Röviden

A VMDK-t arról tájékoztatták, hogy hamarosan Újvidék egész területén megjelennek a többnyelvű helységnévtáblák. A tartományi ombudsman és Újvidék város képviselői július végén egyeztek meg abban, hogy Újvidék többnyelvű helységnévtáblákat kap. Eddig a város nevét csak szerb nyelven, cirill és latin betűs változatban tüntették fel. Újvidéken rendelet írja elő, hogy a szerb mellett a magyar, a szlovák, valamint a ruszin nyelv és írás is hivatalos.
Törökország EU-tagságra törekszik
Törökország teljes jogú európai uniós tagságra törekszik, és elutasítja a Németország által ehelyett felkínált stratégiai partnerséget. Mindezt a Berlinben tartózkodó Abdullah Gül török államfő fejtette ki tegnap a német kollégájával, Christian Wulff elnökkel folytatott tárgyalásokon. Gül a találkozót követő sajtóértekezleten nem ismételte meg azokat a korábbi ankarai fenyegetéseket, amelyek szerint országa befagyasztja kapcsolatait az unióval, ha Ciprus újraegyesítése ügyében nem történik előrehaladás. A sajtókonferencián a török államfő a teljes jogú csatlakozást országa stratégiai célkitűzésének nevezte, amelytől – mint fogalmazott – Ankara nem hagyja magát eltéríteni. * Törökország tervezett európai uniós csatlakozása megosztja a német kormánykoalíciót. Míg a kisebbik kormánypárt, a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a teljes jogú tagságot támogatja, az Angela Merkel kancellár vezette konzervatívok – kimondatlanul is az iszlám befolyástól való félelmükben – elutasítják azt. * Berlini értesülések szerint a török államfő útban Berlinbe a repülőgép fedélzetén meglehetősen negatív véleményt fogalmazott meg az Európai Unióról. Török újságírók előtt az uniót egy olyan kerékpároshoz hasonlította, akinek már nincs ereje a pedálozáshoz, ezért a bukás veszélye fenyegeti. Ebben a helyzetben Törökország erényei az EU javára válnának – érvelt Gül, aki mindehhez állítólag még azt fűzte hozzá: országa a nemzetközi színtéren ma olyan befolyással rendelkezik, mint az egész unió együttvéve.
A kormányfő segítségét kérik magyar írószervezetek
Nyílt levélben kéri Orbán Viktor miniszterelnök segítségét négy magyar írószervezet. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör és a Magyar Írószövetség az MTI-hez is eljuttatott levélben arra hívja fel a figyelmet, hogy a működésükhöz biztosított 2011-es támogatásaikat még nem kapták meg. "Az írószervezetek kiszámítható működése nélkül a magyar irodalomnak nincs jövője, írott szó nélkül pedig nincs fejlődés" – szögezték le nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának X. Írótáborában az Árkoson összegyűlt írószervezetek. A dokumentumban kitérnek arra is, hogy a Kárpát-medencében működő magyar írószervezetek, valamint a hozzájuk kapcsolódó műhelyek, kiadók, folyóiratok bizonytalan körülmények között, javarészt társadalmi munka formájában folytatják anyanyelvápoló, identitásőrző tevékenységüket. Felhívják a figyelmet az írószervezetek kiszolgáltatott helyzetére, valamint arra, hogy a 2011-es évre megítélt, de eddig ki nem fizetett támogatás még a túlélésükhöz sem elég. Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke elmondta, hogy szervezetük esetében a működésre fordítandó kilencmillió forintos támogatást várják a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól. "Nem nagy összegekről van szó, főleg ha az ország költségvetése szempontjából nézzük, de az irodalmi intézményrendszer fenntartásához nélkülözhetetlen" – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy a hatékony működéshez lényegesen nagyobb támogatásra lenne szükség. Elmondta: a miniszterelnöktől az ügyintézés felgyorsítását várják, hogy a már megítélt pénzekre ne kelljen fél-háromnegyed évig várni. "Árkoson a tehetséggondozásról tanácskoztunk. Épp ezért emeljük fel a szavunkat, mert jelenleg nem tudjuk a fiatalokat biztatni, nem tudjuk őket a pályán tartani. Sok tehetséges író azért hagyja ott a pályát, mert azt látja, hogy az irodalom nem biztosít megélhetést" – fogalmazott Szentmártoni János.