Jellegzetes hazai téboly a Mikes-vagyon körül

A tulajdonos papíron értesítette az önkormányzatot, melyből a helyiek azt értették, a beleegyezés feltétele, hogy köztük és a bükszádi községi földosztó bizottság között fennálló tulajdonjogi és visszaszolgáltatási kérdések az általuk kért módon alakuljanak.

― Sajnáljuk, hogy a vitának ilyen fejleményei vannak, mert mi régebb szóban már megegyeztünk Gregor Roy Chowdhury úrral a vízvezetésről, s akkor nem szabott feltételt ― mondja Steckbauer György alpolgármester. ― A hivatal, a földosztó bizottság a legmesszebbmenő jóindulattal kezelte a Mikes-utódok problémáit, olykor a falusfelek véleményének ellenére is. A viták és a kedélyek sarjadzása oda vezetett, hogy most még minket támadnak, mintha mi lennénk a felelősek a számukra előnytelennek tűnő helyzetért. Még a Középszer nevű falurészen kell megoldanunk a problémákat, mert másutt növeltük a fővezeték átmérőjét, kicseréltük a csöveket. A Bőforrás befogása közszükséglet. A kiutalt összeget az év végéig el kell költeni.

— Még nem véglegesítették a Mikes-juss dolgát? ― kérdeztük Bács Miklós mérnöktől, aki az önkormányzat kataszteres ügyeiért felel.

― Összesen 4615,36 hektár erdő-mező területet kértek vissza tőlünk ― mondta ―, de ebből az öreg gróf, Mikes Ármin tetemes területet eladott sepsibükszádi embereknek. Személyesen foglalkoztam az üggyel, és összesen tizenegy hektár olyan beltelket találtam, melynek tulajdonjogát adásvételi szerződéssel tudták bizonyítani a jelenlegi tulajdonosok. Szerencse, hogy a szóban forgó papírokat az emberek megőrizték, különben olyan helyzet állott volna elő, hogy kevéske tartalékterületünkből kellett volna átadni az örökösöknek.

A Bőforrás bekötésének kérdésében és az említett belső telkek dolgában telefonon kerestük meg Gregor Roy Chowdhuryt, válaszát kérve.

― A restitúciós kérések megválaszolására a törvényes határidő több mint egy éve lejárt. A több mint 1500 hektár általunk visszaigényelt erdőterületről azóta sem kaptunk értesítést. Számtalanszor felszólítottuk a helyi földosztó bizottságot, adjanak akár negatív, akár pozitív választ, hogy az ügy tovább mehessen. Nos, efölött van vita a falu vezetése és köztünk! Hangsúlyozom, mi nem a számunkra pozitív választ szeretnénk kikényszeríteni, hanem egy olyan választ, amit a törvény előír. Azzal, hogy nem válaszolnak, akadályozzák az ügy jogi tisztázását, és sajnos, ez idő alatt folyamatosan vágják onnan a fát. Mi az 1945 előtt államosított területeket (600 hektárt például a Tóbércen) nem kértük vissza. Ha valakinek érvényes szerződése vagy telekkönyve van bármilyen területről, és azt nekünk bemutatja, azt mi nem vitatjuk. Mi az említett 1500 hektár erdőről szeretnénk választ kapni a bizottságtól.

A faluval jó a kapcsolatunk. A visszakapott erdőnkben saját pénzünkből részben felújítottuk a Zsomborban elhanyagolt fürdőket, amit ingyen használhat a falu. Az egyházat és az ifjúsági szervezeteket támogatjuk, miként a mikóújfalusi Máltai Szeretetszolgálat gyerektáborának építését is. Hiába igyekszünk közösségi felelősségtudatunk szerint cselekedni, a községvezetéssel eddig még nem tudtunk megfelelő módon együttműködni. Mi csak a román törvény szabta eljárások betartását kértük számon tőlük. Ha van jogi szempontból vitás ügy, azt majd eldönti a bíróság, mert egyik fél sem dönthet egyoldalúan. Normális és építő párbeszédre bármikor készen állunk. Itt az örökös nem mi vagyunk, hanem édesanyánk, Mikes Ármin unokája, az ő megbízásából az ügyeket magam és öcsém intézzük.

Köszönjük a Háromszék napilapnak, hogy a mi véleményünket is megjelentetik ― fejezte be G. R. Chowdhury.

E-mailen küldött G. R. Chowdhury egy olyan általános helyzetjelentést is, amely október 12-én az Evenimentul zilei oldalain jelent meg, s jellemzi azt a módot, ahogyan a magánvagyon visszaszolgáltatása folyik mifelénk. És mert nem egyedül a zabolai örökös evez ebben a hajóban, közreadjuk a meggondolkoztató cikk lényegét, amit az újságíró, Ovidiu Eftimie feltárt Zabolán és Sepsiszentgyörgyön.

Gróf Mikes Ármin unokáját, Mikes Évát a totalitárius rendszer elején a Duna—Fekete-tenger csatornához vitették kényszerlakhelyre. Szabadulva, Ausztriába menekült, és ott kelt össze második férjével, az indiai nemes Chowdhury família sarjával. A hazai rendszerváltás után két fia, Gregor és Alexander hazatelepedett a zabolai ősök birtokára, mert a Mikes-kastélyt erdőterülettel és az azt övező arborétummal visszakapták az államtól. Ennyit a szomorú családtörténetből.

Az örökösök összesen 12 000 hektár erdőt kértek vissza — közli a lap Gregor Roy Chowdhury nyilatkozatát —, ám mint elmondta, ennek visszajuttatását a törvény emberei akadályozzák. Öt éve kérte ezt a vagyont, de az erdészeti igazgatóság ráküldte a rendőrséget, a rendőrség pedig felkereste az ügyben illetékes községi földosztó bizottságokat. Lassan halad a visszajuttatás — állította az örökös —, pedig ebben az országban ezt törvények szabályozzák. A Romsilva és a rendőrség állandóan zaklat — így G. R. Chowdhury. Eddig visszakapott 2000 hektár erdőt Sepsibükszádon és néhány ingatlant. A rendőrség dokumentumokat kért azoktól a földosztó bizottságoktól, amelyek erdőterületet juttattak vissza a családnak, a Romsilva pedig bűnügyi iratcsomót állított össze ellenük. Minden visszaigényelt területről telekkönyvük van Chowdhuryéknak, és azok az emberek, akik valamikor gróf Mikes Ármin kitermeléseinél dolgoztak, közjegyző előtt nyilatkoztak, hogy a nevezett erdőrészek az öreg gróf tulajdonában voltak. A rendőrség felkereste az erdőkitermeléseket, ahol a család dolgoztat, és azt mondták a munkásoknak, hogy ,,tevékenységük nem törvényes, úgyis minden az állam tulajdonába fog visszakerülni". Amikor ezt G. R.Chowdhury elmondta a megyei rendőrségen, azt mondták neki: ,,bizonyára csak vicc volt!" Laurenţiu Todoran megyei rendőrparancsnok elismerte: ,,valóban kivizsgálás folyik a visszaszolgáltatás ügyében". Gheorghe Polhak erdészeti főigazgató azt nyilatkozta az Evenimentul zilei riporterének, hogy tévesen juttatták vissza a grófi vagyont a családnak, dokumentumot talált a Nemzeti Levéltárban arra vonatkozóan, hogy mindent kisajátított a román állam 1945—1949 között, s Mikes Árminnak azt az adósságát, amivel Magyarországnak tartozott, pénzben kifizették. ,,Járjon utána állításunknak a család ügyvédje — fejezte be a főerdész, mi biztosan pert nyerünk! Ha újabb kéréssel fordulnak majd hozzánk, a dokumentumokat átnézzük, és a jussot visszaszolgáltatjuk!"

G. R. Chowdhury azt nyilatkozta a riporternek, hogy 2006-ban pert indított az erdészet ellen, de annak képviselője még egy tárgyaláson sem jelent meg!

Kié a Bőforrás? Mi lesz a vízzel? — kérdezhetik továbbra is a bükszádiak.

— Ha hamarosan nem születik döntés, a rendelkezésünkre álló összegből megvásároljuk a bővítéshez szükséges csöveket, s várjuk az újabb fejleményeket — fejezte be az alpolgármester.