A Băsescu utáni világ (Magasles)

Elmondta, elnöki mandátuma két év múlva lejár, s utána vissza szeretne vonulni a politikától, rá tehát – a székely vicc fordulatával élve – ne számítsanak. És hahotázott – hogy ne mondjuk, röhécselt –, mint mostanság annyiszor. Kinek kell egy hatvanhárom éves öregember? – kérdezte kezeit széttárva. Mire száz-egynéhány torokból dörögve jött a válasz: Nekünk!... Ami a sok huhogtatás után, kétségtelen, jól esett a mostanában nem különösebben elkényeztetett államfőnek.
S valóban feltehetjük a kérdést: komolyan fontolgatja-e visszavonulását az agilis, energikus államfő, akinek épp a napokban ismét szó esett állítólagos betegségéről is? Băsescu halálos betegségét Vadim Tudor, a román politika külvárosi bárdja dobta be a köztudatba, most azonban Stelian Tănase elevenítette fel, aki állítólag Băsescuhoz közel álló köröktől hallotta. Az államfő állítólagos betegségét azonnal cáfolta Eckstein-Kovács Péter volt elnöki tanácsadó, aki azért mondott le, mert nem ért egyet a verespataki aranybányák megnyitásával. Mindenesetre Traian Băsescu nem kelti halálos beteg benyomását, s azt is kötve hisszük, hogy elnöki mandátumának lejártával visszavonulna a politikától. Módosíthatják még az alkotmányt, mondván, hogy a tapasztalt Băsescura szükség van, s újabb négy évre maradhat a Cotroceni-i palotában... Ezt a vélt alkotmánymódosítást soha nem lehet kizárni, bár a Demokrata Liberális Párt jelenlegi, igen törékeny parlamenti többsége nem teszi lehetővé. De ezen túlmenően Băsescu képességeit pártja a politikai életben is kamatoztathatja, lehet akár kormányfő is, ha a Demokrata Liberális Párt megnyeri a választásokat. Kormányfő még úgy sem volt, miniszter, bukaresti főpolgármester, államelnök már igen. Ha a pártja veszít – amire megvan minden esélye – , még nagyobb szüksége lehet Băsescura, mint valaha. Nála agilisabb és dörzsöltebb ellenzéki pártvezért a jelenlegi Romániában el sem lehet képzelni.
Ebből is látszik: azon, hogy milyen is lehetne a Băsescu utáni világ, egyelőre kár gondolkodni... Azt, hogy a nevével "fémjelzett" világ milyen, nap mint nap látjuk, tapasztaljuk, éljük, s nagyon kevés csak annyit mondani róla, hogy lehetne jobb is.