Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk: Legtöbb hozzászólás: |
2011. szeptember 16., péntek: Közélet Recept az autonómiára (Konferencia Dél-Tirolról a megyeházán) Davide Zaffi, Christoph Pan, Komlóssy József Henning János felvétele Bukarestből jövet és útban Csík felé tegnap délután a megyei tanács és Sepsiszentgyörgy vendége volt a Komlóssy József által szervezett vándorkonferencia, melyet előadói a dél-tiroli területi autonómia létrejöttének és működésének szenteltek. Kiemelkedő érdemük a kezdeményezőknek, hogy a román nyilvánossághoz fordulva olasz szemszögből is megvilágították a kérdést. E felvetés nyilván a legnagyobb érdeklődésre tarthat igényt mind román, mind magyar részről. Komlóssy József kiemelte, hogy a többségi fenntartások leszerelését is céljuknak tekintik egy mindhárom helyi népcsoport elégedettségére működő területi önigazgatási forma felmutatásával, hangsúlyozva, hogy azt nem pártoskodással, hanem párbeszéddel, toleranciával és összefogással teremtették meg. Christoph Pan professzor, a kérdéskör nemzetközi tekintélyű ismerője történelmi áttekintésében többek közt elmondotta, hogy az I. világháború idején az Ausztriához tartozó Dél-Tirolban 3 százalék volt az olasz, 4 százalék a ladin lakosok aránya, a többiek osztrákok voltak. Az Olaszországhoz csatolt tartomány az impériumváltás, különösen a fasiszta uralom instaurálása után betelepítés célpontja lett, lakosságcsere is apasztotta a németség arányát, így az mára kétharmadot tesz ki. Az autonómia első formája, amelyet az olasz állam a békeszerződésben szavatolt, nem elégítette ki a német közösséget, negyvenévi tárgyalások, az ENSZ és a két állam közreműködésével végül létrejött a második autonómiastatútum, melyet máig 137 jogszabály, rendelet igazgat a lakosság többségének támogatásával. Ehhez az olasz hatóságoknak és közvéleménynek komolyan szakítania kellett sok beidegződésével és előítéletével. Fontos, hogy mai formájában egyforma védelmet nyújt mindenik közösségnek, egyik fél sem szenvedett el szankciókat miatta, s hozzájárult ahhoz, hogy a tartomány ma az ország egyik legfejlettebb régiója a legmagasabb egy főre eső nemzeti jövedelemmel, és a térségben gyakorlatilag ismeretlen a munkanélküliség. Dr. Davide Zaffi a demokrácia és nemzeti fejlődés modern kori összekapcsolásának eszméjével kezdte, kitérve a román–olasz hasonlóságokra (mindkét állam gyarapodott területileg az I. világháborút követően). A két világháború között a kisebbségek visszataszítása, másodrendű állampolgárrá való lefokozása dívott, ezt az új olasz demokrácia fokozatosan korrigálta és jóvátette. Demokráciát építeni csak demokratikus módszerekkel lehet, ezért is tartott oly hosszú ideig, alapvető mentalitásváltást is feltételezett. Eljutottak például a felismerésig, hogy a többnyelvű adminisztráció még hatékonyabban működhet, mint az egynyelvű – erről meggyőződhet a tartomány több százezerre rúgó "negyedik népcsoportja", melyet a turisták tesznek ki. Mint közismert, Dél-Tirol turistaparadicsomnak számít télen is, nyáron is. Lucio Giudiceandrea helyi olaszként azt a nehéz folyamatot írta le, mellyel a dél-tiroli olaszok eljutottak a nekik szánt kezdeti küldetés vállalásától – hogy kisebbségbe szorítsák a németeket, és "civilizálják" úgymond őket – a felismerésig, hogy az emancipációt szavatoló második autonómiaforma számukra is elfogadható, mi több, a szemükben kezdetben hátrányos, a köztisztségek betöltésében alkalmazott arányosságelvet – 25–67–4 százalék arányban kell azokat elosztani – ma az olaszok védik a leginkább, ugyanis az fokozottabban védi őket helyi kisebbségként. A kétnyelvűség követelményét szintén nehéz volt megemészteniük, ma azonban az iskolák is gondoskodnak arról, hogy ez kiegyensúlyozott legyen, és ezért a hivatalban tízszázalékos nyelvpótlék jár. Ennek egyébként a ladinok a legfőbb kedvezményezettjei, ők ugyanis húsz százalékot kapnak. Az olaszok mentalitásváltásában a legnagyobb módosulások a kilencvenes évektől errefelé nyilatkoztak meg, beértek a feltételei a kétnyelvűség hasznos volta kiaknázásnak is. Ezt követően Komlóssy joggal szögezhette le, hogy a gazdasági prosperitás és az autonómia közt nyilvánvaló a kapcsolat, a befektetők ugyanis oda jönnek, ahol szociális béke honol, s ezt Dél-Tirolban a területi önigazgatás garantálja. Dan Manolăchescu hozzászólását üdvözölve – ne vesszünk bele a történelmi vitákba – Antal Árpád polgármester elmondotta, nem várja el a románoktól, hogy ők harcoljanak az autonómiáért, példa marad azonban az, ahogy a magyarnál kisebb népcsoport egy Romániánál nagyobb államban megoldotta a maga önigazgatása gondjait. Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke pedig arról beszélt, hogy az unió huszonhét állama közül tizenegyben működik valamilyen fajta autonómia, ez adja meg a kérdés kontinentális távlatát. Szerző: B. Kovács AndrásCikk megjelenítése: 1574Olvasóink értékelése: 4.43Szavazatok száma: 7Az ön értékelése: Hozzászólások 2011. szeptember 16., péntek 15:18
Ferencz 2983 hozzászólás 14 óra 50 perckor még egyetlen hozzászólás sincs. Ennyire érdekel, minket, a fórumozók Autonámia-elkötelezett (?) hányadát, saját sorsunk alakítása? ( A fórumozók, így igaz, nem tudnák megoldani a kérdést, de véleményük, hátha mégis számít?) Nem véletlenül írtam alakítás szót az alakulás helyett! Ott voltam, bemehettem meghívó nélkül is, és elmondhatom, a polgármesterünknek - továbbra is felrovom neki RMDSz-es jelenét, jobb helyeken lenne rá szükség - nem volt igaza, amikor azt mondta, hogy kisiskolások vagyunk autonómia ügyben. Talán még meg sem születtünk tisztelt A.Á., - holott a lehetőségeink szerint legalább középiskolások kellene, már hogy legyünk - s ebben az RMDSz a ludas! Ennek a szimpozionnak a román parlamentben lett volna a helye, direkt adásban minden rádió- és televíziós csatornán, MINDANNYIUNK épülésére. Ehelyett, nem kimondottan zártkörű, de majdnem szervezés, meghívók, stb, tehát pontosan azok hiányoztak - az erdélyi magyarok és románok milliós tömege - akiket hivatott lett volna "megszólítani" az igen tisztelt előadó gárda! No meg közülünk a "nagy" autonómia-harcosok!
2011. szeptember 16., péntek 18:08
Mirke 2733 hozzászólás Tehát pusztába kiáltott szó volt az egész !! 2011. szeptember 16., péntek 18:56
hollo 378 hozzászólás Helyszín - megyeháza, Főszakács- AAÁ , a szociológus végzettségű politikus.
Antal Árpád András receptgyűjteményéből (szószerint) : „…eddigi meggyőződésünk, hogy a dél-tiroli modellt kell követnünk” „bejártam Dél-Tirolt, ez (!) egy sikertörténet, az autonómia” „nem kételkedem abban, hogy a gyakorlatban nem lehet egyik napról a másikra, lépésről-lépésre lehet az autonómia fokára eljutni” „az autonómiának bizonyos foka már létezik” „már látjuk az utat” ??!! Minősíthetetlen, siralmas. No comment! 2011. szeptember 16., péntek 19:48
Ferencz 2983 hozzászólás hollo: "szakácstévesztésben" szenvedsz, az T.S. volt. Miért nem vesézed ki az ő Dante-nyelvű bevezetőjét is, vagy akár a tanügyi főnök kérdésfeltevését? Egyébként igazat is adhatnék neked, nem nagy kaliberű szónok A.Á., de becsülöm benne azt, hogy ha későre is, - ezt részemről eléggé világossá is tettem a beírásomban - de kimondott pár, RMDSz körökben "kiátkozást" reszkírozó dolgot autonómia ügyben!
2011. szeptember 16., péntek 20:37
hollo 378 hozzászólás Ferenc @
Mindegy, hogy AAA vagy TS, a forgatókönyv ugyanaz. Látszat, szemfényvesztés. ...méghogy reszkíroz! Kommunistákkal soha sem tartózkodok egy fedél alatt, következésképpen a művészúr felvezetőjét sem hallhattam. A megyeházát a receptet illetően említetttem, AAA a vásárhelyi rádióban szónokolt. 2011. szeptember 17., szombat 09:10
Ferencz 2983 hozzászólás Rendben, hollo. Ha te azt gondolod, hogy helyesebb a kommunisták elöli "rejtőzködés", mint a velük való szembenézés, lelked rajta.... Nem gondolod, hogy a "kommunistákkal soha sem tartózkodok egy fedél alatt" - féle hozzááll értékelhető a megfutamodás mellett még például, "ha én nem látom őket, ők sem látnak engem" állítólagos struccpolitikaként, esetleg a lustaság díszes csomagolásaként? .Nem tudom, hogy kinek volt az érdeme ezeknek az uraknak a jelenléte Szentgyörgyön, én részemről megköszönöm nekik még akkor is , ha "RMDSz-es szemfényvesztés " volt az egész.
"Látszat, szemfényvesztés. ...méghogy reszkíroz! " Nem voltam ott, nem hallottam, de biztosan az volt, hiszen nem én, hollo szerveztem/mondottam!!!! 2011. szeptember 18., vasárnap 18:36
Mirke 2733 hozzászólás Márpedig comment,mert egyik nap írtam erről a szekusivadék túródaniról és nagy meglepetésemre valamelyik "fórumtárs" ki akart oktatni " toleranciából". Az ilyen mukik identitászavarban szenvednek és csak a sz.r keverésre használják őket . Ez Dönüc esetében (ahogy hívogatja a magyar édesanyja) kézenfekvő ,elvégre állatorvos lenne őkelme vagy mi a szösz ! Különben , nem tudom miért van így , de tele vagyunk (ember és állat orvosból átvedlett ) Janus arcú politikusokkal . 2011. szeptember 19., hétfő 01:43
rodejo 66 hozzászólás Te holló! Te, aki december 1-én Basescuval koccintottál Bukarestben ( http://itthon.transindex.ro/?cikk=10588 ) kommunistázod le azt, aki a forradalomkor 14 éves volt. Istenem, de nagy az állatkerted! :-(
2011. szeptember 19., hétfő 09:37
Ferencz 2983 hozzászólás A Mano-hollo fák eltakarják az erdőt. Most is...Hát nem, a téma a fontosabb (ezt magamnak is mondom!)?
2011. szeptember 19., hétfő 14:00
DezsyDorin 30 hozzászólás Ügy néz ki, sokakban még most sem derült fény a dél-tiroli autonómia körül.
Nagybaczoni Molnár Ferenc, akinek folyamatos célja (minden ellenkező irányú törekvés dacára) az ismeretek minél szélesebb körben való terjesztése, és többször megjárta Tirolt északon-délen egyaránt mint az idézettek összevéve, nemrégen közlésre került írását némiképpen kiegészítve, újra az itteni Olvasók elé tárja. Dél-Tirol autonómiája Az közelmúltban gyakran olvashattunk különféle színvonalú megnyilvánulásokat a székely autonómiáról, nem egyszer a dél-tirolival összefüggésben, viszont elméleti megalapozásukat tekintve többségükben problémákkal küszködnek. A ténybeli melléfogásokról is hosszú listát vezethetnénk, azonban most csak a számos helységben rendezendő autonómia-szimpózium okán, Dél-Tirol önkormányzatának mibenlétét vesszük szemügyre. Dél-Tirol osztrák határ melletti hányadának különleges státuszát az Ausztria és Olaszország között 1946-ban létrejött szerződésben (Gruber-De Gasperi egyezmény) fektették le. Bozen (olaszul Bolzano) tartomány teljes kétnyelvűséget, korlátozott törvényhozó és végrehajtó testületeket kapott, de azon túlmenően, hogy rendelkezéseit gyakran figyelmen kívül hagyták vagy félreértelmezték, ez még nem jelentette a mai értelemben vett autonómiát. A hatvanas évek másodi felében kétoldalú szerződések lettek hivatva biztosítani a tényleges autonómiát, és végül 1969-ben olyan megállapodás született (Waldheim-Aldo Moro külügyminiszterek terveire épülve), amelynek alapján a felmerült nehézségeket sikerült kiküszöbölni. Jelenleg a kérdés megoldottnak mondható. A dél-tiroli autonómia tulajdonképpen kétfokozatú. Dél-Tirol (Trentino-Alto Adige) régió az Ausztriától (szűkebben véve Tirol szövetségi államtól) 1918 után Olaszországhoz csatolt körzetben alakult meg. Lakossága erősen olasz többségű. A terület regionális autonómiával van felruházva, saját parlamentje törvényhozási jogkörrel bír, és kormányszerű végrehajtó szervezetet tart fenn. Ezen a régión belül, annak északi részén, ahol a német népcsoport kétharmadot meghaladó túlsúlyban van, régión belüli tartományi autonómia működik, kiterjedt önigazgatási jogkörökkel és ennek megfelelő intézményekkel. Nos, ez a már említett Bozen tartomány, amire előszeretettel utalgatnak autonómia-harcosaink, csupán a környezeti feltételekről, és a nagyobb egységekbe ágyazottságról, meg egyéb lényeges összetevőkről szoktak megfeledkezni. A német tartomány küldötteket delegál a régió parlamentjébe is, és nyomatékának megfelelően a maga harminc százalékával részt vesz az ottani kormányzásban. A másik dél-tiroli provincia Trento (Trient) Dél-Tirol déli felén helyezkedik el, ez szinte teljesen olasz népességű, elenyésző német és ladin kisebbséggel. A Dél-Tirol régió térnagysága 13.600 négyzetkilométer, tehát csaknem megegyezik a Székelyföldön létesített, de autonómnak nem bélyegezhető egykori Magyar Autonóm Tartományéval (13.500). Ebből a német Bozen tartomány kiterjedése 7.400 négyzetkilométer. A régió összlakossága hozzávetőleg egymillió fő, amiből körülbelül 670.000 olasz, 300.000 német, 30.000 ladin. Bozen német autonóm tartománynak mintegy 440-450.000 lakosa van. Ez közel 300.000 németből, 120-130.000 olaszból, és 20.000 ladinból tevődik össze. A dél-tiroli német Bozen tartomány parlamentjének nagyjából harminc tárgykörben – a szám folyamatosan bővül – van törvényalkotási hatalma, melyek közül a legfontosabbak: Helységek megnevezése (kétnyelvűség kötelezettségével), közrendészet, oktatásügy, szakmai képzés, egészségügy, sport, kulturális-történelmi értékek védelme, helyi szokások és hagyományok művelődési intézményeinek gondozása, földművelés, erdészet-vadászat-halászat, bányászat, szállítás, ipari termelés növelése, közlekedés, turizmus, táj-természetvédelem, vásártartás, kézművesség. Költségvetése megoszlik a nyelvi csoportok létszáma szerint (69,38% német, 26,30% olasz, 4,32% ladin). A nyelvi közösségek külön oktatási adminisztrációval rendelkeznek, és bár az illető nemzetiség nyelvén folyik a képzés, kötelező a másik nyelv (nyelvek) tanulása is. A Bozeni tartománygyűlés elnökét a megbízatás első felében a német, a következőben pedig az olasz népcsoport adja. Ha egy törvény valamely nemzetrész érdekeit sérti, képviselőinek többsége kérheti, a szavazás népcsoportonkénti lefolytatását. Ha ekkor úgy fogadják el a törvényt, hogy a kérelmező kisebbség képviselőinek kétharmada ellene szavazott, az alkotmánybíróságtól kérheti annak felülvizsgálatát. Az állami közigazgatás munkaköreiben számarányukat tükrözően kell jelen lenni az ott élő etnikumoknak. A német nyelv az olasszal egyenrangú. Teljes kétnyelvűség érvényesül a közéletben, ami a német fölény miatt saját nyelvük elsősorban való használatát jelenti. Kivétel ez alól a hadsereg, ahol az olasz nyelv kizárólagossága van hatályban. A tartományi törvények, az alkotmány, vagy az autonómia előírásainak megszegése esetén az alkotmánybíróságnál lehet panasszal élni. A felsorolt szabályok betartásának ellenőrzését – a már felsoroltakon kívül – Ausztria úgynevezett védőhatalmi állása is garantálja, miből eredően bármely jogsértést észlel, illetve a dél-tiroli németség ilyenről tájékoztatja, azonnali beavatkozással államközi tárgyalásokat köteles kezdeményezni, valamint nemzetközi szervezetekhez fordulhat. Sajnos az utóbbi lehetőség (noha még nem volt szükség ilyesmihez folyamodni) igen nehézkes eljárást és kétséges eredményt sejtet. A dél-tiroli németek számára is a nemzetközi biztosítékok labilitása az egyetlen lényegi pont, ami a kisebbségvédelem falán rést ütni látszik. Végezetül ajánlatos tudatosítani egy megkerülhetetlen tényezőt. A dél-tiroli német tartománynak nincsen birtokában a területi autonómia jellemzőinek egész köre. Jogosítványai elmaradnak úgy a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek, mint a Baszkföld, államtól átvett hatásköreitől, ennek célja nyílván az elszakadási gondolatok megvalósíthatóságának esélyét csökkenteni. Egyfajta korlátozott területi autonómiaként határozható meg, azonban így is csak alig megközelíthető célként lebeghet a még erre a szintre sem kapaszkodott nemzetek előtt. Nagybaczoni Molnár Ferenc Az írás megjelent: Erdély.ma hírportálon /autonómia/ 2011-09-14. Az írás érdemileg a szerző egy régebbi tanulmányának részét alkotja. 2011. szeptember 20., kedd 08:30
hollo 378 hozzászólás Köszönjük, Nagybaczoni úr .
AAA : „az autonómiának bizonyos foka már létezik” kifejtené valaki bővebben ? Ferenc ? Az a tény, hogy nem veszek részt a megyei tanács minden rendezvényén( pl.), nem arra enged következtetni, hogy rejtőzködök, megfutamodok. Korántsem. Nem tartozok a legtehetségesebbek közé, de a lusta jelző sem illik rám. Amúgy hidegen hagy ki mit gondol rólam. Ferenc, legutóbbi mondatod helyesen : Hát nem a téma a fontosabb (ezt magamnak is mondom!)? vagy: Hát nem, a téma a fontosabb (ezt magamnak is mondom!). Érzékeled ?
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el. A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
| Archívum
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
hillsnail - 09:12 Igaztalanul vádol az MPP (Kampányban)
hillsnail - 09:10 Megnyílt Antal Árpád kampányirodája (Kampányban)
Ferencz - 07:42 Titkos úton, törvényesen (Rendőrök keresték Nyirő hamvait)
leopold - 07:15 Bukaresti tisztséget kapott Obreja
Ferencz - 07:04 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
moni - 02:26 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
zombi - 01:51 Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése)
ladoga2009 - 00:26 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
Sascha - 00:09 Tenni kell a közösségi jogokért (Kampányban)
hollo - 23:49 Minden jogi akadály elhárult (Nyirő József újratemetése) Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
