Belföldi hírek

A vonalak működtetéséből évente hárommilliárd lejes bevételt könyvelhet el a CFR, a személy- és teherszállító részlegek azonban nem fizetik időben az infrastruktúra használatáért járó összeget. A szaktárca szerint a magánkézben levő társaságok többsége nyereséges volt 2010-ben: a Regiotrans négymillió lejes, a Transferoviar Group pedig tízmillió lejes nyereséget termelt. Szakemberek szerint a magántársaságok nyereségüket a jó szervezésnek és az állami támogatásoknak köszönhetik.

Pénz árvízvédelemre
A Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség 2011. szeptember 1-jétől október 31-ig fogadja az árvízvédelmi és megelőzési munkálatok finanszírozására benyújtandó kéréseket, a rendelkezésre álló alap 62,5 millió euró. A vissza nem térítendő támogatások húsz százaléka az állami költségvetésből, nyolcvan százaléka európai alapokból származik. A kéréseket a Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség megyei székházaiban lehet benyújtani 2011. október 31-ig. Az alapokból igényelhetnek a községek és a Romsilva Országos Erdőgazdálkodási Hivatal a gátrendszerek, a patakmedrek, a gyűjtőmedencék és a vízátfolyásokat gátoló rendszerek felújítására. Finanszírozzák a csatornahálózatoknál, az áradásokat felfogó zsilipeknél, a földcsuszamlás-veszélyes terepek megerősítésénél és más árvízvédelmi kiigazításoknál végzett munkálatokat. Az összeg egy pályázat esetében nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót, minimálisan 5000 euró igényelhető.

Szeptemberben újrakezdik
A két házelnök által aláírt és a Hivatalos Közlönyben is közzétett döntés értelmében a képviselők és szenátorok szeptember 5-én kezdik az őszi ülésszakot. Az alkotmány szerint a képviselőház és a szenátus évente két rendes ülésszakra ül össze: az első februárban kezdődik, és nem tarthat tovább június végénél, a második szeptembertől december végéig tart.

Adósságelengedést kérnek
A kis- és középvállalkozások képviselői kérik a kormánytól, törölje el azoknak a cégeknek a 2009–2010-ben felhalmozott költségvetési adósságai miatti büntetőkamatait, amelyeknek a válság előtt nem volt ilyen gondjuk. "Körülbelül húsz-harmincezer cég van, amelynek a válság előtt nem volt tartozása az állami költségvetésbe. A válság miatt most adósságuk van, és a büntetések hatalmasak, nem tudnak fejlődni, némelyek már eltűntek, mások haldokolnak. Ha minden érintett cég esetében 300–400 millió lejes büntetőkamattal számolunk, akkor láthatjuk, hogy összesen százmilliárd lejről van szó" – nyilatkozta tegnapi sajtótájékoztatóján Ovidiu Nicolescu, a Romániai Kis- és Középvállalkozások Or­szágos Tanácsának elnöke. Véleménye szerint ezekbe a büntetésekbe a cégek fele egy éven belül "belehal".