Menyegző Abszurdisztánban (Magasles)

Ma még – indokolta sokakat megdöbbentő és sokkoló javaslatát Soros – ez az államkasszába befolyó tekintélyes summa javíthat valamit a kilátástalannak tűnő helyzeten, holnapra többszöröse is kevés lehet.
A hírre számos európai unós állam is reagált, fontolgatva a gazdagokra, tehetősekre kivetendő különadók bevezetését. Úgy gondoljuk, a vasárnap esti abszurdisztáni esküvő után Băsescu államfőnek és a Boc-kormánynak is érdemes lenne elgondolkodnia ezen. Cristi Borcea, a Dinamo labdarúgócsapata vezetőjének esküvője eurómilliókba került, láthattuk a Realitatea tévében, hogy a romániai felső tízezer megjelent, a menyegzőre hivatalos tagjai hogyan "rázzák a rongyot". Az egyik boldog vendég euforikusan jelentette ki, hogy csodálatos volt, álomszerű, mintha az Ezeregyéjszaka káprázatos világa elevenedett volna meg. Sok esküvőn voltam – mondta –, de ilyenen még nem, mintha nem is Romániában lett volna. Ha azt vesszük, nem is ott volt, a felső tízezer üzletember és politikus, sportban tevékenykedő és üzletelő tagjai ugyanis egy, a reális Romániára merőleges, másik országban élnek, ahol az ara megengedheti magának, hogy húszezer eurós, nagy uszályú menyasszonyi ruhában tündököljön. (Bejrútból szállították különrepülőn, az uszálya többméteres volt, ami számtalan galibát okozott, sokan belebotlottak, letaposták, zavarva a meny­asszony tündökletes vonulását...) Ez a húszezer euró körülbelül hány pedagógus vagy melós átlagjövedelmének felel meg, nem is beszélve a vőfély, a milliárdos Gigi Becali nábobra valló ajándékáról, egy nyolcvanezer eurót érő luxus autócsodáról?
Lehet számolni s elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi helyzetben, a csődközeli válságba jutó Romániában a boldog kevesek még mit engedhetnek meg maguknak, amikor a boldogtalan többség a létminimumon él, vagy megnyugtatóan süllyed alább és alább, a gödör mélye felé? Igen, mondta Soros, adózzanak a gazdagok, vállalják a rájuk eső terheket, ha nem akarják tovább növelni a közeli robbanással fenyegető szociális feszültségeket. Ez, persze, Amerikára vonatkozik, a Romániához hasonló szegény országokban ez a feszültség már-már elpattan, és éhséglázadások réme gomolyog a láthatáron. Az egyszerű tévénéző pedig, akinek már kenyérre, tejre is alig van pénze, ül a tévé előtt, nézi az álomesküvőt, megkeseredik szájában a tejes puliszka, s ha ismeri a nagy román költő, Eminescu versét, dühöngve idézheti is, hiszen követendő példa lehetne ma is: "törjétek össze végre a jogfosztotta rendet, / mely mindent kétfelé oszt, itt gazdag, ott szegény..."
Ezt azért, gondoljuk, nem kellene meg is várni...