Sepsiszentgyörgy, 2012. május 27., vasárnap 09:53
Köszöntjük Hella nevű olvasóinkat!
Regisztráljon, és szóljon hozzá írásainkhoz
felhasználó jelszó
Tartalom
2012. május 26., szombat:
Legolvasottabb 10 írásunk:
Legtöbb hozzászólás:
2011. szeptember 17., szombat: Közélet

Esélytelen ­alkotmánymódosítás (Az RMDSZ javaslatai)

Nincs valós esély az alkotmánymódosításra, ám az RMDSZ nem tehette meg, hogy ne viszonyuljon az államelnök által megfogalmazott javaslatokhoz, így a képviselőházban Varga Attilával közösen benyújtották elképzeléseiket – jelentette be Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő. Tulajdonképpen azt fogalmazták meg, immár nem először, hogy mi nem tetszik a magyarságnak a jelenlegi alaptörvényben.
Az első javaslat rögtön az alkotmány első cikkelyére vonatkozik, a két képviselő kéri, Románia meghatározásából iktassák ki a nemzetállam kifejezést, illetve azt is, hogy odébb, a nem módosítható cikkelyek címszó alól is vegyék ki ezt. Traian Băsescu államelnök ajánlásai között szerepelt, hogy a nemzeti kisebbségek, egyházak képviselőit is meg kell kérdezni az őket érintő kulturális, nyelvi döntések előtt, Márton Árpád és Varga Attila az alaptörvényben tenné kötelezővé ezt a konzultációt, csak az érintettek beleegyezésével lehetne bármilyen jogi lépést foganatosítani. Sze­retnék rögzíteni azt is, közigazgatási határt ne lehessen úgy módosítani, hogy az befolyásolja a nemzetiségi arányt. Belefoglalnák továbbá, hogy sarkalatos törvénnyel egy adott régióban hivatalos nyelvvé tehető a nagy számban élő nemzeti kisebbség nyelve is. Külön pontként szerepel az is, hogy ugyancsak sarkalatos tör­vénnyel bizonyos régiók sajátos jogállást nyerhetnek, e két utóbbi elképzelés egyértelműen Székelyföld érdekeit szolgálná – ismertette a képviselő.
A magyarságot érintő javaslatok mellett megfogalmaztak néhány, országos szempontból is jelentős indítványt: a kétkamarás parlamentet tartják megfelelőnek, de elkülönítenék a két kamara hatáskörét, a képviselőháznak elsősorban törvényhozási feladatai lennének, a szenátusnak a kormány ellenőrzése és bizonyos egyezmények ratifikálása lenne a tiszte. Törölnének néhány intézményt is, a prefektúrákat például, az önkormányzatok ellenőrzését a közigazgatási bíróság látná el, de betiltanák a felelősségvállalást is, a kormány csak kormányprogramok vagy nyilatkozatok esetében tehetné meg ezt a lépést, törvényeket nem fogadhatna el ebben a formában, és korlátoznák a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának lehetőségét (csak adott időszakban és adott témakörökben engedélyeznék ezt), illetve alaptörvénybe foglalnák, hogy a két ház képviselőit közvetlen, általános és arányos rendszerrel választják meg.
Márton Árpád elmondta, továbbra sem tisztázódott, milyen formában vitatja meg a parlament az államelnök javaslatait, és megismételte két héttel ezelőtti véleményét: az alaptörvény-módosításból nem lesz semmi.
Hozzászólások
2011. szeptember 17., szombat 07:09
torja
300 hozzászólás
Nahát feltalálták a" tyúk*****ban a fehérséget"!

2011. szeptember 17., szombat 07:10
torja
300 hozzászólás
Miért nem tették ezt a lépést rögtön a vállasztások után,kormány alakítás előtt??


2011. szeptember 17., szombat 07:34
leopold
1036 hozzászólás
Jo reggelt UDMR!Vagy sulyed a felszemu hajo?

2011. szeptember 17., szombat 07:54
pirkancs
40 hozzászólás
Nahát,néha dolgoznak is megválasztott képviselőink.Elképzelnek valamit,s azt papirra teszik,benyújtják.Csakhogy lássuk,nem értenek egyet mindennel.

2011. szeptember 17., szombat 08:47
Kheops
814 hozzászólás
Puhatestuek!

2011. szeptember 17., szombat 08:49
szennyeshazugsag
122 hozzászólás
Nem most találták ezt ki, korábban már megfogalmazták ezeket. Csakhogy az alkotmányt úgy-e ritkán módosítják, s a vigyorgó matróznak inkább az feküdne, ha törölnék azt a passzust ami immár nem teszi lehetővé, hogy ismét államelnök legyen. A nemzetállamra (stat national si indivizibil) vonatkozó cikkelyt nem fogják törölni, ha vér csepeg a szemükből sem, mert az nem teszi lehetővé a bárminemű autonómia kiharcolását, s ezt nagyon jól tudják a Dambovita partján. A politikusainknak inkább többi erdélyi (román, s más nemzetiségűekkel egyetemben) egy független Erdélyért kellene kampányoljanak, az meglátásom szerint egészségesebb lenne, mint a Székelyföldi autonómia. Sajnos nem látom, hogy a mai kontextusban egy autonóm Székelyföld gazdasdágilag miként tudna a lábán megállni, mert a borvizinken kívül a többi kincsünk véges (ellopták, kivágták már az összes erdőt), a gazdasági fejlődéshez nélkülözhetetlen infrastruktúra (gyorsutak, reptér stb.) nincs, a munkaerő alulképzett (már ami itthon maradt), a falvaink elöregedtek, tehát nem valószínű, hogy életképes lenne egy autonóm Székelyföld. Személyes vélemény....

2011. szeptember 17., szombat 09:32
lacafaca74
2661 hozzászólás
Fölösleges erőlködés.


2011. szeptember 17., szombat 11:36
dinibacsi
4945 hozzászólás
Ez szófosás,tudja mindenki,hogy semmi esély az ilyen modositásra,de következnek a vállasztások,és a rmdsz be akarja még egyszer bizonyitani,hogy értünk,csakis értünk dolgozik!Szélmalomharc,félgözzel!És lehet hogy nagyon nehéz lenne az elején,de életképes lenne székelyföld,ha autonomiája lenne!

2011. szeptember 17., szombat 11:37
TodorBarna
42 hozzászólás
Megalakult az EMNP, s most múszáj elévenni a kissebségi meg autonómia-kéréseket, legalább az utolsó pillanatban. Igaz, semmi esély, hogy bekerüljenek az alkotmányba, az RMDSZ eljátszodta mindazt azt a lehetőséget, amellyel nyomást gyakorolt volna.
Szennyeshazugságnak pedig üzenem, hogy az autonómia egyik szerepe éppen az lenne, hogy az emlitett lemaradásokat, hiányokat bepótoljuk: maradjon Székelyföldön az adókból befolyt összegek legnagyobb része, mi döntsük el, mire költjük; ay európai pénzekkel mi gazdálkodjunk, ne Bukarest vagy Brassó; mi döntsük el, hány és melyik iskola, kórház marad meg, ;s milzen felt;telek mellett, ki kerüljön az intézményeink élére; több esélyt adnánk az állami intézményeket helyetesitendő magánintézményeknek, például a magánerdészeteknek, mert jelenleg az állami erdészetek előnyben vannak az állami támogatásnak köszönhetően. Tehát az autonómia célja éppen Székelyföld gazdasági-társadalmi felemelkedése lenne. Vannak termőföldjeink, jó a pityókatermés, csak minden évben a haszonlesők becsapják a termelőket. Vannak erdeink, nem kell félni, igaz, sok román kézen. Székelyföld nagy turisztikai vonzóerővel bir, és ebből sok pénzt lehet szerezni. Vannak altalajkincseink is, igaz nem sok, de ha az utána járó pénzösszeg itt maradna, azért nem kis bevétel lenne. Tehát semmiképpen sem szabad lemondani az autonómiáról, Románián vagy egy független Erdélyen belül.

2011. szeptember 17., szombat 12:08
szennyeshazugsag
122 hozzászólás
Az erdők zöme magyar kézen van. Magyar fejszék vágják az erdőt - lásd Bálványos felé stb. A turizmusban van potenciál, csak szervesen kapcsolódik az infrastruktúra kérdéséhez, na meg az erdőhöz is (ki a franc akar kopár hegyoldalakat nézni). Egyetértek azzal, hogy jó lenne ha mi döntenénk a mi pénzünkről - csak épp lenne annyi! Pityóka van, de szervezetlen formában zajlik úgy a termesztés mint az értékesítés, a termés minősége a nagy termelőkön kívül csapnivaló (magam is termelek egy kis földön, de az távol áll a minőségtől, ha úgy tetszik ez önkritika). Az iskolákról meg annyit, hogy egyre kevesebb a gyerek, nem támogatják a gyerekvállalást, a fiatalok így nem is vállalnak egykén kívül (tisztelet a ritka kivételnek), már az fiatal aki itthon marad, mert egyre többen veszik kézbe a vándorbotot. Az európai pénzek is végesek, nem adják míg a világ. Ez a szomorú realitás az én szemszögemből nézve.

2011. szeptember 17., szombat 12:31
Ferencz
2983 hozzászólás
Hát igen, sajnos eléggé reális, amit mondsz szennyeshazugság, de a dolgokat szerintem is TodorBarna szemüvegén keresztül kell nézni, annál is inkább, mert másoknak is hasonló, vagy még kilátástalanabb helyzetből is sikerült. Két dolog , szerintem, teljesen biztos: a felemelkedés EGYETLEN útja a Román államtól való, lehető legnagyobb fokú függetlenedés / ezt senki helyettünk kivitelezni nem fogja. Ha sikerülne valamilyen csoda folytán meggyőzni a helyi románságot az autonómia rájuk is előnyös hozadékairól, annak harcosai sose, legfeljebb passzív szemlélói lesznek, ha lesznek. Konszenzus nélkül meg agyő autonómia.

2011. szeptember 17., szombat 14:06
jozsi
406 hozzászólás
Igen az egyszeru legeny is igy udvarolt a lanynak minden este el setalgatot kapuig ahol lakot csak ep nem ment be rajta, onan visza es be a bodegaba . Ha nem kersz nem kapsz valahogy igy jart az RMDSZ is es ugy erzem ell jot a pilanat amikor el kel szamoljon a valasztoival es ha azok ugy gondoljak hogy minden rendben szabad az ut meg negy evig .


2011. szeptember 17., szombat 23:49
TodorBarna
42 hozzászólás
Szennyeshazugsag, a bálványosi-bükszádi erdők a Gróf Roy Chowdhury-Mikes család tulajdona, és úgy gazdálkodnak vele, ahogy kell. Persze az út mellett pocsékul néz ki a fiatal erdő egy öreg erdő helyén, de fennebb már megint erdő van, mégpedir rengeteg. A tulajdonosnak joga van a törvény és az üzemterv által megengedett famennyiséget kitermelni. Sok olyan problémát vetett Ön fel, amelyekre a megoldási lehetőség épp a székely önrendelkezés lesz/lenne. Lehet, hogy ismételni fogom magam, de legyen. Egy autonóm Székelyföldön belül megteremthetjük azokat a törvényes kereteket, amelyeknek köszönhetően a helyi termelők előnyben részesülnek, áruikat normális áron adhatnák el, fejlődhetnek gazdasági-termelési szempontból, meg összetársulhatnak is. A család és a gyermekvállalás támogatását is hatékonyabban lehet helyi szinten lebonyolitani. Pénz lesz elég, csak mindent jól ki kell tervelni, vannak elegen székely-magyarok meg székelyföldi nem-magyarok, akik ésszel, akarattal és cselekvéssel véghez tudják vinni. Ön, szennyeshazugság, negativista, Pato Pál szemszögből közeliti meg az önrendelkezés kérdését. De ha megmondaná, mi a foglalkozása, és hogy mihez ért, biztos kapnánk egykönnyen Önnek feladatot az autonómiáért folytatott küzdelemben, Székelyföld épitésében. Jó éjt mindenkinek és Áldott Vasárnapot. Hallja meg mindenki a hivó szavat és dicsérjük Istent templomainkban.

2011. szeptember 18., vasárnap 09:24
szennyeshazugsag
122 hozzászólás
Végzettségem közgazdász, és talán ezért vagyok borúlátó. Ne haragudjon, tisztelem a lelkesedését, de csak azzal, hogy pozitívan gondolkodunk a semmin, vagy éppen a kevésen, abból nem lehet egy fenntartható, működő gazdaságot létrehozni. Todor úr, higgye el nekem, hogy ha kemény ipar lenne a székelyföldi megyékben meg sem pisszennék, de amíg csak bérmunkát végeznek a gyárakban abból nem lehet olyan gazdasági hátteret teremteni amiből kifizethető lenne a megye 40-50 ezer nyugdíjasának a havi járadéka, a munkanélküli segély, fentarthatóak lennének a közintézmények s minden, egyéb. Erdőkről beszél, majd meg is állapítja, hogy magánkézben vannak. Ergó: abból mint magánszemély hasznot élvez, de a társadalom nem. Hasonló a helyzet az ásváényvízforrásokkal is, azt sem a társadalom mint olyan működtetné, hanem egy cég, vagy kettő, akik a mai teknika mellett alkalmaznának 10-15 embert, s azzal slusszpassz, max. adót fizetnének és ennyi. Tehát: mik a lehetőségek? Nem vagyok negativista, inkább realista, győzzön meg megkérem!

2011. szeptember 18., vasárnap 09:37
szennyeshazugsag
122 hozzászólás
Még pár mondat erejéig a turizmusról: ha összeszámolja nevetséges, hogy Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen (a neten pontos kimutatások vannak) hány szálláshely van. Meglepődne, hogy e két városban néhány autóbusznyi turistát is csak nagy nehézségek árán tudnának lefektetni, igaz Kovásznán jobb a helyzet. Tehát a turisztikai infrastruktúra is gyenge, az Ön által is említett Bálványosfürdőn Hegedüs úr szerencsére kezelésbe vette a volt Kárpátok szállót, lennebb Daragus és az Istvana kínlódik, de kb. ennyi, ha ezeket összeszámoljuk is, akkor a látrnivalókban gazdag és a rossz úton megközelíthető Bálványoson is alig van kb. 300-400 szálláshely, ami csúcsidényben szinte semmi. Tehát összegezve a sok negatívumot:
1. nincs infrastruktúra (sem földi, sem légi, sem turisztikai - legalábbis elfogadható szinten)
2. a pénzt termelő nehézipar hiánycikk
3. demográfiailag elöregedett megyékről van szó, a helyzetet súlyosbítja a munkaerő vándorlása, az alulképzettség (ez az oktatási rendszer hibája)
4. energetikailag függők vagyunk más országoktól
5. a mezőgazdaság szervezetlen, ha összehasonlítjuk pl. Lengyelországgal, akkor a középkorban vagyunk
Természetesen a felsoroltak jórészt annak is köszönhetőek hogy a román rendszer tudatosan lezüllesztette a három székelyföldi megyét, éppen ezért látnám a gazdasági fellendülést Erdély határain belül. Sem Magyarországgal közösen (ők most a szoci-liberális vadgazdálkodás levét isszák meg, jó feketén, s Orbánék is nagy bajban vannak) sem másféle módon. Nem ok nélkül mondogatják azt, hogy Erdély kicsi Svákc (lehetne)...

2011. szeptember 18., vasárnap 10:55
arthur
360 hozzászólás
Erdely nagyobb mint Svajc, a Magyarorszagtol elcsatolt egesz terulet (Szatmar, Varad, Arad, Temesvar es Krasso Szoreny nem Erdely reszei) viszont ketszer akkora. :)



2011. szeptember 18., vasárnap 14:02
szennyeshazugsag
122 hozzászólás
:D igen, de így mondják. A területen kívül egyebekben kicsik vagyunk Svájc mellett, főleg a mentalitás terén...

2011. szeptember 19., hétfő 02:20
arthur
360 hozzászólás
kis Svajcot meg nem hallottam, csak masik Svajcot, de barkinek joga, hogy kisebbsegi komplexusa legyen, meg is. mint roman allampolgar, teljesen ertheto, de mint szekely, ne beszelj az en nevemben is, maradj az egyes szam, elso szemelynel.

TodorBarna, senkinek sincs joga irtani az erdot. olvastam a http://think.transindex.ro/?p=799 cikkhez hozzafuzott elmeletedet. en, mint laikus az erdogazdalkodas muveszeteben, azt talalom jonak, ha az ember nem akarja "kijavitani" a teremtes hibait, kulonben csufos vege lesz. legjobb a termeszetre bizni a megujitas feladatat. lesujto a latvany, amit azok az indiai sáskák hagytak maguk utan. beloluk mar a Mikes ver regen kihalt, ez nyilvanvalo, csak a rovarösztön hozta ide oket. amig abbol a fiatal erdőből ujra erdo lesz, az esoviz elmossa a talajt.



2011. szeptember 19., hétfő 02:27
arthur
360 hozzászólás
furcsara sikerult az elobbi hozzaszolas, de itt van a javitott valtozat. :)

kis Svájcról meg nem hallottam, csak másik Svájcról, de barkinek joga, hogy kisebbsegi komplexusa legyen, meg mentalitás terén is. mint roman allampolgar, teljesen ertheto, de mint szekely, ne beszelj az en nevemben is, maradj az egyes szam, elso szemelynel.

TodorBarna, senkinek sincs joga irtani az erdot. olvastam a http://think.transindex.ro/?p=799 cikkhez hozzafuzott elmeletedet. en, mint laikus az erdogazdalkodas muveszeteben, azt talalom jonak, ha az ember nem akarja "kijavitani" a teremtes hibait, kulonben csufos vege lesz. legjobb a termeszetre bizni a megujitas feladatat. lesujto a latvany, amit azok az indiai sáskák hagytak maguk utan. beloluk mar a Mikes ver regen kihalt, ez nyilvanvalo, csak a rovarösztön hozta ide oket. amig abbol a fiatal erdőből ujra erdo lesz, az esoviz elmossa a talajt.



2011. szeptember 19., hétfő 02:28
arthur
360 hozzászólás


2011. szeptember 19., hétfő 07:26
Mirke
2733 hozzászólás

Minden hozzászólásod ilyen legyen ezentúl ,mint a 324-es !!


2011. szeptember 19., hétfő 08:00
arthur
360 hozzászólás
nagyon luzer tudsz lenni. :) de jogod van ra..



2011. szeptember 19., hétfő 18:56
rongyos
30 hozzászólás
Nincs vendéglátó ipar.no neeee!Én is,szivesen elszállásolok hat embert,az othonomban,s bárki szerintem,Székelyföldön!!!!Hol a hires vendégszeretetünk!Csak jönnének,volna hely számukra!!!!

2011. szeptember 19., hétfő 21:40
TodorBarna
42 hozzászólás
Szennyeshazugság, még egyszer elismétlem: a székely autonómia az Ön által felvetett problémák orvoslásának egyetlen megoldása. Persze, hamarabb menne, ha Brassóhoz csatolnának, de szerintem, ha meg akarjuk őrizni székely-magyar identitásunkat, akkor ez ez út nem járható. Erdélyből pedig nem lesz Svájc, azt ellőttük a 17. században, amikor nem tudtuk Erdélyt kimenteni az osztrákok és a törökök kezéből, és akkor, amikor a sok svábot, szászt, zsidót és magyart eltüntette a történelem különböző módszerekkel (kivándorlás, kitelepités, lemészárlás, beolvasztás). A betelepedett románok pedig soha sem lesznek képesek ollyan rendszerről gondolkozni, mint a svájciak. A svájci rendszer egyik alapja a kálvini reformáció és annak puritanizmusa, ésszerűsége, munkaszeretete, ember, társadalom és természet iránti tisztelete. A románokban, és sajnos lassan bennünk sincsen meg eza gondolgodásmód. Tehát mi minden reményünket Istenbe és a székely autonómiába kell vessük, mert másképp elveszünk.
Arthur, következőkor ,amikor azt irja, hogy nem szabad vágni az erdőt, gondoljon bele, miből is van a sok bútor a lakásában, miből van a háza ( ha nem tömbház), milyen cerkával irna , mire irna, miből faragnánk kopjafát, miből állitanánk székelykaput, miből van a keritése, mivel tüzelünk, milyen pénzből épitették ősapáink szülőhazánkat? Ha pedig alternativát ajánl a fára, hát csak figyelmeztetem, hogy a műanyag, a vas sokkal nagyobb kárt okoz az előállitással és majdani szemeteléssel, mint a természetbarát, könnyen lebomló, felújúló energiaforrást jelentő fa.
Perszer, hogy nem kell beavatkozni a természetbe, de a faanyagtermelésre is szánt erdőkbe be kell avatkozni gyéritéssel, vágással, mert másképp a termelés szempontjából rossz irányba fejlődne az erdő (rossz minőségű,csak tüzre való faanyag; értékes fenyő-, csere- és bükkerdők helyett gyertyánosok, nyiresek, nyárasok jelennek meg, lásd Torja környékét). Az erdők után adót kell fizetni az államnak, őrzést az erdészetek felé, ami mind mind sok pénz. Az állam nem ad pénzt, hogy ne kelljen vágni az erdőt. Tehát a tulajdonos fát termel ki és eladja, majd kifizeti a kifizetnivalót.
Azzal egyetértek, hogy egy kicsit kiméletlenül bántak az alátelepüléssel. Alátelepülés bőven volt, de megsinylette a kitermelést, és most ültetésre kerül sor. Tehát nem kell félni, a grófok ültetni is szeretnek, nem csak tarolni.

Ha hozzá szeretne szólni, jelentkezzen be
Felhasználónév:
Jelszó:


Miért regisztráljon? Regisztrált felhasználóként:
  • Hozzászólását csatolhatja írásainkhoz
  • Feliratkozhat a hírevélre
  • Saját profil-oldala lesz a Háromszék weboldalán


A regisztráció ingyenes !!!

Regisztráljon most
Tisztelt Látogatónk!
2012 Február elsejétől friss lapszámunk honlapunkon 0-16 óra között kizárólag megrendelők számára érhető el.
A Háromszék online változatának friss lapszáma egész nap ingyenesen elérhető azok számára, akik előfizetnek a Háromszékre (a nyomtatott újság ára 20 lej havonta, 4.76 euró) a H-Press lapterjesztőnél, a postán (csak Kovászna megye területén), vagy interneten. Ennek érdekében az előfizetők a regisztrációnál használt e-mail címükről küldjék be a nyugta adatait (név, lakcím, nyugtaszám, dátum, az előfizetés időszaka, összeg) a hpress@3szek.ro címre;
A Háromszék online változata külön is megrendelhető a www.3szek.ro weboldalon a PayPal-rendszer segítségével, vagy bankkártya-fizetéssel, illetve személyesen a szerkesztőség pénztáránál. Az előfizetés ára havonta 3.8 euró (vagy az ennek napi árfolyamon megfelelő lej, dollár, forint.). A három, hat, illetve 12 hónapra előfizetők számára 5, 7, illetve 10 százalékos kedvezményt biztosítunk (lásd az alábbi táblázatot; a valutaárak az árfolyam függvényében változnak).
Háromszék nyomtatott+online
HónapEURRONUSDHUF
1 4,76 ~20,00 ~5,9 ~1438
3 14,28 ~60,00 ~17,7 ~4316
6 28,56 ~120,00 ~35,5 ~8632
12 57,12 ~240,00 ~70,8 ~17264
Háromszék online
HónapEURRONUSDHUF
1 3,80 ~15.99 ~4,73 ~1150
310,83 ~45,57 ~13,48 ~3277
621,20 ~89,22 ~26,39 ~6417
1241,00 ~172,69 ~51,00 ~12420
Ha meg szeretné rendelni a nyomtatott vagy az online változatot, be kell lépnie felhasználói fiókjába.
Ha Ön már regisztrált, lépjen be kontójába
Felhasználónév:
Jelszó:
Ha még nincs fehasználói fiókja, itt Regisztrálhat
- Csinta Samu:
Dél-tiroli állomások
Hogy a dél-tiroliak bő fél évszázad alatt elevickélhettek a jelenlegi, irigylésre méltó állapotukig, arról több tényező is "tehet". Például a második világháború után kialakult különleges erkölcsiség, az a kínos igyekezet, amellyel a szereplők a nagy világégés rengeteg áldozatát lehetőleg egyetlen újabbal sem kívánták súlyosbítani.

- Farcádi Botond:
Belföldi hírek
Hollandia megálljt int
Hollandia azért fog dolgozni, hogy Bulgária és Románia ne csatlakozhasson a schengeni egyezményhez – jelentette ki Gerd Leers holland bevándorlási miniszter egy parlamenti beszédében.

Archívum
<<2012 május>>
HKSzCsPSzV
1
6
13
20
27
28
29
30
31
Legújabb galéria
Szavazás
Online látogatók
Legújabb hozzászólások
Várható időjárás Sepsiszentgyörgyön
BNR Valutaárfolyam
Most megy a TV-ben:
Médiapartnerünk a:
HHRF
© 2003-2012 H-PRESS - Minden jog fenntartva - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
programozás: laca.ro
- RSS