Az autonómia intézményei

Székely István őszig, az immár tartalommal is megtöltendő Kulturális Autonómia Tanács (KAT) megalakulásáig Erdélyt járja, a szakemberekkel, civil szervezetekkel egyeztet a két intézmény megalakításának mikéntjéről, majd ezt a politikusok elé terjeszti, hogy a szükséges adminisztratív döntéseket meghozhassák – ismertette az RMDSZ sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtóbeszélgetésen.
Székely István elmondta, az RMDSZ egyik legnagyobb gondjának azt tartja, hiányzik a 90-es évek elejére jellemző együttgondolkodás a civil szférával, ezt szeretnék most újraéleszteni. A KAT szerepe éppen a politikum és civil szféra együttműködésének intézményesítése, a magyar gyűjtőkönyvtár és a képzőművészeti közgyűjtemény létrehozását már olyképp tervezik, hogy azt ne a politikusok alapítsák, hanem szakemberek mondják el, milyen legyen felépítése, berendezése.
Kitétként két alapkövetelmény fogalmazódott meg: olyan régióba telepítsék ezeket az intézményeket, ahol hosszú távon biztosított a magyar vezetés, és rendelkeznek a romániai pénzösszegek fogadására alkalmas struktúrával. Ilyen megközelítésben Hargita és Kovászna megye alkalmas, hogy otthont adjon az egyébként erdélyi hálózatban elképzelt gyűjtőkönyvtárnak és a képzőművészeti közgyűjteménynek. Utób­binak nagy valószínűséggel éppen a Székely Nemzeti Mú­zeum biztosíthatja a működési keretet, hiszen a megyei tanács által tavaly a múzeum szomszédságában megvásárolt telken új épület is létesíthető.