Bárki láthatja, idén többet dolgoztak a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul téren, mint az elmúlt tíz évben összesen. És a nyár közepe óta a munkálatok rohamléptekkel haladnak, látványosan rajzolódik ki a tér új formája. A sietségnek azonban ára van: szintúgy bárki láthatja, a minőség rovására megy.
Legszembetűnőbb a tér északi részén a lépcsősorok elfuserálása: olyan is akad, ahol a nyolc lépcsőfok közül nincs két egyforma magasságú. Mintegy hónapja jeleztük a polgármesteri hivatalnak a legalsó, a CEC Banktól felfelé induló grádics hibáját, azt azonmód ki is javíttatták – de a leckéből nem tanult a kivitelező, a további lépcsősorok sem sikerültek kifogástalanra. Tegnap délelőtt Antal Árpád András polgármester és Czimbalmos-Kozma Csaba városmenedzser a tér látványtervezőjével, Damokos Csabával helyszínelt. Az eredmény: egy hétig leállnak az új részek építésével, csak javítanak a téren.
A rendellenességek egyikére-másikára van ésszerű és igencsak gyakorlatias magyarázat: a polgármester például szóvá tette, hogy nagyon sok vágott kőlap kicsorbult, töredezett. A kivitelező cég vezetője elmagyarázta, viszonylag puha a málnási kő, sok az ér benne, előfordul, amikor lerakják, ép a kőlap, aztán valami hozzákocolódik, és pattan le széle, sarka. Természetesen ezeket kicserélik, de jobb is, hogy most töredeztek meg, mert később úgyis tönkrementek volna. Másik gond, hogy sok kőlap mozog, legalábbis soknak tűnik a lerakott járórészeken végiggyalogoló számára. A kivitelező szerint a leragasztott málnási vágott kőnek legfennebb fél százaléka mozdult meg, ígérte, ezeket újraragasztják.
A kőlapoknál maradva, a mostani kivitelezés még nem a végleges, átadás előtt felcsiszolják, a hézagokat ragasztóanyaggal kitöltik, végül egy lakkszerű védőréteget terítenek el rajta – ezt, mondja a kivitelező, évente meg kellene ismételni.
Ami a lépcsőket illeti: sok helyütt már a korábban itt dolgozó cég megöntötte a lépcsőfokok alapját, ennek nyomán haladtak, s rosszul tették, most bőven akad javítanivalójuk, tegnap már verték is le a munkások a nemrég felragasztott kőlapokat. Amúgy az egész tér csámpás, a harminc-egynéhány évvel ezelőtti munkában is találhatni számos kifogást, néhol a lépcsőfokok ferdék az alattuk vagy felettük levő sík felülethez képest, másutt a vágott kőlapok nem találkoznak magasságban a kockaköves részekkel, ott felszedi a kivitelező a kockakövet, összehozza a szinteket – ez is az elkövetkező egy hét munkája. A kockakő kimozdult a CEC előtti parkoló bejáratánál, ennek magyarázata: száraz betonba rakják a követ, ezt húsz napig folyamatosan locsolni kellett volna, de a munkások elmulasztották, s mert a Fennvaló sem segített be, itt is rakhatják újra a követ.
A tér közepét uraló szoborcsoport köré azért került védőháló, mert miként az az előtte levő placcon is látható, a szobor talapzatát rakják ki fekete márványlappal. Ez a rész elkülönül a tér többi felétől, ezt hangsúlyozza a másfajta burkolóanyag – s hogy az miért épp fekete, hát nem nehéz kitalálni.
Készülnek a babakocsis és bicikliutak is, ezek a piros színű "piskóták". A helyszíneléskor derült ki, a járdák nem elég szélesek mindkét "járműnek", hát helyben az a megoldás született: a tér egyik oldalán a lépcső nélküli piros út legyen a babakocsisoké, másik oldalán a bicikliseké – a sepsiszentgyörgyiek civilizációs fokmérője lehet, hogy ezt betartják-e majd. A biciklisekkel egyébként más gond is van, az extrém helyzeteket kedvelők időnként birtokukba veszik a mellvédeket, ott bizony a kerekek alatt a ragasztott kőlapok ezeregyszer is elmozdulnak. De hát ez is civilizációs kérdés.
Lassúbb haladás várható tehát most a téren, javítják az elrontott részeket a munkások. Jobb lett volna egyszer dolgozni, és jól, de valóban van, amit csak menet közben lehet helyrehozni. A tervek szerint a tér munkálatainak 80–90 százaléka még idén elkészül, megrendelték már a parki bútorzatot, lámpákat, korlátokat, készül a szökőkút és vezérlése is, így a tér befejezése jövőre biztosra vehető.