Címeres történelemhamisítás

A változtatás eredőjénél az illyefalvi tanács 2009-ben hozott második – Fodor Imre polgármester megfogalmazása szerint –, kompromisszumos határozata áll, illetve Olguţa Vasilescu SZDP-s szenátor "észrevételezése", miszerint a kormány a hátsó ajtón próbálja a köztudatba csempészni a Székelyföld fogalmát. Az illye­falvi elöljáró szerint az a fontos, hogy 150 esztendős múltú címere van a községnek, nem pedig az öncélú terminológiai csaták.
Történelemhamisításnak tartja az új kormányhatározatban szereplő címerleírást a címer alkotója, Szekeres Attila István heraldikus. "Az eredeti leírás teljes mértékben történelmi alapokon nyug­szik – mondta –, és azt tartalmazza, hogy a határkő a két történelmi régió, a Barcaság és a Székely­föld határát jelképezi."
Az eredeti címerleírás ugyan minden bizonnyal az utóbbi időszak román Székelyföld-fóbiájának esett áldozatul, de eddigi története sem viharoktól mentes. Az illyefalvi önkormányzat 2007. április 24-i gyűlésén egyhangúlag elfogadta a címer tervezetét, amelyet a Ro­mán Akadémia Heral­dikai Bizottsága 2007. október 17-én jóváhagyólag véleményezett. Ennek ellenére Codrin Munteanu prefektus az általa törvénytelennek ítélt megnevezés miatt a határozat visszavonására szólította fel az illyefalvi tanácsot. "El kellett döntenünk, mi a fontosabb: legyen címere a községnek, vagy vég nélküli harcba bocsátkozzunk a prefektúrával" – mondta a Háromszéknek Fodor Imre polgármester. Az eredmény: az önkormányzat 2009. július 7-én hozott újabb határozatában a "Barcaság és Székelyföld közötti határ" meghatározást "a Brassó és Kovászna megye közötti területi-adminisztratív választóvonalra" módosította.
A kormány ennek ellenére az első határozat alapján döntött 2010. április 21-én a címer elfogadásáról. A kormányhatározat a heraldikai bizottság véleményezésével indokolta döntését, amely így fogalmaz: "A határkő azt jelképezi, hogy a helység a Székelyföld és Barcaság határán fekszik." A történet immár a bíróságon folytatódott, miután 2010. november 4-én a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Fóruma törvény elé citálta a kormányt. Az ügyben véleményezésre felkért Aka­démia alelnöke, Dan Berindei levelében többek között így fogalmazott: "A Székelyföld fogalmat, akárcsak a Barca­sá­got nem adminisztratív összefüggésben értelmeztük, ha­nem történelmiben, akár a Hátszeget."
A brassói táblabíróság több halasztás után helyet adott a panasznak, és a határozat visszavonására utasította a kormányt. A kabinet fellebbezett, az újabb tárgyalási forduló előtt azonban megjelent a színen Olguţa Vasilescu, aki panaszt emelt a kormányhatározat ellen. "Eddig azt hangoztattuk, hogy a Székelyföld nem nyithat képviseletet Brüsszelben, miután Románia egyetlen hivatalos okiratban sem ismeri el hivatalos adminisztratív egységként. De lám, Romá­nia kormánya félig elismeri Illyefalva község címere elemeinek leírásában" – fejtette ki indokait az SZDP-s szenátor. A panasz következtében a kormány szerdai ülésén megváltoztatta korábbi határozatát, amelynek indoklásában immár Brassó és Kovász­na megye "szomszédsága" szerepel.