Messze-e az Árkosi-hágó?

Nyár az erdőben
Már a negyedik gyerektábort tartották az Árkosi-hágó tövében a helybeliek. Neve ezúttal is Őrszemek a természetben. Merthogy minden a természetről szólt, annak védelméről, a természetben való viselkedésről, az esetleges épített örökségről is, hiszen a térségben az is volt valamikor: a Bölöni Várhegyre és Nagybölön Várhegyére emlékeznek a helyiek. Seregnyi bölöni iskolás gyűlt össze a hágótőnél ötnapos táborozásra, a magyarországi Tápiószent­mártonból két táborozó érkezett az Ambrózi családból, mely a bölöniekkel állandó baráti kapcsolatot ápol. A mindennapi programok tartalmas magjai a rövid, de a gyakorlati élethez kapcsolódó előadások voltak: sepsiszentgyörgyi önkéntes vöröskeresztesek mutatták be az elsősegélynyújtással kapcsolatos tudnivalókat, a gyergyóremetei hagyományőrző, jurtakészítő Balázs László avatta be titkaiba a nebulókat, korabeli viseleteket és védekezőeszközöket ismertetett. Miként gazdálkodjék zsebpénzével a tanuló? címmel játékos bemutatót tartott a Junior Business Club három sepsiszentgyörgyi fiatal tagja, dr. Cârsteanu Dombi András fogorvos pedig arról beszélt, miként és miért kell ápolnunk a fogainkat. E sorok írója bemutatta a táborhely földtani-földrajzi képét, föld alatti és föld feletti kincseit.

Gáj Rozália, a "táboranya"

– Ambróziékkal kézműves munkákat készítettünk. Szórakoztató játékokban nem volt hiány – tájékoztatott Gáj Rozália, a tábor szervezője. – Egy-egy gyerekcsoport kapta feladatul minden estére, hogy a tábortűznél "esti mesébe foglalja" a nap hangos és írott krónikáját.
A mindennapi lelki táplálékot tiszteletes Bartha Attila István helybeli református lelkipásztor biztosította. Szórádi Katica és csoportja – Farkas Sarolta, Kátai Csilla, Kozma Gab­riella, Ferencz Nuci – a székely konyhát vezette. A kiadásokra anyagi támogatást kaptak a megyei és a helyi tanácstól, a többit, főleg a nyersanyagot, a gyerekek szülei állták, akik közül sokan maguk is részt vettek a táborban.
A táborosok hegyi túrára készültek. A köz­ségközpontból a táborhely érintésével a kék háromszög turistajelzés mentén indultak a közel 1000 m magas Nagy-Kénos, helyi nevén Esztena-ponk tetejére. Itt halad át a Baróti-hegység kék sávos főgerincjelzése, ebbe kapcsolódik a Bölönből induló, piros háromszöggel jelzett túraösvény is, amely a Lüget-tető érintésével jut el a vízválasztó Nagy-hágó térségéig. Látogatásunk idején a táborlakók a Farkaslaki-patak völgyét választották kiránduló-honismerő útvonalként, melynek mentén eljutottak a Farkaslaki- és a Zúgói-borvízforráshoz is. Lovaskút pusztájáról már közel a Vadas-tető – újságolták a másnapi túrára készülő táborozó gyerekek.

Ami nem oly közeli
A hétköznapi gondok felől Sikó Imre polgármestertől érdeklődtünk.
– Kezdjük a legjobbal: haladunk a Bölönpatak felől induló ivóvízhálózattal, amelyet összekötünk a községközpontban lerakott fővezetékkel. Reményteljesebb álmokat is dédelgetünk. Ilye­nek azok a beruházások, amelyeknek papírformaságait már eljuttattuk a pénzt adó hivatalosságok asztalára. Már csak a várakozás maradt. Az új kultúrotthon építésére igényeltünk pénzt, ugyanis a régit visszaszolgáltattuk a tulajdonos unitárius egyháznak. Előrehaladottabb szakaszba érkezett a három óvodai csoportot befogadó új épület ügye, amelyet a régi községháza udvarára szeretnénk felhúzni. Várjuk a pénzt a köz­ségközpont parkosítására, játszóteret is szeretnénk kialakítani. Régi tervünk a község szíve arculatának szépítése, de ezt egyelőre a főúton áthajló híd befejezése, illetve a leendő közművesítési hálózat, főleg a csatornázás kivitelezése akadályozza. Lehet, hogy ez utóbbi sem épp oly távoli, mint az Árkosi-hágó, hiszen a 3.22-es pályázatunk része az is, iratcsomónk várólistára került. Így állunk a távolságokkal – összegezett Sikó.
– A borvíz útjának részeként épülő Büdöskút-gyógyfürdővel hogy állnak?
– A gyógyfürdő épülete elkészült. Jelenleg a támfalon dolgozik a kivitelező. Ott nehézségek adódtak, mert közbejött a földcsuszamlás, de azt is áthidalták. Ezzel egy időben építik a műút és a fürdőtelep közötti bekötőutat is.
A bölöni egykori Büdös-fürdő jó gyógyhatású kénes vizének köszönhetően került be A borvíz útja programba. Itt, a Szurduk árkában feltörő kénes vízzel 6x6 méteres fürdőmedence működött a két világháború között. Ennek térségében felépült a kimondottan reumás fájdalmakra ajánlott gyógykezelőközpont: a település és a környék lakossága hamarosan élhet e víz gyógyító-enyhítő hatásával. Hasonló édes-kénes vizű a falu délkeleti szélénél feltörő Gyertyánosi kotlósvíz forrás.
De ha már a kénes vízről írunk, hadd mondjunk el néhány alapvető tudnivalót, mely a hamarosan meginduló gyógyfürdőt látogatók számára igen fontos. Ilyen jellegű primitív gyógyfürdők rég nem működnek megyénkben – egyedüli kivétel a kézdimartonosi. Ezek a reumás mozgásszervi megbetegedések minden fajtájára ajánlottak, de csak akkor, ha már túl vannak a heveny gyulladás stádiumán. Régi, makacs, más kezelésekre nem reagáló reumás betegségekben, akár rég lezajlott gyulladás utáni állapotban, akár eredetileg is degeneratív jellegű betegségben szenvedők éppen az ilyen, nagyobb kéntartalmú és magasabb hőmérsékletű fürdőket vehetik igénybe. Bőrbetegségek esetében, így a pikkelysömör (psoriasis), az idült ekcémák és korpás hajhullás esetén javallt. Ennél bonyolultabb a kénes gyógyvizekkel folytatott ivókúra. Részletekbe nem bocsátkozhatunk, ám annyit feltétlenül tudnunk kell: a gyógyfürdőt a családorvos vagy a szakorvos ajánlatára használhatjuk. Minden kénes gyógyvíz lite­rében lennie kell legkevesebb 1 mg kénnek. Nos, a bölöni büdösvíz kéntartalma ennél jóval nagyobb: meghaladja a 8 mg/l értéket. Lúgossága is megfelelő, s bizonyára ásványisó-tartalmában is jelentős a szulfát mennyi­sége.

Idegen rendőrök érkeznek?
Mintha vegyes érzelmekkel adták volna hírül, hogy "a Főnök nyugdíjba ment". Nem más ez, mint Kisgyörgy Tamás, Bölön szülötte, aki rendőri szolgálatának utolsó hét esztendejét helyi őrsparancsnokként szülőfalujában töltötte. Azt a szólást már hallottuk, hogy senki nem lehet pap a saját falujában, de vajon lehetett-e valaki a rend legmagasabb helyi őre saját falujában?
– Nem rémtörténeteket akarok mesélni, kis emberekhez kis történetek kapcsolódnak. Legszívesebben a hobbimról beszélek, a sportról, pontosabban arról, amit tenni tudtam a faluhelyen oly elhanyagolt sport érdekében.
Magunk is láttuk évekkel ezelőtt – hadd ne mondja a Főnök –, hogy tevékenysége folytán született sportpálya és öltöző Bölönben. Édesapja révén, aki ügyvédként tevékenykedett, a sepsiszentgyörgyi Albert család földjussából egy focipályára alkalmas területet ajándékozott a bölönieknek, erre építették fel potom anyagi befektetéssel, de annál lelkesebb kalákával az öltözőt, beszerezték a legszükségesebb felszereléseket.
– Nem maradtam egyedül, mindig volt, aki mellém állt. Segített az önkormányzat, az erdő-közbirtokosság is. Azt ígértük, hogy három év alatt sínen leszünk. Sikerült. A harmadik év végére csapatot alakítottunk, s az már akkor a D-osztályban játszott. Most is ott szerepel. Nehézséget nem ismertünk, saját személygépkocsiinkkal vittük a játékosokat a meccsekre. Hát ez az én hobbim! Hasznát vették munkahelyeimen is a sportosok: Barót környékén, Felsőrákoson, a középajtai Büdös-kútnál, Nagyajtán. A kézdivásárhelyi faipariban végeztem. Baróton kezdtem a szolgálatomat 1992-ben. Voltam körzetis is, sok embert megismertem, de mindenütt segítettem a helyi sportéletet.
Mint bölöni unitárius embernek most is tett egy javaslatot: szeretné, ha a Vadas-tetőn az unitárius találkozók helyszínét úgy rendezzék, hogy az ne csak hegyi legelő képét nyújtsa, hanem valami módon azt is érzékeltesse: állj meg, vándor, ez nem a dorbézolások helye, ez a környékbeli keresztények vallásos találkozó-imádkozó helye, csaknem emlékhely. Minden, a Vadasra járó gyülekezet állítson oda egy emlékkopját – hangzott újabb ötlete.
Hiába kerestem volna a Főnök haragosait. Hét esztendő alatt sok minden történik egy köz­ségben. Érdekes – mint mondta –, a bölönpataki romákkal nem gyűlt meg a baja, ennek magyarázata, hogy azok mély pünkösdista hívők. Kisgyörgy Tamás személyesen ismeri az egész falut. Ha valahol valami történt, hívta a segédjét, s siettek oda, ahol turpisság történt. Most, ha jön az új törvény, idegen rendőrök tesznek majd igazságot. Úgy lehet, hogy Tamás Főnök volt az utolsó magyar őrsparancsnok Bölön községben... Kisgyörgy Tamás ereje teljében lévő nyugdíjasként bizonyára ezután sem hanyagolja el hobbiját. Ha hívják, gyere, segíts, menni fog...