Székely kapu Árkosnak

Jelképei – végre – olyanok, amilyeneket a megrendelő önkormányzat kért: a község új címere van a kaputükörben, a magyar, az erdélyi és Há­romszék címere a ráklábak borítóján. A kapu árkosi fából készült, Fejér Attila gelencei kapuépítő mester faragta. Az avatón Máthé Árpád polgármester a kapuk jelképeit boncolgatva elmondta: ezeken a jóakaratú bármikor besétálhat, az igaztalan ember ne is lépjen be. A homlokgerendába vésett Vörösmarty-idézet – Áldjon vagy verjen sors keze, itt élned és halnod kell! – pedig a községvezetésnek a lakossághoz címzett üzenete – mondta.
– Árkosnak volt a múltban is székely kapuja, és zászlórúdja is – pillantott vissza emlékeztetőül Székely János helybeli unitárius lelkész, és megáldotta az építményt.
Legyen ez az öröm kapuja számunkra, Isten áldásával! – fejezte be Székely János lelkész. Né­pünk két himnuszát öt fúvószenekar szólaltatta meg, zenével vonult a nép az ünnepség színhelyére.
Volt még Árkoson, amire áldást mondjon a lelkész. A vasárnapi istentiszteletek után felavatták a Mako­vecz Imre tervezte új ravatalozót, ami a műemlék unitárius vártemplom közelében épült, s a Végh Bé­niám Kultúrotthon előterében kopjás jelt állítottak az elhalt fúvószenekari tagok emlékére (Ördög Lajos ötlete alapján faragta id. Oláh Mihály népművész). Az ez évi műsorban is volt nóvum: bemutatkozott a Kőröspataki Ifjúsági Egylet tánccsoportja, fellépett a kilyéni Búzavirág dalcsoport. A helyszínen hallgathatták az árkosiak a Homonyik-koncertet, a faluünnepen jelen volt Mezőtúr testvértelepülés küldöttsége.