Kérdések (Magasles)

Az is biztosnak látszik, hogy a magyar választások egyfordulósak lesznek. Az indoklás szerint ez sokban egyszerűsíti, világosabbá teszi a folyamatot, s nem kerülhet sor az eddigi két választás közötti teklimeklikre, amikor a pártok, az eredményt tartva szem előtt, sokszor a programjuknak élesen ellentmondó lépésekre kényszerültek. Az egy fordulóval kizárták az ilyesfajta, "újdonsült" szövetségek lehetőségét. To­vábbra sem világos viszont, hogy mi lesz a külföldi magyarság szerepe ebben a választásban. Azt a Fidesz legutóbbi frakcióülésén is hangsúlyozták, hogy a határon túli magyar állampolgároknak is lesz szavazati joguk, részt vehetnek a választásokban, szavazhatnak.
Ez még csak a választási rendszer úgynevezett aktív oldala, ami a passzív oldalt illeti, még teljesebb a bizonytalanság. Azt tehát, hogy választhatók lehetnek-e a határon túliak is, bejuttathatják-e esetleg saját képviselőiket a magyar ország­gyűlésbe, még homály övezi. Nincsen végleges döntés. Szak­értők véleménye is megoszlik ebben a bonyolult kérdésben. Az a fenntartás, hogy állandó lakhelyhez kellene kötni a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát, már komolytalannak látszik, most két markáns nézet feszül szembe egymással. Az egyik a teljes és általános választójogot adná meg a határon túli magyar állampolgároknak, az ország újdonsült polgárainak is, a másik csak egy korlátozottabbat. Mindkettő a szocialisták régebbi rémálmát valószerűsíti. Emlékezzünk, a Gyurcsány vezette párt 2004 őszén, a népszavazás előtt, a kettős állampolgárság ellen kampányolva pontosan azon félelmének, rettegésének adott hangot, hogy a kettős állampolgárok is szavazhatnak majd, s ez a jobboldalt hosszú időre bebetonoztathatná a hatalomba.
Látjuk, ez a határon túli szavazók nélkül is megtörtént, e "szocialista" fóbiát tehát egy­előre bátran elfelejthetjük. S remélhetőleg hamarosan eldől az is, hogyan szavazhatunk.