Külföldi hírek

2011. szeptember 24., szombat 09:55
hallo
399 hozzászólás

Erről többet itt lehet olvasni
http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/Articolo.asp?c=523046

2011. szeptember 24., szombat 16:04
Marburg
350 hozzászólás

Árpád-házi Szent Erzsébetet méltatta XVI. Benedek pápa

A keresztény hit és az egyház szerepét hangsúlyozta a náci és a kommunista diktatúrák elleni harcban, valamint Árpád-házi Szent Erzsébetet méltatta XVI. Benedek pápa.

A katolikus egyházfő szombat kora délelőtt az egykori NDK-hoz tartozott Türingia tartomány fővárosában, Erfurtban, az ottani Dóm-téren több mint 30 ezer hívő előtt mutatott be szentmisét. Homíliájában a pápa visszaemlékezett az egykori vasfüggöny és a hírhedt berlini fal több mint 20 évvel ezelőtti lebontására és a náci rezsim évtizedekkel ezelőtti összeomlására.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy a "barna és a vörös" diktatúrák a keresztény hit számára is keserű megpróbáltatásokat okoztak, a szabadság azonban nagyobb méltóságot és új lehetőségeket biztosított az emberek és az egyház számára is. XVI. Benedek homíliájában hosszasan méltatta a tragikus sorsú magyar királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet Türingiához kapcsolódó, a szegényeket és a betegeket támogató tevékenységét.

Az esemény a maga nemében történelminek számított, hisz első ízben fordult elő, hogy egy pápa az egykori NDK területén mutatott be szentmisét. Ez is magyarázta, hogy a hitnek, illetve az egyháznak a kommunista rezsim összeomlása utáni helyzete - Árpád-házi Szent Erzsébet méltatása mellett - XVI. Benedek homíliájának központi gondolata volt.

A katolikus egyházfő utalt arra, hogy a kommunista diktatúra következményeit a vallás területén sem sikerült még teljesen felszámolni. Úgy értékelte ugyanakkor, hogy az egykori NDK területén is egyre több a hívők száma. Az elmúlt több mint két évtized a hit erősödése terén jó tapasztalatokkal szolgált - jelentette ki a pápa. Külön kiemelte, hogy az egyház tevékenysége könnyebbé vált és ennek kapcsán utalt a lelkipásztori tevékenység előtt nyílt új lehetőségekre, továbbá a templomok és egyéb egyházi intézmények renoválására.

XVI. Benedek hangsúlyozta, hogy sok katolikus a diktatúra idején is hű maradt Krisztushoz, illetve az egyházhoz. Köszönetet mondott mindazoknak a papoknak és más egyházi személyiségeknek, akik ezt segítették. Külön köszönetet mondott a szülőknek, akik gyermekeiket a kommunista diktatúra egyházellenes politikája ellenére is a katolikus hit szellemében nevelték.

A katolikus egyházfő utalt arra, hogy a katolikusok és az evangélikusok által egyaránt rendkívül tisztelt Szent Erzsébet Magyarországról érkezett, rövid, mindössze 24 évig tartó élete alatt a szegényeket, a betegeket és az elesetteket segítette, és tevékenysége felbecsülhetetlen értékű volt. A pápa Szent Erzsébetet példaként állította valamennyi hívő elé, úgy értékelve, hogy emléke ma is támasz és ösztönző az egyház számára.

A szentmisét óriási érdeklődés előzte meg. A rendezők szerint a résztvevők - a szomszédos tartományokból is - a hideg ellenére már kora hajnaltól gyülekeztek. A hatóságok Erfurtban is rendkívüli biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, ennek ellenére értesülések szerint kisebb incidens történt. Kora reggel egy ismeretlen személy a rendőrökre lőtt, de sebesülés nem történt. A tettest állítólag őrizetbe vették. XVI. Benedek - németországi látogatásának harmadik napján - Erfurtból a baden-württembergi Freiburgba utazott tovább. Freiburgban egyebek között Helmut Kohl volt kancellárral találkozik.

2011. szeptember 25., vasárnap 10:42
Marburg
350 hozzászólás

Árpád-házi Szent Erzsébet ma is segíthet bennünket a hit felfedezésében – a pápa homíliája Erfurtban








Valóban van rá okunk, hogy teljes szívvel hálát adjunk Istennek – utalt a Szentatya az őt köszöntő Joachim Wanke püspök szavaira. Ha képzeletben visszatérünk ebbe a városba, 1981-be, az NDK idejébe, a Szent Erzsébet jubileumi évhez, ki gondolta volna, hogy néhány évvel később az országok határain leomlanak a falak és a vasfüggönyök? És ha még messzebb, 70 év távlatába megyünk vissza, 1941-be, a nemzetiszocializmus idejébe, ki tudta volna akkor megjövendölni, hogy az ún. „ezeréves birodalom” már négy év múlva romokban hever? – kezdte homíliáját a Szentatya.

Türingia és a korábbi NDK lakói előbb egy „barna”, majd egy „vörös” diktatúrát szenvedtek el, amely a keresztény hitre savas esőként hullott. A térség lakóinak többsége távol élt a keresztény hittől és az egyházi közösségtől. Azonban az elmúlt két évtized jó tapasztalatokat is hozott: kitágította a látóhatárt annak bizonyosságában, hogy Isten nem hagy bennünket sorsunkra, és új utakra vezet minket. „Ahol Isten van, ott a jövő”.

Sok eltökélt katolikus a nehéz helyzet ellenére hűséges maradt az egyházhoz – mondta a pápa, köszönetét fejezve ki mindazoknak, akik a II. világháború után a menekültek lelkipásztorkodásával foglalkoztak, valamint azoknak a szülőknek, akik az egyházellenes politika dacára a katolikus hitben nevelték fel gyermekeiket.

Isten jelenléte különösen megmutatkozik a szentekben. Tanúságtételük a hitről ma is megújulásra buzdít bennünket. A pápa mindenekelőtt kiemelte az erfurti püspökség védőszentjeit, akik a következők: Árpád-házi Szent Erzsébet, az angliai Szent Bonifác, Szent Kilián, az ír misszionárius vértanú. A szentek között XVI. Benedek megemlítette még a ravennai püspököt, Szent Szeverust, akinek holttestét 836-ban hozták el Erfurtba, hogy a keresztény hit még mélyebb gyökereket eresszen a térségben.

Erzsébet idegen országból, Magyarországról érkezett a türingiai Wartburgba. Buzgó imaéletet folytatott, személyesen ápolta a szegényeket és betegeket. Földi élete rövid volt, 24 éves korában halt meg, de életszentsége sok gyümölcsöt termett, az evangélikusok is nagy tiszteletben részesítik. Mindnyájunknak segíthet abban, hogy felfedezzük az örökségbe kapott hit teljességét és azt a mindennapokban megvalósítsuk.

Az egyházat nem tartóztatják fel az országhatárok, ezt bizonyítják a különböző nemzetiségű szentek, akik Magyarországról, Angliából, Írországból és Itáliából érkeztek. A lelki ajándékcsere kiterjed az egész világegyházra. A múlt tapasztalatából kiindulva mondhatjuk, hogy a katolikus hitnek a közéletben is van jövője Németországban. Az 1989-es politikai változásokat nem pusztán az anyagi jólét, az utazási szabadság igénye, hanem az igazság utáni vágy is motiválta – mondta a pápa, majd homíliája végén utalt az erfurti dóm híres harangjaira, amelyek a dicsőséges nevet viselik, és amelyek a Németországban mélyen gyökerező keresztény hagyomány élő jelei.