Az euró mélyrepülése (Magasles)

Most már az egész euróövezet válságáról is beszélhetünk, hiszen az euró elleni pénzügyi támadások, tőzsdei spekulációk, s a három nagy amerikai hitelminősítő intézet, az unió szakértői szerint sok esetben megalapozatlannak tűnő borús előrejelzései továbbra is rontják az euró hitelét és következésképpen az árfolyamát. Ráadásul egyre többen, nemcsak magánszemélyek, nagyvállalatok is, egész Európában, az erősödő és biztonságot jelentő svájci frankba mentik át vagyonukat, noha az európai Központi Bank elnöke hitelt szavazott az eurónak, felszólítva az összeomlás szélén álló déli országokat, hogy tegyenek meg mindent zavaros pénzügyi viszonyaik rendezésére.
Egyre többen támadják Németországban, az unió egyik zászlóshajójában is a kormányt, amiért újabb, szerintük tejesen felesleges hitelekkel segíti az unió, konkrétan főként a gazdaságilag legerősebb állam, Németország az egyre reménytelenebb helyzetbe jutó Görögországot. Ráadásul szakértők szerint az újabb és újabb, a görög pénzintézetekbe és a gazdaságba pumpált pénzügyi segélyek önmagukban nem mutatnak kivezető utat a válságból, hiszen a hiteleket a görögök igen szigorú feltételek szerint vehetik kézhez, cserébe olyan megszorításokat kellene eszközölni, amelyek nem segítenék, sőt, némely szakértők szerint egyenesen gátolnák a görög gazdasági növekedést, s melyek ellen az egész ország lázong. Az újabb és újabb mentőcsomagok tehát csak a jelenlegi helyzetet konzerválják.
Több közgazdász szerint az uniónak el kellene engednie Görögországot, így a hellének visszatérhetnének régi, szeretett pénzükhöz, a drachmához, amelyet azonnal le lehetne értékelni, s ez pillanatnyilag mégiscsak mentőövet jelenthetne, magában rejtve a kibontakozás lehetőségét. De az unió vélt vagy valós presztízse, az egységes és oszthatatlan euróövezet nimbusza ezt még (??) nem engedi. Ami Németországot illeti, húsz éve Kohl kancellárnak és nemzedékének még sikerült elfogadtatnia a német polgárokkal, hogy – márcsak a háborús múlt miatt is – az erős és prosperáló Németországnak áldozatokat kell hoznia Európáért. Csakhogy Kohl kancellár és nemzedéke levonult a politika színteréről, felnőttek az új nemzedékek, akiknek a második világháború már történelem, s egyre kevésbé hajlandóak áldozatokat hozni másokért, szavaik szerint a "lusta és hazug" görögök adósságait és életszínvonalát finanszírozni.