Tusványos nem enged a 22-ből

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes fontos üzeneteket tolmácsolt, egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet – kiemelten az RMDSZ-ét –, hogy az összefogás az erdélyi magyarság egyetlen esélye, ha eljátsszák a parlamenti bejutás lehetőségét, teret engednek az asszimilációnak.
A szerdai hivatalos kezdetre évről évre mind többen gyűlnek össze, idén szép számmal voltak jelen "egyszerű" táborlakók, de jól szervezték a magyar Or­szággyűlés munkáját is, Németh Zsolt megfogalmazása szerint "a fél magyar parlament" Tusnádfürdőn tartózkodik a napokban. Tusványos másik paradoxona, a jelenlevők átlagéletkora fordítottan aránylik a rendezvény korához, évről évre mind több fiatal érkezik, nemcsak a bulikra, de az előadásokra is, s egyre ifjabb a szervezés munkás részét felvállalók csapata.
A megnyitó első felszólalója, Semjén Zsolt a magyar kormány nemzetpolitikai törekvéseit vázolta, kiemelte, hogy a nemzetek megmaradása, a nemzeti értékek megőrzése az emberiség érdeke, amit két szélsőség von kétségbe: a nemzetet tagadó kozmopolita felfogás, illetve a más nemzetek léthez való jogát megkérdőjelező sovinizmus. Ezt a két szélsőséget egyszerre kell elutasítanunk – mondta Semjén. A tavaly hatalomra került magyar jobboldal a magyar nemzet megerősítése érdekében a határon túli magyarság asszimilációja ellen kívánt lépni, amikor megszavazta az állampolgársági törvényt, erős impulzusra volt szükség, "egy közjogi abroncsra", hogy megálljt parancsolhassanak az egyre erősödő beolvadási folyamatnak. Semjén kifejtette, eddig több mint 120 000-en igényelték a magyar állampolgárságot, 20 000-en pedig már az esküt is letették.

Korábban már megfogalmazott álláspontját Tusnádon is elismételte a magyar miniszterelnök-helyettes: az állampolgársággal szavazati jogot is kell kapniuk az igénylőknek. Vitába szállt Markó Bélával: "ne a politikusok mondják meg, legyen-e a polgároknak szavazati joguk, meg kell azt adni, s ők majd eldöntik, kívánnak élni vele vagy sem". Semjén hozzáfűzte, a 27 EU-tagállamból 24-ben szavazati joggal rendelkeznek a külhoni állampolgárok. Kitért arra is, nagyon fontos, hogy etnikai alapú pártok képviseljék a határon túli magyarokat, a vegyes pártok az "asszimilációhoz vezető utat olajozzák", és azt is kiemelte, rendkívül fontos, hogy ezek a pártok bent legyenek a parlamentben, legyen meghatározó erejük. A romániai magyarság nem áll jól, az 5 százalékos küszöb eléréséért kell mindent megtennie, és csak összefogással érhet célt. Ha nem tudnak megegyezni, és ebben rendkívül nagy az RMDSZ felelőssége, akkor nagyon nagy esély van arra, hogy ne legyen meg az 5 százalék, ha pedig eljátsszák a parlamenti képviseletet, nagyon nehéz lesz visszaszerezni azt – figyelmeztetett. Semjén Zsolt a románságnak, a román sajtónak, a politikumnak is üzent: a magyar kormány elkötelezett az autonómia mellett, ezt tartja a magyarság megmaradási lehetőségének, és nem fogadják el, hogy a magyarok másodrangú állampolgárok legyenek Európában, ne illessék meg őket ugyanolyan jogok, mint más európai nemzeteket. A román–magyar viszony kapcsán kitért arra, a két nép történelmi sorsközösségre van ítélve, az egyik akkor él jól, ha a másiknak is jól megy sora.

Lógó fogacskák
Smaranda Enache, a Pro Minoritate Alapítvány elnöke a 22 szabadegyetemből 21-en részt vett, sok évig társszervezőként is. Most "díszrománként" – a vendéglátók egyike nevezte így – előbb ékes magyar nyelven fogalmazta meg gondolatait, például azt, hogy elkötelezett transzszilvanista, majd románra váltva beszélt arról, milyen jó modell lenne Románia számára a spanyol, erős régiókra alapozott államforma. Elképzelhetőnek tartja az Erdély régiót Kolozsvár fővárossal, regionális parlamenttel, úgy, hogy a magyarság ezen belül megkapná sajátos autonómiáját, "ehhez azonban sok együttműködés és kölcsönös bizalom szükséges" – hangsúlyozta. Aggódik amiatt, hogy a kettős állampolgárság elvándorlásra készteti az erdélyi magyarságot, ha egy számítógépes térképen kitörölnénk mindazt, amit a magyarok az elmúlt ezer évben Erdélyben teremtettek, bizony igen foghíjas maradna a hely, s ha a szászok értékeit is kivennénk, ama képzeletbeli szájban egy-két lógó fogacska maradna – fejtegette.
Számmisztika
Tusványos egyik alapítója, Németh Zsolt külpolitikai államtitkár nem osztja Smaranda Enache aggodalmait, tíz évvel ezelőtt ő is ellenezte a kettős állampolgárságot, úgy értékeli ma is, akkor a kivándorlást segítette volna, most azonban éppen az itthon maradáshoz nyújt támaszt. A 22. rendezvény kapcsán számmisztikába kapaszkodva és 1989. december 22-re visszautalva úgy vélte, a 22 a románok számára olyan, mint amilyen a 48 (az 1848-as forradalom dátuma) a magyaroknak, "ragaszkodást jelent a forradalom szelleméhez a visszarendeződéssel szemben". Felhívta arra is a figyelmet: a többség akkor lehet igazán szabad, ha hagyja szabadnak lenni a kisebbséget.
Toró T. Tibor, aki szintén az alapítástól szervezője az egykori bálványosi, mára már Tusványossá vált nyári szabadegyetemnek és diáktábornak, időszámítási fordulópontként tekint a rendezvényre. Itt mérlegelik minden esztendőben mindazt, amit az elmúlt évben sikerült megvalósítaniuk, és ugyanitt tűzik ki a következő 12 hónap terveit – fogalmazott. Albert Tibor házigazda polgármester pedig kijelentette: Tusványos Tusnádfürdőn az igazi!
Szerdán déli 12 órakor, az immár hivatalosan is megnyitott Tusványos számos helyszínen vette kezdetét. A rövidnadrágos politizálás fóruma nagyon komoly, nagy témák boncolgatására és könnyedebb beszélgetésekre egy­aránt lehetőséget teremt. Megteltek az előadósátrak és sörsátrak egyaránt, még a legmelegebb órákban is folyamatos volt a nyüzsgés a kempingben, este pedig ismét több ezren buliztak a koncerteken, majd a hajnalig tartó, több helyszínen is zajló partikon. Tusványosnak külön időszámítása van: itt gyorsan és keveset alusznak, mondták többen is, minden percét kihasználják az itt töltött időnek, pihenni majd ráérnek otthon.