Megőrizni a jelenlegi megyéket (Márton Árpád a régiósításról)

Az RMDSZ-es politikus azonban úgy véli, törvénytelennek nyilváníthatják a népszavazást, ha pedig a három megye összevonásáról beszélnek, Maros megyében a lakosság etnikai megoszlása miatt eleve kudarcra ítélt a kezdeményezés, ez esetben pedig ismét csak "kicsi Székelyföldről" beszélhetnénk.
Márton Árpád tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta még: a jelenlegi törvényes keretek között népszavazást lehet kezdeményezni a megyék esetleges felszámolásáról, amint azt az ország több megyéjében is kezdeményezték. A polgáriak megoldása azért sem megfelelő, mert a térség lakói legalább felének az urnák elé kellene járulnia, Maros megyében pedig előreláthatólag amellett foglalnának állást, hogy ne vonják össze Kovászna és Hargita megyével.
Kifejtette továbbá: a régiósításhoz kötődő nemzetközi dokumentumok áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan európai uniós tagállam, amelynek közigazgatási berendezkedése hasonlítana az államfő által javasolt megamegyés rendszerhez. Az európai példák alapján az lenne a legjobb megoldás, ha megőriznék a jelenlegi megyéket, a fejlesztési régiókat pedig működőképessé tennék az RMDSZ által javasolt tervezet szerint, hiszen jelenleg azok nem hatékonyak, és túl nagyok. Ezeket az új, kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókat lehetne közigazgatási hatáskörökkel felruházni alkotmánymódosítás után. A politikus hangsúlyozta azonban: nem a megyék hatásköreit vennék át az új fejlesztési régiók, hanem a minisztériumok bizonyos funkcióit ruháznák rájuk a szubszidiaritás jegyében. Ha közigazgatási reformot akarunk, ez lenne a járható út – szögezte le a képviselő.