Népszámlálási harcterek

Ajánlatos hát észnél lenni, hiszen korántsem garantált, hogy mindannyiunkhoz makulátlanul tisztességes, felelősségteljes, fejlett magyarságtudattal rendelkező kérdezőbiztos kopogtat be.
Identitásvállalásunk nagyban függ tehát a kérdezőbiztosok személyétől és – talán furcsán hangzik, de igaz – a nagy eséllyel otthon található anyukák, nagyszülők, háztartásbeliek felkészültségétől. A népszámlálás egyik döntő momentuma ugyanakkor az lesz, hogy milyen nyelven és hogyan szól hozzánk a kérdezőbiztos. Ezúttal sem lesz ugyanis magyar nyelvű űrlap, legfeljebb magyar fordítás a kérdezőbiztosnál, amelyet a magyar ajkú polgár szamárvezetőként használhat. De nemcsak ő, mivel az eredeti űrlapon akad olyan román nyelvű fogalom, amelynek értelmezése némi segítséget is igényel.
Ezért rendkívül fontos a minél több magyar anyanyelvű kérdezőbiztos előállítása, ami itt, Székelyföldön talán nem akkora bravúr, de a "kényes" településeken bizony esetenként külön alku kötésére is kényszerítette az RMDSZ-t. Mert fontos mindenkihez hozzászólni, akiben lappang a magyar identitás: a Szatmár vidéki svábokhoz, a magyar nyelvet használó romákhoz, a magyar tömbben élő más nemzetiségűekhez. Háromszéki viszonylatban a magyarság perifériáján levő közösségek – a sepsiszentgyörgyi csángók, az oktatási-nevelési támogatás áldásai miatt gyerekeiket magyar osztályba járató romák – megszólítása az elsődleges. Hasonlóan látványos eredményeket hozhat a vegyes nemzetiségű családok "megdolgozása" is, hiszen megyénkben ezer körülire tehető a magyar–román vegyes családok száma. Bár az innen származó gyerekek túlnyomó részét román iskolába járatják, esetükben fontos érvként használható, hogy közülük viszonylag sokan kérelmezték a magyar állampolgárságot. Mindez azért nem mellékes információ, mivel szinte közösségi feladat, hogy mindannyian hozzájáruljunk a népszámlálási akció sikeréhez.
Végezetül, de nem utolsósorban: nem szabad elfeledni, hogy a székely identitásvállalás mondhatni román belpolitikai érdek, vigyázzunk hát a csapdahelyzetekre. A nyelvi jogok használatát ugyanis nem az anyanyelv, hanem a nemzetiség arányának tekintetében ítélik meg a továbbiakban.