Sepsiszentgyörgy, 2012. május 27., vasárnap 10:52
Köszöntjük Hella nevű olvasóinkat!
Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz
felhasználó jelszó
Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk:
Legtöbb hozzászólás:
2011. július 27., szerda: Nemzet-nemzetiség

A titokzatos szó: Erdély

Szűklátókörűség, bezápult agyszülemény és más, hasonlóan mondvacsinált ürügyekkel temették a jobb sorsra érdemes transzszilvanizmust elegen az elmúlt két évtizedben, s valahogy még sincs végleg elhantolva.
Úgy vélem, nem is lehet eltüntetni, mi több, kimondottan vétek lenne elbánni az alapgondolattal, mert nagyvonalú koncepció rejlik benne, népek közös múltjának olyan tanulsága, melyre jövőt lehet és kell alapozni.
A történet ugyan megcsonkítottságában figyelmeztet a leginkább arra, hogy bizony nem egyszer avatatlanok emeltek kezet az itteni hagyományos együttélés és ma multikulturálisnak nevezett művelődésbeli többlet e példázatára, mely évszázadokig viszonylagos, de valós békében szabta meg a Kárpátok három csoportjára támaszkodó régió arcvonásait. A középkori királyság türelmesebb közegében az akkori viszonyoknak megfelelő viszonylagos etnikai autonómiákban mély bölcsessége halmozódott fel annak, ahogy egymással ki tudott jönni a három hagyományos erdélyi nemzet a vajdaság idején, majd a fejedelemkorban vagy a nagyhercegségkori időkben. Mai fogalmaink szerint az egymásmellettiség távolról sem volt mindig gyümölcsöző együttműködés hordozója, de utóbbi mégsem szünetelt, ismételten gyengült vagy felerősödött, de létezett egy évezreden át. Az erdélyiség a modern kor küszöbén egy nemesebb kulturális emelkedettség szárba szökkenésével is kecsegtetett, de végül mégis a kizárólagosságra esküvő nemzeti ideológiák láttak hozzá megásni a sírját.
Ezeréves gyökeret pusztít azóta is, aki ezt szolgálja, hol egyik, hol másik oldalról nyesi, irtja, vágja, fűrészeli az eleven testet, okoz neki maradandó csonkulást. De az ősi gyökér nemhogy nem pusztult el, hajtásaiban is él még.
Napjainkban holmi művi úton kiagyalt megamegyék kényszerzubbonyát húznák rá az eleven sokszínűségre némelyek, lefokozva ezáltal egy erős ágát, a másik rabságába hajtván. Aki eme erős ágat leszárasztaná, meghazudtolja egy történelmi korszak egész értelmét, a népek szabadságának eszméjét.
A mai Európa a szubnacionális szintre szorult valóságok reneszánszát is ígéri, s ebben reményeink szerint az avatatlan kezek lefogásában is támaszkodni szeretnénk rá. A történeti alrégiókból álló Erdély adná ki egy ezeréves fejlődés igazi értelmét.
Hozzászólások
2011. július 27., szerda 08:25
lacafaca74
2661 hozzászólás
Ha az erdélyi románság, és itt nem az utóbbi 20-40 évben betelepítettekre gondolok, nem emeli fel a szavát ebben az ügyben, akkor nekünk magyaroknak semmi esélyünk Bukaresttel szemben.

2011. július 27., szerda 11:29
bkovacsa
8 hozzászólás
1998-tól errefele több példa volt rá, teszem azt Sabin Gherman és társai, legutóbb is történt erdélyi pártalapítási kísérlet. A parázs tehát ott izzik a hamu alatt. A gör. kat. egyház nem tud erőre kapni, addig pedig e kérdésben inkább nem nyilatkozik. Ezek hiányában marad a kisebbségi érdekvédelemre hivatkozás (területek etnikai összetétele megváltoztatásának tilalma)- és akik bel- és külföldön el Brüsszelig e mögé felsorakoztathatók.Esélytelenek tehát nem vagyunk, nem lehetünk.

Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:


Miért regisztráljon? Regisztrált felhasználóként:
  • Hozzászólását csatolhatja írásainkhoz
  • Feliratkozhat a hírevélre
  • Saját profil-oldala lesz a Háromszék weboldalán


A regisztráció ingyenes !!!

Regisztráljon most
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el.
A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Háromszék nyomtatott+online
HónapEURRONUSDHUF
1 4,76 ~20,00 ~5,9 ~1438
3 14,28 ~60,00 ~17,7 ~4316
6 28,56 ~120,00 ~35,5 ~8632
12 57,12 ~240,00 ~70,8 ~17264
Háromszék online
HónapEURRONUSDHUF
1 3,80 ~15.99 ~4,73 ~1150
310,83 ~45,57 ~13,48 ~3277
621,20 ~89,22 ~26,39 ~6417
1241,00 ~172,69 ~51,00 ~12420
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
Ha Ön már regisztrált, lépjen be kontójába
Felhasználónév:
Jelszó:
Ha még nincs fehasználói fiókja, itt Regisztrálhat
- :
Mida: megállni több lábon
Júniusban a hivatalos statisztika szerint 11 396 új személygépkocsit jegyeztek be, míg az előző esztendő azonos időszakában 14 819-et. Ugyanakkor az esztendő első hat hónapja egyikében sem sikerült több új személygépkocsit értékesíteni, mint a tavaly.

- Kolozsi Béla:
Az autonómia mint román érdek
Nem egyedi, nem csak egyszeri politikai "kényelmetlenség" az, ami ellen Románia közigazgatási átalakítása kapcsán Traian Băsescu elnök az utóbbi időben oly sokat berzenkedik. Ellenszere mindennek csupán Románia "nagy létszámú kisebbségének" lehetőség szerinti területi autonómiája lehet.

Archívum
<<2012 május>>
HKSzCsPSzV
1
6
13
20
27
28
29
30
31
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
Médiapartnerünk a:
HHRF
© 2003-2012 H-PRESS - Minden jog fenntartva - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
programozás: laca.ro
- RSS