Megszorítások 2014-ig

Továbbra sem adnak étkezési jegyeket, prémiumokat a közalkalmazottaknak, bizonyos nyugdíjak emelését 2014-re halasztották, az alkalmazási tilalom is érvényben marad.
Az állami alkalmazottak sem jövőben, sem 2013-ban nem kaphatnak étkezési, ajándék- és üdülési jegyeket, a különféle prémiumokról a továbbiakban is le kell mondaniuk. A túlórákat az elkövetkező két évben szintén csak szabadnapokkal kompenzálják fizetség helyett. Az állások zárolásáról szóló intézkedés érvényességét is meghosszabbították: a következő két évben is csak minden hetedik megüresedett posztra lehet új embert felvenni. Bér­emelésre sem nagyon számíthatnak az állami ágazatban dolgozók: a pénzügyi-költségvetési stratégia szerint ugyanis a következő két évben az egységes bérezési törvényben szereplő egyes szorzónak megfelelő fizetés (a minimálbér) 600 lej marad. Az állások befagyasztása révén a kormány 2012-ben 1,72 milliárd lejt, 2013-ban pedig 1,99 milliárd lejt takarít meg. Az étkezési, ajándék- és üdülési jegyek felfüggesztése jövőre 9,1 milliárd lejes, 2013-ban pedig 9,6 milliárd lejes megtakarítást jelent az államkassza számára.
Halasztják továbbá bizonyos nyugdíjaknak az új nyugdíjtörvény értelmében jövőre beütemezett növelését, mert az intézkedés alkalmazása miatt növekedne az állami társadalombiztosítási költségvetés hiánya, és az súlyos következményekkel járna a szociális juttatások kifizetésében – áll a költségvetési-pénzügyi stratégiában. A 2011. január elsején hatályba lépett új nyugdíjtörvény szerint a 2001. április 1-je után különleges munkakörülmények között dolgozók havi pontozása 25 százalékkal növekedne, és korrekciót eszközöltek volna az idén nyugdíjba vonulók esetében is. A hatalom azzal indokolta az intézkedés halasztását, hogy az 865 millió lejes többletkiadást jelent a költségvetés számára.
Az oktatás finanszírozásának javulása sem várható 2014-ig: a dokumentum értelmében ugyanis ekkorra halasztják a tanügyi törvény azon előírásának alkalmazását, mely szerint a nemzeti össztermék legalább 6 százalékát kell az ágazatra fordítani. A kormány indoklása szerint az előírás alkalmazása 46 milliárd lejes pluszkiadást jelentene az államkassza számára, erre pedig nincs pénzügyi fedezet.
A stratégia mindezek mellett adó- és illeték­emelést is előír, ennek módozata azonban egyelőre nem tisztázott. A gandul.info portál szerint a következő két évben növelik a gépkocsiadó, illetve az ingatlan- és házadó értékét.
A kormány döntéseire reagálva a szakszervezetek már szeptemberre tiltakozásokat helyeztek kilátásba. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke hangsúlyozta: az állam rossz menedzser, a Nem­zetközi Valutaalappal kötött új egyezmény révén a megszorításokat fokozták, miközben bevételeiket képtelenek növelni, ami azt jelenti, nem tudnak hatékonyan fellépni a feketemunka és az adócsalás ellen. Jelenleg az érdekvédelmi szövetségek újraszervezése zajlik, hogy hatékonyabban kommunikáljanak majd tagjaikkal, szeptemberre azonban tiltakozások várhatóak – közölte. Hasonló akciókat helyezett kilátásba a nyugdíjasszakszervezetek szövetsége is, vezetőjük szerint a nyugdíjemelés halasztása a kormány bosszúja, amiért azt merészelték kérni, hogy szeptembertől igazítsák ki járandóságaikat.