Diófák Sissi emlékére

Szalai Demeter István Nyujtódról telefonált, arra kért, az évforduló tiszteletére látogassam meg, és tekintsem meg gyűjteményét. Szalai Demeter az Erzsébet királynéval kapcsolatos emlékek szenvedélyes gyűjtője. A nagyasszonyról szóló írásokat dossziékba rendezte, a királynét ábrázoló képek, rajzok, festmények, telefonkártyák, zsebnaptárak, jelvények, pénzérmék tömkelege ejti bámulatba a látogatót, könyvek, kiadványok teszik gazdagabbá a gyűjteményt. Szinte hihetetlen: még a Sissi című híres osztrák filmtrilógia is Szalai Demeter polcán pihen, s nem átallotta Bécsbe utazni, hogy megtekinthesse Sissi szarkofágját. A legszebb porceláncsészéket vásárolta össze, s azokra szakcéggel ráillesztette a királyné arcképeit. Törekvésében és kitartásában élettársa biztatja, értékeli férje nemes hobbiját. Kiállította már gyűjteményét Kézdivásárhelyen, de az az ötlete támadt, hogy szívesen elvinné azokra a felső-háromszéki településekre, ahol valamilyen Erzsébet-emléket ápolnak, emlékfák, esetleg Erzsébet-emlékerdő található. Sissit csak az bámulhatja ennyi év távlatából is, aki ismeri, aki olvasott róla, életéről, tragédiájáról.
Lapunkban 1998-ban, a Sissi-centenárium alkalmával felsoroltuk azokat a háromszéki településeket, ahol Erzsébet-emlékek találhatók. Kíváncsiak vagyunk, hogy akad-e még Szalai Demeterhez hasonló megszállott ember megyénkben, könyvtáros vagy kultúrát, múltunkat kedvelő polgármester, lelkész, aki helyet adna a nyujtódi gyűjtő kis kiállításának. Szalai titkolt szándéka, hogy Nyujtódon az Erzsébet-emlékfa mellett mellszobrot állíttasson a királynénak, felleltározza a megye Sissi-emlékeit, majd azokat emlékalbumba mentse.
A történetnek azonban nincs vége, mert Szalai Demeter kertjében százával állnak fiatal és többéves nemes diófacsemeték (felesége közbeszól: ezernél több!), amelyeket bérmentesen készséggel felajánl bárkinek, akinek szándékában áll így állítani késői emléket Erzsébetnek. Álmodik-e, avagy nem Szalai Demeter, azt eldönti majd az olvasó, ám mindaz, amit a dióról mint hasznos terményről elmondott – mert elolvasott mindent, ami ezzel kapcsolatos –, több, mint érték és kuriózum. Megjegyezte, hogy az állam tetemes támogatást nyújt azoknak, akik diófaültetvények (erdők?) létesítésére pályáznak.
Erzsébetet kora legszebb asszonyának tartották, aki szerette a magyar népet, megtanult magyarul, és verseket írt magyarul. Egyé­niségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy. Kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét azonban a magyar kérdésben érte el. Nem lehet eltekinteni attól, hogy e lépésének egyik ösztönzője az Andrássy Gyula grófhoz, az 1848–49-es szabadságharc egyik jeles személyiségéhez és későbbi magyar miniszterelnökhöz fűződő barátsága – némelyek szerint vonzalma – volt.
"Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él, és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez az asszony őrködött a nehéz órákban Magyarország fölött" – írta Sissiről Mikszáth Kálmán a királyné halálának másodnapján, 1898. szeptember 11-én.