Keljetek át a Pruton! (Magasles)

Ráadásul az ellenzékkel is úgy bánik, bizarr, de ide illő túlzással, mint a kutyájával – legutóbb a két ellenzéki pártvezért, Crin Antonescut és Victor Pontát oktatta ki, eléggé érdes hangnemben –, majd az Európában példátlanul elfogult bírói kar korrupciós elfogultságait emlegette: semmi nem ártott ennyit az elmúlt 21 évben Romániának, mint a bíróságok minősíthetetlenül elfogult ténykedése.
Majd az RMDSZ következett, mivel nem ugrottak azonnal Băsescu ötletére, s nem szavazták meg lelkesen az ország területi újrafelosztását. Előzőleg belekötött Mihály királyba is, akit az oroszok lakájának nevezett, s árulással vádolt. Antonescu marsall ténykedéseiről nem ejtett szót – hajaj, az éber, mindenre figyelő zsidó világszervezetek –, a román hadsereg transznisztriai és odesszai cselekedeteiről, amelyek kimerítik a népirtás fogalmát, mélyen hallgatott. Annyit azonban nemes őszinteséggel – amely időnként populista és demagóg szónoklatai közepette óhatatlanul is elfogja az elnököt – mégiscsak megjegyzett, hogy a háborús bűnösként kivégzett nemzetvezető helyett ő is kiadta volna a román történelemben elhíresült parancsot: Keljetek át a Pruton!...
Miközben itthon a politikusok és a történészek Mihály király elleni kirohanását vitatták, azzal vádolva, hogy felesleges volt, és a király politikájának újraértékelése nem is felel meg a valóságnak, addig Oroszországban a Prutra való célzás és Antonescu marsall idézése verte ki a biztosítékot. Az orosz külügyminisztérium jegyzékben tiltakozott, azzal vádolva a román elnököt, hogy újra Moldova visszaszerzése foglalkoztatja. Egy bizonyos: ez a felesleges és nyegle kirohanás nem tett kifejezetten jót a teljesen elhidegült, lefagyott román–orosz kapcsolatoknak. (Nézzük majd meg a legközelebbi tárgyalásokon a Romániának eladott orosz gáz árának emelkedését, s láthatjuk, az első célt Traian Băsescu máris elérte, noha legkevésbé ezt akarta volna...) S bárki bármit is mond, nem tett jót ez a szabadon és boldogan elharsogott Antonescu-idézet a moldovai–román kapcsolatoknak sem...
Az egyik politikai elemző elkeseredetten jelentette ki, nem elég, hogy Romániának nincs külpolitikája, az elnök állandó fecsegései is folyton felesleges zavarokat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban, gondoljunk Berlusconival, majd Sarkozyvel való elhíresült jeleneteire. S valamit tenni kell, mivelhogy lenni kell! A megoldás már látszik, csakhogy a választásokig még sok víz lefolyik a Pruton, amely folyón román katona az elkövetkezőkben aligha kelhet át...