Tisztességtelen ajánlat

Igaz, leszögezte, nem tisztségekről, funkciókról kell beszélniük, hanem a magyarság jövőjéről, prioritásairól, és hozzászólásaiban óvatosan kerülte a konkurens politikai szervezetek említését, illetve név nélkül konjunktúralovagoknak nevezte a más véleményt megfogalmazókat, gunyoros megjegyzéseket ejtett a ,,pártbejegyzőkről".

A népszavazási kudarc után az RMDSZ ismét tárgyalni akar, de mint kiderült, ez csak elvi megbeszélés lehet. Markó egyértelműen fogalmazott: leül Tőkés püspökkel, de nem az EP-listáról kell egyeztetniük, nem közös választási indulásról, hanem a magyarság jövőjének sarkalatos kérdéseiről. Ilyen tárgyalások már voltak, és eredményt, közeledést nem hoztak. S bár elhangzott a szombati ülésen, hogy létezik ellenzék, nem szabad levegőnek tekinteni, az elmúlt időszakban két ízben — az EP-aláírásgyűjtésen és a népszavazáson is — bebizonyosodott, hogy van támogatottsága, az RMDSZ csúcsvezetősége ezt nem kívánja komolyan venni. Minden jel arra mutat, abban bíznak, látszatintézkedésekkel, ,,a kommunikáció erősítésével" meg tudják győzni a magyarságot, hogy csak ők kínálnak járható utat.

A referendum előtt az RMDSZ vezetői biztosak voltak abban, hogy a magyarság úgy szavaz, ahogy ők kívánják. Nem így történt, de úgy tűnik, ez a figyelmeztetés nem volt elegendő. Hiába kongatják a vészharangot néhányan, fölöslegesen hivatkoznak közvélemény-kutatásokra, a személyes ellentétek és ambíciók látszanak felülkerekedni. Ugyanazt a párbeszédesdit kívánják végigjátszani, amit az ősszel-télen, amelynek várhatóan az eredménye is ugyanaz lesz. A népszavazás előtt az RMDSZ tévesen mérte fel saját erejét, ha ősszel európai parlamenti képviselet nélkül marad az erdélyi magyarság, az már hatalmas hibának tekinthető, de ha jövőben elveszíti romániai parlamenti helyeit is, azt már nem nevezhetjük hibának, az több lesz, mint vétek.