A Nagy Mózes Sportklub (Iskolai sport)

Korábban hat-hét sportágban igyekezett felfedezni a felső-háromszéki tehetségeket, s biztosítani kibontakozásukat – az aztán más kérdés, hogy a labdarúgáson túl nemigen biztosította a város, a vidék fejlődésük folytonosságának a lehetőségét, feltételeit, ha így jobb –, ma négy sportágra zsugorodott a Sportklub, azzal a re­ménnyel, hogy a felnőtt korosztály sportjáért "felelős" KSE felébred szendergéséből, s a tettek mezején csatlakozik az "újszülött" Sport Clubhoz – mely egyelőre labdarúgásban és íjászatban biztosít teret, feltételeket –, hogy együtt kielégítsék a sportolni vágyók igényeit, hogy visszaszerezzék a város sportmozgalmának hírnevét.
Az új tanév küszöbén hadd vessünk egy pillantást az esztendő első felének mérlegére, ehhez a Sportklub egy Balkán-bajnoki ezüst-, két bronz-, két országos bajnoki arany-, öt ezüst- és négy bronzérmével járult hozzá. Mindezt két sportág – asztalitenisz és cselgáncs – versenyzőivel hozta össze. Tudjuk, volt az a bizonyos mérleg jobb is. De ne felejtsük el, hogy az asztalitenisz közel másfél évre pályabérlő szerepre kényszerült, s ez idő alatt nem tudott úgy istenigazából dolgozni, edzeni. Na de végre elkészült az asztalitenisz-csarnok fel­újítása, s ezzel egyenesbe került a Sportklub szakosztályainak munkafeltétele, edzéslehetősége.
A Nyírbátorból éppen hazaérkezett Dobolyi Aladár (felvételünk), a Sportklub felelős vezetője – egy nemzetközi serdülő-ranglistaverse­nyen vett részt tanítványával, Sükösd Rolanddal – nem titkolta örömét a téren, hogy az új iskolai év kezdetén a Nagy Mózes SK minden szak­osztálya a lehető legjobb munkakörülmények között készülhet az új versenyidényre.
– Négy szakosztállyal – mondja Dobolyi Aladár – kezdjük az iskolai évet: asztalitenisz, cselgáncs, férfi kosárlabda, női kézilabda. A jégkorongot és a labdarúgást egy évre átvette a polgármesteri hivatal. Ez is bizonyítja, hogy jó a kapcsolat a város vezetése és a Sportklub között, túl azon, hogy felvállalta a város a két szakosztály gondjait, a megmaradt négy sport­águnknak is biztosítja bérmentes edzéspozícióit a sportcsarnokban, sőt, országos rendezvényeinken is ingyen használhatjuk a csarnokot az együttműködési szerződések alapján.
– Nézzük a négy sportágat.
– A cselgáncsozók Veres László testnevelő tanár irányításával dolgoznak a tőlük megszokott szorgalommal, eredményességgel. A Nagy Mózes Gimnázium udvarán lévő, korszerűen felszerelt teremben dolgoznak mintegy ötvenen, ráadásul László eredményesen működtet egy szatellitcsoportot is Ozsdolán. Minden kor­osztályban van jól felkészült cselgáncsozója, közülük kiemelkedik az országos bajnok Lukács Arnold, a bajnoki érmes Benkő Zsolt, Csíki Zsolt, Bartos Gyula, Lukács Kinga, hogy csak pár nevet említsek. Csapatban a csíkszeredaiakkal összefogva lépnek tatamira. A szak­osztály munkáját dicséri a tény, hogy a mögöttünk maradt iskolai évben nem telt el úgy hónap, hogy Veres László tanítványai ne szerepeltek volna nemzetközi vagy országos kupaküzdelmeken. Mindez remek kapcsolat­rendszerre vall. A kézilabdázók Szász Csaba irányításával a tavaszi idényben még az ifjúsági II-es korosztály bajnokságát erősítet­ték. A csoportküzdelmen túl a középdöntőig jutottak. Edzéseiket a sportcsarnokban és a Turóczi Mózes Általános Iskola sporttermében tartják, bajnoki mérkőzéseiket a sportcsarnokban játsszák, most már az ifjúsági I-es korosztály E-csoportjában. Túl vannak már az első két fordulón, mérlegük két győzelem: hazai pályán 43–17-re győzték le a Segesvári ISK-t, és idegenben 38–28-ra a Székely­udvarhelyi ISK-t. Az ifi I-es gárda: Voloncs Orsolya, Erdő Kinga, Fülöp Krisztina, Balázs Klaudia – kapusok, Beke Judit, Kerestély Réka, Voloncs Júlia, Mátis Henrietta, Mátis Zsuzsa, Mátis Zita, Hegyeli Emőke, Sidó Renáta, Kovács Ágota, Fazakas Andrea, Dobra Anett, Milik Laura – mezőnyjátékosok. Nem vitás, erre a gárdára lehet alapozni egy A-osz­tályos együttes életre hívásában. Na de ez már a városi kluboktól függ. Túl az ifi I-eseken Szász Csaba beindított egy 2002–2003-ban született leánykák alkotta csoportot is. Kosárlabdában Farkas Alpár irányítja a fiúk munkáját – egy U23-as, két U13-as és egy U14-es korosztályú csoportét. Mind a négy csoport szerepel az országos bajnokságokban. Edzéseiket a Turóczi Mózes Általános Iskola sporttermében és a sportcsarnokban végzik. És jól, hiszen a mögöttük maradt bajnoki évben két játékost is adtak a korosztályos válogatottnak – Derzsi Zoltánt és Hengán Hunort, előbbi tagja volt az Európa-bajnokságon szerepelt válogatottnak. Most mindkettő – együtt Kászoni Zsomborral – a szentgyörgyi B-osz­tályos csapatot erősíti. Na de nézzük, kik alkotják az U/23-as keretet, mely Kézdi­vásárhely színeit képviseli a bajnokságban: Csüdör Botond, Dáni Domokos, Márkos Hunor, Márkos Csaba, Csutak András, Fekete Lehel, Budai Hunor, Marti Dániel, Sonda Arnold – utóbbi négy sepsiszentgyörgyi –, és melléjük várnak még egy-két marosvásárhelyi kosarast. Ütőképes csapat lesz. A város kosár­sportjának jövője az U13-asok és az U14-esek kezében van, természetesen számítani kell az U23-asokra is. Az asztaliteniszezők két profival – Turóczy András, Bedő Zoltán, akik a német bajnokságban játszanak, egyéniben pedig a hazaiban képviselik Kézdivásárhelyt –, a divízióban is szereplő Balkán-bajnokkal és bajnoki érmessel, érmesekkel – Kanabé Szilárd, Kiss Balázs, Kerekes Barnabás, Sükösd Roland, Dombai Hunor –, a közeljövő nagy ígéreteivel – Medvés Antal, Csiszár Krisztián, Dobai Botond, Opra Szabolcs, Bedő Norbert, Gligor Zsolt – és az ismét asztalhoz álló leányokkal – Gyergyai Zita, Vass Beáta, Nagy Tímea, Nanea Hanna, Nanea Hilda, Papp Rebeka – állnak az új idény küszöbén. Korszerű, szép csarnokban készülnek makacs kitartással, hozzáállással, hogy még véletlenül se érje csalódás őket, a nemzetközi színtéren Párizstól el egészen Újvidékig, a hazai berkekben Konstancától Besztercéig. S hogy teljes legyen az asztaliteniszezők csarnokhoz kötődő öröme, elégtétele, ma kezdik el a létesítmény külső munkálatait Bokor Tibor képviselő segítsége jóvoltából. Igazi fellegvár lesz a kézdivásárhelyi asztalitenisz-csarnok.
– A Sportklub pénzügyeit ki, kik fedezik?
– A tanfelügyelőség, a helyi tanács, a szülők, na meg aztán mindenik szakosztálynak megvan a saját támogatói köre, s ezzel igazi családot alkotnak.
Megnyugodva könyveljük el a Nagy Mózes Sportklub jelenlegi helyzetét. Marad viszont a nagy kérdés: mikor jut a város felnőttjeinek sportja arra a szintre, mint az ifjúságiaké, hogy biztosítani tudja a sportélet folytonosságát?