Barangolás a sporttörténet rengetegében: augusztus 1–7.

* Az augusztus 1–16. között sorra került berlini játékok magyar érmesei: aranyérmesek: Csík Ferenc úszó, 100 m gyors, Elek Ilona tőrvívó, női egyéni, Harangi Imre ökölvívó, Kabos Endre kardvívó, egyéni, Csák Ibolya atléta, magasugrás, Kárpáti Károly birkózó, Lőrincz Márton birkózó, Zombori Ödön birkózó, kardcsapat, vízilabdacsapat, ezüstérmes: dr. Berzsenyi Ralph sportlövő, bronzérmesek: Gerevich (Berlin­ben Gerei néven) Aladár kardvívó, egyéni, Palotás József birkózó, Platthy József lo­vagló, díjugratás, egyéni, 4x200 m-es gyorsváltó, tornacsapat.
Lőrincz Márton. A Sóvidék szülötte. Korondon látott napvilágot 1911. október 28-án. Az elemi iskola elvégzése után Székely­udvarhelyre került, Gyarmati István asztalosmester inasa lett. Jött a harmincas évek gazdasági válsága, na meg aztán fokozódott a kisebbségek elnyomása, s e két tényező arra késztette Mártont, hogy elmeneküljön szülőföldjéről. Magyarországon állt meg, egészen pontosan Budapesten, ahol a Helyiérdekű Vasút tisztviselője lett, s párhuzamosan a Magyar Atlétikai Club birkózója. Tehetségét, felkészültségét igazolja az a tény, hogy 1934–1937 között tagja lett a magyar birkózóválogatottnak. Az 1934-es stockholmi Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett, s készülhetett a berlini olimpiai játékokra. Fel is készült a nagy megmérettetésre, méghozzá Szentesen dr. Papp László birkózó társaságában. Lőrincz Márton olimpiai aranyérmet szerzett. A berlini olimpia bajnokai a német rendezőktől egy-egy tölgyfacsemetét kaptak. Márton, mivel szülőföldjére nem térhetett vissza, csemetéjét az őt fiául fogadó Szentesen ültette el. 1938-ban visszavonulót fújt. Tíz évvel később Argentínába költözött. Itt is hunyt el 1969. augusztus 1-jén. Meg­pihent teste Buenos Aires temetőjében nyugszik. Szentesen egy tér, Korondon a sportcsarnok viseli nevét. Lőrincz Márton két magyar bajnoki címe (légsúlyban) mellé szerzett egy-egy Európa-bajnoki arany- és ezüstérmet (1934 és 1935), majd 1936-ban olimpiai aranyéremmel tetézte trófeakincsét.
* Magyar fölénnyel zárult az 1970. augusztus 1–5. között Warendorfban megrendezett XVII. öttusa-világbajnokság. A magyarok mérlege: két arany-, egy ezüstérem. Az eredményük: egyéni: 1. Kelemen Péter, 2. Balczó András, csapat: 1. Magyarország (Balczó András, Bakó Pál, Kelemen Péter).
* A II. női evezős Európa-bajnokságot rendezték meg Snagovon 1955. augusztus 5–7. között. A magyar evezősök eredménye: egypárevezős: ...2. Sika Éva (ausztriai), 3. Pap Kornélia, kétpárvezős: 2. György Erzsébet (romániai), kormányos négyes: 2. Kardos Márta, Erdős Katalin, Kormos Erzsébet (mindhárom romániai), nyolcas: 2. Kardos Márta, Rostás Gizella, Rigárd Emília (mindhárom romániai), 3. Magyar­ország – Albert Rózsa, Sárközi Jenőné, Horváth Margit, Kemény Imréné, Sprinzl Jánosné, Szőke Jánosné, Lukachich Győ­zőné, Hambalgó Istvánné, Benedek Antalné.
* Szófiában rendezték meg 1970. au­gusztus 5–9-én a II. tenisz Európa-bajnokságot. A magyarok öt érmet szereztek: férfi egyes: 2. Baranyi Szabolcs, női egyes: 2. Borka Katalin, férfi páros: 3. Baranyi Sza­bolcs, Machán Róbert, női páros: 3. Borka Katalin, Polgár Erzsébet, vegyes páros: 3. Szabó Éva, Machán Róbert.
* 1970. augusztus 1-jén két háromszéki atlétát köszönthettünk mint újdonsült Bal­kán-bajnokot: a vágtázó Krausz Ildikót (sepsiszentgyörgyi) és a középtávfutó Gáspár Zoltánt (kézdivásárhelyi).
* A nyolcvanas években kajaksportunk is volt. 1985. augusztus 1-jén a Tordai András edzette Kovásznai Akarat versenyzői – Fazakas, Szabó, Moldvai, Tordai, Teleki, Luka, Kopacz – elutaztak az országos bajnokságra, melyen tíz számban terveztek rajthoz állást.