Ágyú a Pincetetőn (Székely vágta)

Az ágyút körbeállók mosolyognak a látványon. Ha bármilyen katonai, harcászati eszközt hozna fel valaki a Pincetető kézműves-kiállítására, összevont szemöldökránccal parancsolnák félre innen ugyanők. De ez az ágyú, Gábor Áron ágyújának hasonmása, az más! Gábor Áron maga is ezermester volt, remek bútorasztalos, cséplőgéptervező, min­den... Ideillik tehát a Pince­tetőre az ágyú, ahol a székely ezermesterség ezerféle kézművesterméke kerül a hatalmas kirakóvásár közönsége elé. Ez az ágyú illik a Székely Vágta arcéléhez. Gábor Áron maga is részt vett ama híres-nevezetes kökösi vágtában, amelyben hősi halált halt, síremléke itt az Óriáspince-tető lábánál, rá a virágot a maksaiak, eresztevényiek és a világ minden tájáról ide érkező magyarok helyezik el.
Nagyapa és unokája az ágyú réztáblácskájának szövegét betűzi:
Gábor Áron ágyúja. Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc ágyúöntő székely ezermestere, Gábor Áron honvéd őrnagy hősi halálának 150. évfordulója alkalmából adományozta a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség Antal Ferenc ügyvezető alelnök kezdeményezésére. Az ágyú korhű mását a Mosonmagyaróvári Kühne Vasöntöde dolgozói, Batta Sándor, Pandur Péter és Rigó Endre öntötték, Ferencz István okleveles mérnök irányításával. Az ágyút a MANES megbízásából dr. Györkey Jenő nyugállományú ezredes-hadtörténész, Daróczi Ferenc és Vass Jenő, a Magyar Honvédség alezredesei adták át ünnepélyes keretek között Bereckben 1999. június 6-án a Gábor Áron Alapítvány által létrehozott Emlékháznak.
Az ágyútalp is az eredeti pontos másolata. A Gelencei 15. Hagyományőrző Honvéd­zászló­alj készíttette Kelemen Dénes nyugalmazott iskola­igaz­gató irányításával s keze munkájával. A budapesti Had­törté­neti Intézet dokumentációja alapján készült, önsúlya is azonos az eredetivel: 380 kilogramm.
A bereckiek szerfölött büszkék erre az ágyúmásolatra. Az ágyú minden március 15-én a kézdivásárhelyi ünnepségek egyik főszereplője. A bereckiek leleményességére vall, hogy megérezték, nem lehet Székely Vágta történelmi bemutatót tartani ezen a kegyhelyen, ahonnan a kökösi csatatér színterére is ellátni, a salgótarjániak ragaszkodó szeretetének szimbóluma nélkül.