Családtörténet – településtörténet

Ezért szerveztek olyan tevékenységet, ahol együtt lehet a család. Ezt a célt szolgálta az istentisztelet is, ahol egy adott pillanatig a felnőttekkel együtt voltak a gyerekek, majd a nagyobbak és a vallástanár irányítása alatt külön, az ő nyelvükön hallgathatták a felnőttek számára is kijelölt igét. Bevezették az olyan találkozókat, ahol együtt cselekednek, olykor versenyeznek is a családok.
E sorok írója különleges feladatot kapott: be kellett mutatnia jó néhány református család rövid históriáját, milyen szerepet játszottak a falu életében, kik voltak a jeles tagjai? Egy vidék, egy település élete sem egyéb, mint a családok története. Régebben hatósági rendeletet kellett volna hozni, hogy minden család vezessen családtörténeti naplót, rögzítsék a jeles eseményeket, a történésekhez való viszonyulást. Azt a naplót tovább lehetett volna adni a fiatalabb emberöltőknek azzal a kötelezettséggel, hogy folytassák a feljegyzést. Sajnos, ez nem történt meg, s több ezer székely magyar család tagjai nem ismerik felmenőiket, nem tudnak mesélni gyermekeiknek történetükről. Mondanunk sem kell, a beszélgetés hatalmas érdeklődést váltott ki.
A tiszteletes bemutatta a száz lapból álló vaskos, vadonatúj családi albumot. – Ez tulajdonképpen gyülekezeti fotóalbum – pontosított Makkai tiszteletes. Már több család jelentkezett értékes fotókkal, amelyek digitalizált formában kerülnek be az albumba, s a tulajdonosok tovább is őrizhetik majd otthon. Értékes dokumentumai lesznek majd ezek a képek a jövő családtörténészeinek, a helytörténészeknek.