Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk: Legtöbb hozzászólás: |
2011. július 13., szerda: Közélet Mélyre ástak a múltbanNagyajtán a 800 éves jubileumi ünnepségek kezdőnapján, délutánba hajolva hármas előadói csapat igyekezett minél mélyebbre ásni a település történelmében és a vidék földjének őstörténetében. A református templomban, régi és újabb vélemények nyomán, dr. Egyed Ákos történész-akadémikus, Erdővidék szülötte akként értelmezte a székely történelem hajnalát, hogy hinnie kellett a jelenlevőnek: az ünnepet ülő község legalább száz évvel öregebb, s hogy a II. András magyar király adománylevelében említett település nem lehet más, csak Nagyajta. ![]() Dr. Egyed Ákos a református Csereiek által adományozott telken építtetett templomban
Nagyajta dicső módon megírta saját maga történetét – értékelte az ünnepség jeles előadója –, székely népének pedig sikerült megőriznie ősi szálláshelyét. Nagy dolog ez a történelemben, felelősséget ró ki, és nem is keveset, a ma élő fiatalabb nemzedékek számára a közeljövőre nézve: őrködni a hagyományok felett, megőrizni azokat az eljövendő emberöltők számára. Ajta egykori lakossága hadi népként telepedett le, teremtett magának megélhetést, földet, állatállományt, gazdanéppé lett, és kiépítette a maga sajátos és kivételes életrendjét. Hosszú a Nagyajtán született és a településhez szorosan kapcsolódó jeles személyiségek névsora. Sommás bemutatásukra Demeter László baróti muzeológus, történész vállalkozott. A Csereiek, a Krizák, a színművész Bihari József, Nagyajtai Kovács István, az ajtai negyvennyolcasok, a Péterfi család néhány tagja, Molnos Dávid, Nyiredi Géza, Péter Géza, dr. Ferenczi Géza vagy akár Kutlik Rudolf neve nem egyszer jelent meg lapunk oldalain is. Nem egy olyan nemzet él Európában, amely olyan történelmet fabrikált és fabrikál napjainkban is magának, amilyen neki éppen tetszik. S akkor miért ne hinnénk mi abban, hogy Nagyajtai Cserei Balázs a nagyajtai Csereiek közt legelső volt, aki a nikápolyi csatában (1396) megmentette a törökök által veszélyeztetett Zsigmond magyar király életét. Harci tettének jutalmául adományként kapta Balázsfalvát a környékén lévő tizenhárom jobbágyfaluval együtt. E sorok írója az Ajta-vidék természettudományi idegenforgalmi értékeiről és érdekességeiről beszélt (értékes kövület-, ősállat- és ősnövényi lelőhelyek, barlangok, védelemre szoruló fák, növények, ásványvíz-források), amelyek a kisrégió fejlődésbe lendülő falusi turizmusa számára képezhetnek értékes tartalékot. Nem csappant a látogatók száma az előadásokat követő két kiállításon: Nagyajta régen és ma képekben, valamint néhai Dezső Miklós és Szentpáli Ida helybeli festő tárlatán sem. Szerző: Kisgyörgy ZoltánCikk megjelenítése: 940Olvasóink értékelése: 4Szavazatok száma: 8Az ön értékelése: Hozzászólások 2011. július 13., szerda 20:26
tibisten 600 hozzászólás Gratula a rendezvényhez!
2011. július 13., szerda 23:25
DezsyDorin 30 hozzászólás A következő sorokat tartalmazó papírlapot Nagybaczoni Molnár Ferenc adta a kezembe elutazása előtt ma délután, hogy írjam be ide.
Megint mint hozzászóló tétetem közzé észrevételeimet. Egyrészt az azonnali nyilvánosságra kerülés előnyeit nem szabad kihasználatlanul hagyni, továbbá a Háromszék szerkesztőségének alacsony emberét is mentesítjük a közzététel megtorpedózásának terheitől. Nem derül ki pontosan a „Mélyre ástak a múltban” című írásból, kinek tulajdonítható az a bölcsesség látszatát kelteni szándékozó eszmefuttatás, miszerint minden következmény nélkül bármit kiagyalhatunk történelmi alaptétel gyanánt. Vagyis fabrikálhatunk nem létező fényes múltat magunknak, mert ugyebár vannak más népek is akik a legcsekélyebb lelkiismeret-furdalást sem érezve ezt teszik. Egyed Ákosról álmomban sem feltételeznék ilyesmit, ezért elkövetőként csak a rajta kívüli két előadó jöhet számításba (közülük az egyik névtelen), vagy maga a cikk szerzője, de az ő felelőssége e tekintetben legalább olyan mértékű, mint a többieké. Nincs most bennem hajlandóság az ismertetés részletekbe menő bírálatára, azonban az ilyetén történelemhamisítás elősegítésének, és a gyenge lábon álló Cserey Balázs-féle nikápolyi történet ekképpeni bűvészkedéssel hitelesként való elfogadtatási módjának elítélésén túlmenően, lehetetlen szó nélkül elmennem a mellett, hogy fent említett kultúrafejlesztőink valamelyike által, Balázsunk előneve helytelenül „nagyajtainak” lett feltüntetve az idézett legenda szerinti „baróti” helyett. Tehát még a legendát sem voltak képesek eredeti formájában elővezetni. A hírességek sorát kiegészíteném még Ajtai Andorral (eredeti nevén Nagyajtai Kovács András), a Nagyajtai Donáth-okkal, és így tovább. Nagyajta első okiratos említése ingoványos talajon áll, nem lehetne ünneplési okká emelni, miközben kijelenthetjük, hogy valószínűleg létezett székely település ezen a helyen. Még azt sem utasíthatnánk el, ha kijelölnének egy napot erre a célra, csak ne ilyen indoklással tegyék. Máskülönben a Nagyajtai Cserey család nem szorul fantázia-mankóra. Tagjai a gyalogrendből jövő kiemelkedésüket követően, a legelőkelőbb székelyek sorába tartozó nemesekként kiemelkedő szerepet vittek úgy Erdővidék, mint Székelyföld és Erdély közéletében, a politika, kultúra, és a honvédelem területén, az 1600-as évektől kezdődően egészen napjainkig. A gróf Szárhegyi Lázár família is felvállalta egykori közszékely őseit, nem látta szükségét a valótlanságok birodalmába meneküléssel párhuzamosan, hősi elődöket kreál(tat)ni. Eszerint már ide süllyedtünk. Nem volt elég a baróti hasonló elgondolásokra épített évfordulós zűrzavar, meg a sok-sok családtörténeti képtelenség-terjesztés nem kívánatos gyakorlata, valamint a temérdek régen megcáfolt elméletre épülő tudálékoskodás – a népbutító tanítások gyümölcsöző foglalatossága akadályoztatás nélkül él tovább. Szívem szerint felszólítanám, ezennel csupán kérem, hogy parancsoljanak önmaguknak megálljt, az efféle álhistóriai tevékenységre szakosodó öntömjénezés kábulatába zuhant személyek, hiszen hosszú évtizedek aprólékos kutatómunkáját tehetik semmivé, illetve értelmetlenné. Nagybaczoni Molnár Ferenc
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el. A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
| Archívum
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
hillsnail - 09:12 Igaztalanul vádol az MPP (Kampányban)
hillsnail - 09:10 Megnyílt Antal Árpád kampányirodája (Kampányban)
Ferencz - 07:42 Titkos úton, törvényesen (Rendőrök keresték Nyirő hamvait)
leopold - 07:15 Bukaresti tisztséget kapott Obreja
Ferencz - 07:04 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
moni - 02:26 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
zombi - 01:51 Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése)
ladoga2009 - 00:26 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
Sascha - 00:09 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
hollo - 23:49 Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése) Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
