Kovászna gyógyfőváros lehet

Erről a napokban Bukarestben tartott, a hazai fürdőturizmus kérdéskörét feszegető konferencián beszéltek.
Az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés kezdeményezésére tartott beszélgetésen a világszerte rohamosan fejlődő, Romániában pedig az egyik legnagyobb fejlődési tartalékkal rendelkező gazdasági ágazat hazai főszereplői – köztük a Kovászna Megyei Keres­ke­delmi és Iparkamara – vettek részt. Kovászna fürdőváros ügyét Rosner Herman, a megyei kamara elnöke képviselte.
Rosner érvelésében fontos szerepet foglalt el a fürdőtelepülések természeti adottságainak és kezelési potenciáljának hivatalos felmérése és minősítése, mivel csak hasonló minősítés kölcsönöz hitelt érdemlő bizonyítékot a külföldi utazási irodáknak benyújtandó ajánlatokhoz. Az egyik legígéretesebb pálya az uniós országok nyugdíj- és betegbiztosító pénztárai partnerségének megszerzése, ahonnan tekintélyes számú fürdővendég érkezhet a betegség-megelőzési programok keretében. E tekintetben biztató, hogy nincsenek kőbe vésett európai standardok, inkább a működőképes gyakorlat vezérli a folyamatot. A minősítési eljárást legfeljebb hat hónapon belül le kellene bonyolítani, hogy ezek ismeretében lehessen előkészíteni a következő idényt.
A megelőzés gyakorlata ma egyre több országban nyer teret, még akkor is, ha a gyógyszerlobbi igencsak ellenérdekelt. Romániában a gyógyszer-finanszírozás költségvetési prése még nyomósabb ok, hiszen a gazdasági válság ellenére 2010-ben 19,6 százalékkal, 2,28 milliárd euróra nőtt a gyógyszereladások volumene a 2009-es évhez képest. Márpedig a betegségek megelőzése nagyságrendekkel kerülne kevesebbe, mint a gyógyítás.
Kovászna közismerten a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelem első számú hazai fellegvára. Egy 2010-es statisztika szerint a hasonló betegségekben elhalálozók száma tekintetében Románia a negyedik a világon, naponta negyven román állampolgár hal meg szívrohamban. És a trend folytatódik: az elkövetkező húsz évre is az elsődleges haláloknak tekintik a szív- és érrendszeri betegségeket. Ezért minden erőfeszítést megérdemel a városban és környékén a vendéglátói és gyógykezelési infrastruktúra megteremtése, illetve korszerűsítése. Annál is inkább, mivel az elmúlt húsz évben egyetlen szálloda épült Kovásznán, az előző hét – 1600 férőhellyel – még a Ceauşescu-érából származik.
Rosner szerint erőteljes szemléletváltás szükséges a marketing területén is. Példaként Magyarországot hozta fel a bukaresti rendezvényen: az anyaország egyetlen mofettája, 209 ásványvízforrása és 1372 hévízforrása mellé tíz év alatt 106 gyógyszállodát és 30 spa szállodát épített, s ezáltal a kontinens egyik gyógyturizmus-nagyhatalma lett. Ehhez képest Kovászna 14 mofettával rendelkezik, ezek némelyike 93 százalékig terjedő szén-dioxid-tartalommal. Háromszék megbecsült ásványvíztartaléka 2,4 millió liter naponta – az ország teljes tartalékának 20 százaléka –, aminek 80 százaléka Kovászna területén buzog fel a földből. A természet adománya mellett az ország legelismertebb szívkórháza kínálja magát a Tündérvölgyben, amelynek működése ötven esztendeje állandó sikertörténet. És egyáltalán nem mellékes a "Mofetta – a hosszú távú természetes Viagra" szlogen üzenete sem, amelyet már az idegenforgalmi miniszter is használt a tévé nyilvánossága előtt.
Az érdemi változtatások természetesen nem valósíthatók meg jelentős gazdaságpolitikai módosítások nélkül. Az idei, 400-as kormányhatározat máris fontos beruházási könnyítéseket teremtett, többek között adott esetben a beruházás értékének megfelelő kormányzati hozzájárulást. Rosner szerint roppant ösztönző lenne többek között 5 százalékra csökkenteni a gyógykezelési szolgáltatáscsomagokat terhelő áfát, eltörölni a munkaadók által adható vakációs értékjegyek 16 százalékos áfáját, vagy bevezetni, hogy a nyaralási hozzájárulásokat csak Romániában beváltható értékjegyek formájában lehessen kiadni.

Kovászna az országos érdekeltségű fürdőváros besorolás mellett a klimatikus gyógyhely minősítést is el szeretné nyerni. Az erre vonatkozó határozatot legutóbbi ülésén fogadta el a helyi tanács.
A minősítés elnyeréséig még hosszú az út, a tanácshatározatot az egészségügyi minisztériumhoz küldik, ennek alapján kormányhatározat-tervezetet kell készíteni, a döntő szó pedig a parlamenté lesz. A folyamatot felgyorsítandó, Lőrincz Zsigmond polgármester átiratban Cseke Attila egészségügyi miniszter támogatását is kérte. A határozattervezet indoklásában a polgármester Kovászna természeti erőforrásait, a városban működő Dr. Benedek Géza Szívkórház, a kezelési lehetőséget is nyújtó szállodák 2200 személyt meghaladó befogadóképességét hangsúlyozta.
Kovászna a 37 országos jelentőségű fürdőváros közé tartozik. Lőrincz szerint ezek közül választanak ki tíz települést, melyet nemzetközi fontosságúvá nyilvánítanak. Kovásznának esélye lehet ezek közé kerülni – mondta a polgármester. Gyerő József tanácstag a cím esetleges következményeit firtatta. "Mi lesz ebből a haszon? – tette fel a kérdést. – Megtörténhet, hogy a minősítés következtében nőni fognak az ingatlanok, területek adói. Kovásznán 2000 augusztusában a helyi tanács arról határozott, hogy a turisztikai minisztériumnak dokumentációt küldenek, amelynek alapján a városnak országos érdekeltségű balneoklimatikus turisztikai fürdőhely címet kérnek."
Bokor Gábor