Bajusz és a célszemélyek (Magasles)

A Magyar Nemzet és a Heti Válasz nyilvánosságra hozott adatokat, melyek szerint az éber magyar titkosszolgálat az elmúlt években, Laborcz igazgatósága alatt, megfigyelte Kövér Lászlót, a Fidesz egyik vezető politikusát is, az Országgyű­lés jelenlegi elnökét. Nem őt személyesen, persze, hanem olyan célszemélyeket, akik telefonkapcsolatban állottak Kövér Lászlóval. Ezek közül megemlítették a Bolíviában 2009 tavaszán különös körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores bolíviai–horvát–magyar állampolgár nevét is, aki ugyan kalandos ifjúságában, a nyolcvanas években állítólag a kádári titkosszolgálattal is kapcsolatban állt, de a kilencvenes években részt vett például a horvát–szerb háborúban, méghozzá ezredesi rangban, a horvátok oldalán. Mindez elég volt ahhoz, hogy a magyar titkosszolgálat állandóan megfigyelje. A megfigyelésekről semmi biztosat nem tudunk, Laborcz mappái természetesen (?) titkosítva vannak – ez a titkosítási láz lehetetlenné teszi az eligazodást –, de most, hogy letelt Rózsa Flores egyik, a véres leszámolások után csodálatos módon életben maradt társának, az erdélyi származású magyar állampolgár Tóásó Elődnek a tizennyolc hónapja, és ügyvédje szorgalmazta szabadon bocsátását, megint forogni kezdett a neve... Kiderült: a bolíviai hatóságok továbbra is ítélet nélkül tartják fogva, letartóztatása után egy évvel hozott törvény alapján (!), amely szerint az ítélet nélkül fogva tartottakat már nem "csak" tizennyolc, hanem harminchat hónapra zárhatják fogságba. Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója, a kérdés egyik szakértője – aki többször is meglátogatta az elmúlt két évben bolíviai börtönében Tóásót – elmondta, hogy újabb adalékok ke­rültek elő a magyar nemzetbiztonsági szolgálat megfigyeltjei között szereplő Eduardo Rózsa Flores haláláról. A bolíviai hatóságok azt állították, hogy a szállodai szobában, ahol Rózsa Florest és három társát megölték, tűzharc alakult ki. Ennek az állításnak már akkor is ellentmondtak a szakértők, például az a Spröte nevű volt német hírszerzőtiszt, aki sokszor nyilatkozik szakértőként a magyar tévéknek is, azt állította, a bolíviaiak által közölt felvételeken egyértelmű, hogy a szállodai szobákat csak kívülről érték sorozatok, belülről egyáltalán nem lőttek vissza... Lukács Csaba szerint már csak azért sem, mert álmukban lepték meg őket, az összeesküvéssel vádolt Rózsa Florest sörétes puskákkal leadott lövésekkel kínozták – így próbálták, különböző testrészeibe lődözve, beismerő vallomásra bírni, majd miután nem volt hajlandó beismerni az államellenes izgatás vádját – egyszerűen tarkón lőtték, kivégezték.
Ez egy, a lehallgatott telefonbeszélgetések, amelyek Laborcz személyi számítógépén megmaradt és le nem törölt mappáján szerepelnek, kettő. Meg­tud­juk-e valaha, mi volt olyan gyanús Rózsa Flores és Kövér László telefon­beszélgetéseiben, hogy a nemzetbiztonsági szolgálat rendületlenül, jobb ügyhöz méltó buzgalommal folytatta a megfigyelést akkor is, amikor ezerszer komolyabb dolgok is foglalkoztathatták volna őket, hogy itt csak a cigánygyilkosságokat említsük, mely ügy felgöngyölítésében a titkosszolgálat nem volt hajlandó együttműködni a nyomozóhatóságokkal, és nem adott át értékes információkat... Megbízóikat nyilván jobban érdekelték az ellenzéki politikusok, hiszen az Ovi jelzésű, másik mappa Orbán Viktor személyi kapcsolatait igyekszik felgöngyölíteni.