Testvérharc helyett

Nővére vagy bátyja igyekszik lerázni, szabadulni tőle, fölényesen rápirít, akár le is hordja, s otthagyja a kisebbet, boldoguljon egymaga, keresse saját korosztályát a homokozóban. Testvérek hadakozásához hasonlít a romániai magyar politikai szervezetek viszonya, az RMDSZ nem akar tudomást venni arról, hogy már nem egyke, osztoznia illenék, leszólja, lekezeli, semmibe veszi a már létező, illetve csak most születő testvérkéit, vetélytársnak tekinti őket. Pedig mindhármuknak lenne helyük, ha megtanulnának közösen fellépni a nagy család számára igazán fontos pillanatokban.
Most ismét a kisebb testvér, az MPP nyújtja kezét, keresi a nagyobbik támogatását, barátságát, és nem öncélúan, hanem egy fontos, közösnek mondott ügyért: Székelyföldért. A szétdarabolás, nagy megyébe, régióba olvasztás veszélye nemrég igen élesen megmutatkozott, s az is bizonyos, a vész elodázódott, de nem röppent tova. Az RMDSZ ereje, hatalma korlátozott, kérdés, egymagában meddig, mennyire tud ellenszegülni Traian Băsescu és a nagyobbik kormánypárt jól meghatározott akaratának. Lesz-e olyan javaslata, amelyet elfogadnak koalíciós partnerei, és tekintélye, szavazatainak száma elegendő-e, hogy elejét tudja venni egy újabb, a magyarság számára hátrányos terv megvalósításának? Az MPP igen épkézláb ajánlattal állt elő: összefogást szorgalmaz, és mindannyian régóta tudjuk, enélkül nincs esélye sem a székelyföldi önrendelkezésnek, sem a szórvány megmaradásának. Gyakorta hangoztatták ezt a politikai szervezetek is, aztán a nagyobb testvér nem volt hajlandó komolyan venni a kicsit, attól tartott, hatalma, tekintélye szenved csorbát, ha enged, s öccse akár fölé is kerekedhet. Ez történt az autonómia-népszavazás esetében, és ugyanez az önkormányzati nagygyűléssel, jó, hasznos elképzelések buktak el (legjobb esetben félsikerrel dicsekedhetnek) a viszály, vetélkedés és testvérharc miatt.
A polgáriak mostani javaslata akár célravezető is lehetne, egy eredményes népszavazás igen fontos eszközt adhat a magyarság kezébe. Az összefogás azonban még ennél is többet nyújthatna: visszaadhatná a hitet, a reményt azoknak, akik rég elfordultak a politikától, közélettől, nem látnak benne többet néhányak öncélú, hatalmi játékánál. Célt mutatna közösségünknek, testvérharc helyett új utat, amelynek nem egyik vagy másik párt, hanem mindannyian nyertesei lehetnénk. Ha rájönnek, rájövünk, hogy erőnket nem egymás ellen, hanem egymásért is használhatjuk.