Se Erdély, se Székelyföld nincs?

Mint ahogyan az alkotmány szövegének élén is ott díszeleg az örök igazság, mely szerint Románia egységes nemzeti állam. Ezek szerint mi nem voltunk, nem is vagyunk, s az egész politikai hascsikarás csupán egy ábránd miatt morog, a végcélért, hogy ne is legyünk. Mindezt mindjárt kerek száz éve gargarizálják, saját ígéreteiket, fogalmazásaikat félretéve, letagadva, meghamisítva 1918. december elsejétől errefelé minden pillanatban.
És, amint tudományos hitelességgel egyesek állítják, a "néppárt" megnevezés is foglalt, egy román atyafi lefoglalta a maga számára, az ő szellemi kincse és tulajdona. Csak azon csodálkozunk, hogy a néppárt kifejezés ellenzője miért nem terjeszti ki igényét az összes európai néppárt nevének elkobzására, hiszen ez az ő tulajdona. Az egész eddigi történetben talán csak az a figyelemre méltó, hogy azért a törvény alkalmazói – noha nyilvánvalóvá vált, kákán csomót keresve ők sem akarják az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését –, más ürügyeket keresve elutasították ezeket az abszurd zagyvaságokat.
Az viszont nyilvánvaló: a térség közös emberjogi stabilitását előmozdítani kívánó magyar kormányzat mindent megtesz, hogy ez a hazudozó bagázs az EU teljes értékű tagja legyen, eltűnjék a schengeni fal, és így tovább. Ők pedig egyetlen momentumot sem hagynak ki, hogy létünk tagadásig elmenően bennünket szülőföldünkön és a nagyvilágban se tartsanak őshonos államalkotó népnek. Egy a szerencsénk: a kommunikáció mai világában nem lehet egy zárt és sötét politikai illemhelyen megbújni, onnan előbb-utóbb a nagy meleg kihozza a szagot.
És lesz Erdélyi Magyar Néppárt, mivel van Erdély, van Székelyföld, vannak magyarok, akik akarják, hogy legyen.