeli mezítlábas gyerekeit. Ez mind a múlt. Mintahogy Trianon is a múlt.
De láttam a levegőből gyönyörűen rekultivált külszíni fejtéseket, e helyt Ausztriában, de Magyarországon is számos szép példa van a rekultivációra.

Én bízom ebben a népben, bízom abban, hogy a románok is fejlődés képesek, a fehérebbek, nem a kunokból kevert oltyán feketék (talán majd egyszer ők is). Én bízom a jövőben és bízom a generáció cserében.
Bízom minden be nem tokosodott idősben is. Sajnos az idő eljár egyszer mindenki felett. Van aki tudja mikor kell félre állni, van aki csak osztja az észt akkor is amikor az idő már jóval meghaladta.
Lám még Markó úr is megvilágosodott.
A tapasztalat aranyat ér, ha van aki a helyére tegye a változó időkben.

2011. június 30., csütörtök 10:57
dinibacsi
4945 hozzászólás
Akik kevésbé jártasok a zsargonban:a fakabát eredetileg a rendör megnevezésema fából készült örbódéból származtatható!A Mk beirásában viszont koporsot jelent,vagis :vén szárok,dögöljetek már meg!Szép és müvelt kivánság,remélem,olvasta apja,anyja és nagyszülei is!

2011. június 30., csütörtök 11:01
dinibacsi
4945 hozzászólás
Látom,másként is tudsz gondolkodni!Akkor nem értem a fadzsekis beszólást!

2011. június 30., csütörtök 11:03
dinibacsi
4945 hozzászólás
És még csak egy utolsó megjegyzés:az a nemzet,amelyik nem tiszteli multját,annak jövöje sincs!

2011. június 30., csütörtök 11:10
Mk
301 hozzászólás
Dinibacsi, a fadzseki csak stilisztika, lám felkeltette az érdeklődésedet. Mirke pesszimizmusának szólt :)
Ki nem bírom a pesszimistákat. Jobban utálok egy pesszimista székelyt mint egy optimista románt.


2011. június 30., csütörtök 11:33
dinibacsi
4945 hozzászólás
Tudod MK egy idö utáán az ember érzékenyebb lesz amikor a sirba kivánják!Vigyázni kell az ilyen beszólásokkal,mert ez nem stilisztkla volt!Én is utáltam,és utálom az önsajnáló,peszimista embereket,de azért nekük is van helyük a nap alatt!És hagyj a románokkaal békén,semmi bajom sem Gheorgheval,sem Vasileval,tölem lehet optimista,vagy akármi!Nekem a rendszerrel van bajom,ahol a románság,számbeli fölénye tudatában el akar seperni engem,mint nemzetet az öseim földjén!Ennek semmi köze az emberhez!Éltem köztük is,semmi bajom velük,más életstilus,más értékeket képviselnek,az ök dolguk!Abban igazad van hogy ipar kellene Erdélynek,habár nem is olyan biztos,mert a természeti adottságokat okosan ötvözve az állattartással,semmi ipar nélkül is nagyon meg lehetne itt élni!Ehez egyetlen dolog kellene:infrastruktura,és járható utak!Utánna jönne a befektetö,borviztöltödék,tejfeldolgozok,husfeldolgozok,erdei gyümölcs feldolgozok,gomba feldolgozás,stb.Lehetöség rengeteg,és hidd el,lehet ,jobb lenne mint a bizonytalan kimenetelü aranyásás!Az csak pillanatnyilag megoldás,és utána,ha láttad amit leirtál,az következhet!Érdemes pillanatnyi érdekek miatt a bizonytalanba belecsapni,mikor,amint felsoroltam,vannak más,hosszu távu lehetöségek,lehet,kissebb profittal,de biztosan!Meg itt van a rengeteg erdö,okos gazdálkodssal mig a világ világ,megélhetünk belöle!Hidd el,Mosonmagyarováron láttam Hargita megyei embereket,butort árulni,még ugy is megérte!Ezeket a dolgokat kell rendbeszedni.,hires pityokatermö vidékeink mennek tönkre,mert a román állam külföldröl hozza a pityókát stb!Tehát rengeteg megoldando dolog vár rátok,fiatalokra,de ott keresgéljetek,ahol van mit,és érdemes,és a népünk megmaradását,fennmaradást segiti!Nem a Kanadai aranybánya a jövö,ezt elhiheted nekem!

2011. június 30., csütörtök 11:50
Mk
301 hozzászólás
dinibacsi
Még a kommunisták is csinicsináléban gondolkoztak, ami nem is olyan nagy butaság. Hogy ne csak a hosszú távú terveket lássuk, hogy turizmus, hűha az igen, abból meg lehet élni.
De az ahhoz szükséges infrastruktúrát miből építed ki? Kölcsönből?
Rövid távon építkezni, csak energiából és nyersanyagból lehet. Az ezekből származó bevételekből aztán lehet turizmusra is fordítani.
A motívumkincseink, amelyek már egyre gyakrabban hígulnak giccsel, lásd a torjai giccsparkot, nem jelentenek versenyképes húzóerőt a turisztika nemzetközi piacán.
Csak az álmodozik a turizmusban rejlő El Doraldoról, aki nem látja, hogy kikkel versenyzünk, nem járt a nagyvilágban. Szendvicses turisták nem jelentenek gazdasági tényezőt.
Egyedül a nemzetközi turizmus lehet húzóerő. De nekünk nem kell sem brassói repülőtér és nem közösködünk románokkal egyáltalán.

2011. június 30., csütörtök 12:13
dinibacsi
4945 hozzászólás
Romániának pont olyan érdeke lenne az erdélyi infrastruktura,mint nekünk,ha valaki normális is kerülne kormányra,már ideje lenne megoldani!Én nem csak a turizmusról beszéltem,pár olyasmit is felsoroltam,ami menö!Még csak a giccsekröl sem,mert létezik Korond is,ami nem gyárt giccset!És hogy lesz energia meg nyersanyag Verespatakból?A bevételeket föleg a kitermelö zsebeli,és a román állam,akinek kissebb gondja is nagyobb annál,hogy ott helybe visszaforgassa!Azt majd Udrea asszonyság befekteti Buciumeniben tornaterembe!És nem szabad beszárni a versenytöl,Svájcnak sincsenek nagyobb adottságai mint nekünk!És turizmusból meg mezögazdaságból él!Nem is rosszul!Jó,vannak a bankok is!Nem tudom,kinek nem kellett a brassai repülötér,de akárki volt,nagy marha lehetet!És a románokkal nem lehet nem közösködni,söt,muszáj!

2011. június 30., csütörtök 12:40
Mk
301 hozzászólás
Csülök vagy Csutak vagy milyen szakértője van az RMDSZnek azzal érvelt, hogy azért nem jó Székelyföldnek Brassóval egy fejlesztési régióba kerülni, mert akkor Brassó a fejlesztési pénzeket a repülőtérre költi. Transindexnek levelét megírta. Kérdem az miért rossz Székelyföldnek, ha turisták tudnak ide repülni?

Verespatakból nyersanyag lesz, olyan, hogy az arany világpaci értéke meg fogja érezni. Hasonló méretű tartalékok Európában csak Szerbiában vannak. A román állam is részese a konzorciumnak 19,31%-al. Ezen felül jön még a bányadíj és egyéb adók.
Energia meg van bőven Székelyföld alatt. Akik értnek hozzá tudják.

2011. június 30., csütörtök 12:52
dinibacsi
4945 hozzászólás
A Csülköt már minösitettem,éngen biztos nem képvisel!Azt sem vitattam pillanatig sem,hogy nincs rengeteg energiahordozó Erdély altalajában!De azzal,hogy a román állam 2o%részes,még semmi jó nem származik nekünk,mert nem marad ittés vissza sem osztódik!Azt elnyeli a feneketlen költségvetés!És elméletileg nem vagyok a kiaknázás ellen,de ismerem a hazai mentalitást,és hidd el,nagy a veszélye az egész ökoszisztémára,mert itt nálunk nem megbizhatóak a válalkozok,sem a kormány,és már jó párszor lemérgeztük a Tiszát!Láttad a magyaroknál a veresiszap milyen pillanatok alatt okozott katasztrófát!?Ez a veszély tetszik,nem tetszik,fennáll!Azontul,lelkük rajta,csinálja aki meri,és tudja!

2011. június 30., csütörtök 13:28
Mk
301 hozzászólás
dinibácsi
Rizikó minden van, csak azt kell helyesen felbecsülni, hogy mennyi!
Holnap a nyakadba szakad egy balkon, a tervezőintézet tetejéről egy köbméter jeges hó vagy neked ugrik egy hájfejű pitbullja.
Ha kurvát viszel az oltárhoz nem kicsi a rizikója, hogy pár hét múlva válni fogsz. Ha egy békés családból választod a lányt, mondjuk egy kanadait, de jobbszeretem a székelyt, akkor is fenn áll az esélye a válásnak csak a valószínűsége sokkal kisebb.

2011. június 30., csütörtök 20:10
markossarolta
52 hozzászólás
Gondolom ,hogy igy lezarul a kozvelemeny kutatas amit egy Kolozsvari Kozvelemeny Kutato Intezmeny, vagy mi a fene minden honapban telefonon kert tolem. Hiaba mondtam , hogy en laikus ehhez nem ertek , egy holgy minden honapban legalabb 100 kerdessel zaklatot, jatszottuk az igen-nem valaszokat, mert valamenyem szerint ki amihez nem ert az jobb ha befogja a szajat es hallgat.

Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:


Miért regisztráljon? Regisztrált felhasználóként:
  • Hozzászólását csatolhatja írásainkhoz
  • Feliratkozhat a hírevélre
  • Saját profil-oldala lesz a Háromszék weboldalán


A regisztráció ingyenes !!!

Regisztráljon most
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el.
A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Háromszék nyomtatott+online
HónapEURRONUSDHUF
1 4,76 ~20,00 ~5,9 ~1438
3 14,28 ~60,00 ~17,7 ~4316
6 28,56 ~120,00 ~35,5 ~8632
12 57,12 ~240,00 ~70,8 ~17264
Háromszék online
HónapEURRONUSDHUF
1 3,80 ~15.99 ~4,73 ~1150
310,83 ~45,57 ~13,48 ~3277
621,20 ~89,22 ~26,39 ~6417
1241,00 ~172,69 ~51,00 ~12420
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
Ha Ön már regisztrált, lépjen be kontójába
Felhasználónév:
Jelszó:
Ha még nincs fehasználói fiókja, itt Regisztrálhat
- Mózes László:
Hogy ne vesszen el az állami támogatás (PISA-program foglalkoztatóknak)
Székelyföldi intézmények kezdeményezésének is tekinthető az a július elsejétől használható számítógépes program, amely Hargita és Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok összefogásával készült el. A program célja, hogy a végzősöket, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, állami támogatásban részesülő alkalmazók ne veszítsék el a szubvenciót.

- :
Nőni kezdtek a nagyok
A legnagyobb romániai cégek az elmúlt évben újra növekedési pályára álltak. A pillanat legjelentősebb hazai gazdasági "játékosa" az OMV-Petrom, a Dacia és a Rompetrol kőolaj-finomító. Az első ötven cég közül harminc amúgy növekvő gazdasági eredményeket ért el 2010-ben, míg egy évvel korábban csak tíz cégnek sikerült tekintélyesebb mutatókat produkálnia.

Archívum
<<2012 május>>
HKSzCsPSzV
1
6
13
20
27
28
29
30
31
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
Médiapartnerünk a:
HHRF
© 2003-2012 H-PRESS - Minden jog fenntartva - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
programozás: laca.ro
- RSS